Óbuda gyöngye

Óbudai óriáskémény, Nitsch- kiállítás, Serrano-plakát, Szivárvány-sátor: fejezetcímek Tarlós István közéleti szerepvállalásaiból. Ebből is látható: a III. kerület polgármesterét a városrész vezetésén túlmutató közéleti ambíciók is fűtik (vagy fűtötték), s e megnyilvánulások alkalmasak voltak az előítéletekre alapozott népszerűséghajhászásra is. Ugyanakkor igazságtalan lenne, ha Tarlós polgármesteri teljesítményét csupán vitatható vagy éppen otromba (homofób és kirekesztő) lépéseivel mérnénk: ha a Narancs olvasói számára ezek a mozzanatok voltak is a legszembetűnőbbek, a kerület szavazói októberben nem ezeket, hanem négy év mindennapos tapasztalatait fogják mérlegelni.

Esztétikai ügyekben az óbudai Fő téren nem ismernek tréfát. A Főtáv Rt. óbudai kéményének kipingálására tett javaslat befuccsolása után először Hermann Nitsch 1999-ben a Kiscelli Múzeumban bemutatott munkája verte ki a polgármesteri ízlésbiztosítékot, idén februárban pedig az újpesti MEO Andres Serrano-kiállítását reklámozó plakátját találta Tarlós - elsősorban a közeli iskolákra és óvodákra való tekintettel - közszeméremsértőnek; a hirdetésen a Képzőművészeti Főiskola egyik idős női modelljét meztelenül ábrázoló fénykép volt látható.

Az esztétikai hadviselés mellett jutott energia másra is. Egy éve tört ki a tavaly nyári uborkaszezon talán legnagyobb botránya: a 2001-es Pepsi Sziget nyitánya előtt néhány nappal a III. kerület polgármestere a kilátogató fiatalok védelmére hivatkozva szerződésmódosításra kényszerítette a szervezőket, megakadályozandó a Sziget "néven nevezett" melegprogramjainak megtartását. A melegek kitiltásából végül semmi sem lett, a polémiát követően a rendezvény sátrastul és önismereti melegprogramostul lezajlott. A Szigetről Tarlós István ma már jóval óvatosabban fogalmaz. "Hogy a rendezvények között milyen tartalmúak fordulnak elő, azzal hadd ne foglalkozzam. Ha kritika merül fel, legyen az a terület tulajdonosának, a fővárosnak a dolga" - nyilatkozta a Narancsnak a polgármester, aki azonban szükség (magas zajszint) esetén továbbra is élni kíván környezetvédelmi hatáskörével. "A Sziget a szervezők szempontjából egy európai hírű rendezvény, külföldi ismerőseim is hallottak róla, és érdeklődnek iránta. A rendezőkkel a híresztelésekkel ellentétben pozitív a kapcsolatom, a panaszok száma pedig a zajszigetelés miatt szinte a nullára csökkent" - tette hozzá.

Pártoskodás

Az idén 54 éves Tarlós István tavasszal egyéni országgyűlési képviselői mandátumra pályázott, de a jobboldal független jelöltjeként a főváros 3-as, óbudai választókerületében 16 százaléknyi különbséggel kikapott az MSZP-s Orosz Sándortól. E vereség Tarlós politikai pályafutásának első komolyabb döccenője, amióta 1990-ben, az SZDSZ tagjaként (akkor még a képviselők) polgármesterré választották. Igaz, 1994-ben a szocialistákkal kötött kormánykoalíció miatt kilépett a pártból, azóta azonban a jobboldali pártok és civil szervezetek támogatásával kétszer újraválasztották, és a baloldal minősített többsége ellenére is nagyobb viharok nélkül vezeti a kerületet. "Hála istennek nem lettem képviselő, és nem veszítettem el a függetlenségemet" - értékeli utólag némi diszszonáns derűvel a tavaszi buktát Tarlós, és a maga szempontjából igaza van: a parlamenti Fidesz-frakcióban már nehezebb lett volna állandóan érzékeltetnie a számára oly fontos pártonkívüliséget. A kerületben csupán néhány napig voltak láthatók "A jövő elkezdődött..." feliratú, Tarlós Istvánt ábrázoló fideszes egyenplakátok, mivel azokat maga távolíttatta el sebtiben: "Hogy nem vagyok tag, az ténykérdés, azt pedig nem szeretem, ha úgy csinálnak nekem plakátokat és helyezik ki azokat, hogy nem tudok róla, ennyi az egész" - indokolja a sürgős beavatkozás okait. Ha manapság, a Fidesz katasztrofális budapesti vereségének tudatában az őt támogató pártoktól való távolságtartás erőltetése esetleg a hátrány csökkentésére irányuló, racionális lépésnek is látszik, a választások előtti hetekben, a kiegyensúlyozott közvélemény-kutatási adatok megjelenése idején ez inkább puszta konokságnak tűnt. A vereség okát Tarlós ma abban látja, hogy tavasszal a választók elsősorban a pártokra, azok képviselőire szavaztak, és a fideszes "kormány elhibázott Budapest-politikája miatt a szegfűt keresték".

Az őszi esélyeket illetően azonban Tarlós és az őt jelölő pártok kerületi vezetői az áprilisi sajnálatos események ellenére is optimisták, mivel szerintük a polgármester-választás sokkal inkább szól a jelölt személyéről, mint az országgyűlési képviselőké. Az "ideológiai hasonlóságokra" való tekintet nélkül Tarlós István úgy gondolja: "nem releváns a Fideszhez fűződő viszony" a gondolkodása és a tevékenysége szempontjából, mivel a józan baloldaliakkal is mindig megtalálja a hangot; például Mandur Lászlóval, a szocialisták budapesti elnökével, akivel annak idején végig jól együtt tudott működni. Az önkormányzatok túlpolitizálódását ugyanakkor "egészségtelen és már-már beteges" szintűnek nevezte.

Bús Balázs, a képviselő-testület Fidesz-frakciójának vezetője szerint nincs okuk saját polgármester-jelöltet állítani, mivel Tarlós a kerületben népszerű, és vezetői erényei (például a tárgyalókészsége) alkalmassá teszik az önkormányzat és a hivatal vezetésére. Hasonlóképpen jó a véleménye a polgármesterről az MDF-es alpolgármesternek, Nyíri Csabának is, aki Tarlóst "pozitív, erős, integráló személyiségnek" tartja. Némileg árnyaltabb képet festett lapunknak a kerület első emberéről Csire János, a kerületi SZDSZ-frakció vezetője: "Ügyesen politizál, jól össze tudja fogni a testületet és a hivatalt, és ha autokratikusak is olykor az eszközei, az a hierarchikus irányítás céljait szolgálja." Csire egyébként barátinak tekinti Tarlóssal való kapcsolatát. A kerület vezető pártpolitikusai közül egyedül a szocialisták frakcióvezetőjével, Bihary Gáborral feszült a polgármester viszonya, vele viszont annál inkább. Bihary - aki mára Tarlós legfőbb politikai ellenlábasává nőtte ki magát a kerületben - a polgármestert olyan vezetőnek látja, aki szervilis, tőle függésben lévő emberekkel veszi körül magát, majd pedig kiszolgáltatottságukat kihasználva zsarnokoskodik felettük. Tarlós ezzel szemben egyrészt vetélytársa fiatal korára és szakmai felkészületlenségére hivatkozva hárítja el, hogy komolyan vegye Biharyt, ugyanakkor önmagának némileg ellentmondva a Narancs majdnem minden kellemetlen vagy kellemetlenkedőnek érzett kérdése mögött a szocialista frakcióvezető ármánykodását vélte felfedezni.

Működőképesség

Mindenképpen Tarlós István vezetői erényeit is dicséri, hogy az önkormányzat a baloldali pártok túlsúlya dacára mindvégig működőképes maradt, és a legfontosabb helyi határozatot, a költségvetési rendeletet a képviselő-testület majdnem minden évben konszenzussal fogadta el. "Egy önkormányzatban mindazokkal, akik a településért tenni akarnak, együtt kell működni" - foglalta össze "buda-Békásmegyer vezetője nem túl cizellált, de a gyakorlatban bevált vezetői stratégiáját. "Azt hiszem, nem muszáj mindig a látványos dolgokra gondolni. Ha egy város stabilan működik, és lassan lépked előre, az nem kevés" - mondta.

Amit Tarlós erénynek lát, az legfőbb kritikusa, Bihary Gábor szemében egyértelműen a gyengeség jele. Bihary szerint ugyanis a polgármester amellett, hogy rosszul sáfárkodik a kerület lehetőségeivel, a fejlesztések tervezése terén sem alakít nagyot. "Nem véletlen, hogy a kerületnek nincs érvényes fejlesztési terve" - jelentette ki lapunknak, és szerinte e koncepció hiányának tudható be az is, hogy az út- és közműfelújítások, fejlesztések körüli viszonyok gyakran kaotikusak: érthetetlennek nevezte például, hogy miért kell olykor évekig várni egy-egy nagyobb kátyú megjavítására. Csire János viszont kijelentette: egyes útszakaszok javításával rendszerint azért várnak, mert ott a tervek szerint nagyobb útfelújítás van beütemezve. Tarlós szerint demagóg sületlenség, amit Bihary állít, mivel a kerületnek egyrészt létezik hároméves fejlesztési ütemterve, a hoszszú távú koncepciót a kerületek által jóváhagyott fővárosi fejlesztési terv hiányában pedig amúgy sem lenne mihez illeszteni.

A közműfejlesztésekhez kapcsolódik a kerület legújabb kvázibotránya: Bihary szerint a kerületet kár érte, mert a 2,1 milliárd forintos, csatornázásra nyert céltámogatási pályázat korábban már megépült csatornákat is tartalmaz, és ezért az arányos részei nem vehetők igénybe, vagyis ezektől a pénzektől (mintegy 60 millió forinttól) elesnek a kerület lakói. Ezzel szemben a vádakat Nyíri alpolgármester "rosszindulatú, hangulatkeltő hazugságnak" tartja. Mint mondta, a 2000-ben bevezetett egymilliárdos plafon miatt az eredeti pályázatot az önkormányzatnak három részre kellett szednie, ami miatt egy évet csúsztak, viszont egy időközben elnyert 374 milliós, mindenképpen elköltendő fővárosi támogatásból a korábbi pályázat egy részét kivitelezték. Tény, hogy mindezt a nagy pályázat elnyerése után nem vezették át az eredeti dokumentációba, amiért a felelősöket meg is dorgálták; kár ellenben nem érte az önkormányzatot, sőt, Nyíri szerint a kérdéses szakaszokra eső önrészt még meg is spórolták. Meglehet, első hallásra eléggé zavaros és érdektelen ez a történet; és ha a polgármester felelőssége nem is nagyon körvonalazódik benne, tény, hogy mulasztás történt, az idegesség pedig érthető, mivel a választásig hátralévő három hónap már gyorsan elszáll.

Fontolva haladás

"buda-Békásmegyer Polgármesteri Hivatala azonban az utóbbi években kevés, akárcsak ennyire is magas labdát adott fel ellenfeleinek, mivel ilyen volumenű beruházások ritkán történnek. Sokak szerint viszont éppen az önkormányzat nehézkessége és túlzott óvatossága miatt nem fejlődik látványosan a városrész. A nagy beruházások óhatatlanul kisebb-nagyobb botrányokkal járnak, amiket "budán sem szeretnek, így aztán szerintük az elmúlt években nem sok minden változott errefelé.

Bús Balázs először a kerület gazdálkodását helyezné új alapokra, mivel szerinte az azért felelős baloldali pártoknak rossz a gazdaságpolitikája. A fideszes képviselő a Narancsnak azt mondta, hogy egyrészt az ingatlanokat csak az infrastruktúra fejlesztését követően lenne szabad privatizálni, másrészt az abból származó bevételeket nem az intézmények finanszírozására, hanem olyan beruházásokra kellene fordítani, amelyek hosszú távú bevételeket biztosítanak az önkormányzatnak. A kétségkívül józan elgondolás kiötlői azonban szemet hunynak a polgármester szerepe fölött, aki mindeközben igyekszik learatni az intézményrendszer problémamentes működtetésének babérjait.

A hatékony ingatlangazdálkodás alapja a megfelelő ingatlanleltár. Ilyen a kerületben sosem készült, állítja Bihary Gábor, ellenben van egy, a célra szerinte alkalmatlan térinformatikai számítógépes rendszer. A térinformatikai rendszert (amely szerinte természetesen tartalmazza az ingatlanleltárt is) Tarlós István úttörő kezdeményezésnek tartja, amellyel "buda a budapesti kerületek többségét megelőzi, és bár azt elismeri, hogy az adatállomány frissítésre szorul, de az év végére reményei szerint teljesen naprakész lesz a rendszer.

Ma már nagyobb bátorság nélkül kijelenthető, hogy a Bécsi és a Szentendrei út közlekedése összeomlott, mivel a csomópontok és főleg az Árpád híd áteresztőképessége nem bírta már az agglomerációból naponta ingázók és a gépkocsival közlekedők számának növekedését. Jöjjön ki "budára, és hozzon magával még egy embert! A főutak a főváros tulajdonában vannak, és állami-fővárosi feladat az új északi hidak mind sürgetőbb megépítése is. Bihary Gábor úgy látja: az aquincumi híd részben azért nem épült meg, mert Tarlós István fél bevállalni az építéssel járó elkerülhetetlen lakossági konfliktusokat (például a Pók utcai lakótelepen). A polgármester szerint viszont tisztességtelen helyi vagy "buda és Újpest közötti ellentétté degradálni a híd kérdését, amikor nyilvánvaló, hogy a járulékos beruházási igények (rávezető utak, csomópontok) teljesítése nélkül a híd nem funkcionálhat úgy, ahogy kellene.

Fő a biztonság

Az eredmények felsorolásakor a polgármester is érezhetően az intézményrendszer stabil működtetésére helyezi a hangsúlyt, különös tekintettel arra, hogy csak két iskolát kényszerültek bezárni, jóllehet a békási lakótelep sajátos demográfiai jellemzői miatt még a meglévők is alacsony kihasználtság mellett működnek. A nyugdíjasházak átvétele, a burgonyaakciók és a tanévkezdési támogatások mellett megemlítette az önkormányzati segítséggel létrehozott rendőrségi térfigyelő rendszert, melynek köszönhetően a közterületeken elkövetett bűncselekmények száma 60 százalékkal visszaesett. Tarlós reményei szerint a céltámogatásokkal a következő ciklusban felgyorsulhat az alapinfrastruktúra fejlesztése. A polgármester büszke még a most januárban indult Békás-buszra, az öt új, modern és biztonságos máltai játszótérre, a panellakások felújítására költött 100 millió forintra és a bevezető utak mellett kialakult új szolgáltatóövezetekre. Valóban figyelemre méltó eredmények ezek, de az egész csupán pipafüst a más kerületekben zajló tudatos tömbrehabilitációkhoz, irodapark-fejlesztésekhez, városképrendezési programokhoz képest. "buda a főváros egyik legszétesőbb kerülete, az egyes városrészek kapcsolata esetleges és szervetlen. Igaz, ez nem a kerület mostani vezetésének a hibája, hanem a szocialista városfejlesztés öröksége, de a koncepciótlanság kezd egyre szembetűnőbbé válni. A Kolosy tér környékén évek óta zajló rehabilitáció például a hibás elgondolás miatt egy zajos, áttekinthetetlen és alig használható szolgáltatónegyedet hozott létre. A gázgyár melletti Graphisoft-park pedig hiába a város egyik legizgalmasabb, modern épületegyüttese, ha külön túra megtalálni, és sajnos csak a kerítésen keresztül lehet megtekinteni. Vannak tehát jó szándékú kezdeményezések, csak éppen a kerület nemigen profitál belőlük.

Kilátások

Hasonlóan ambivalens véleményt fogalmazott meg lapunknak Juhász István, az egyik régebben bezárt békásmegyeri iskolában alig két éve megnyílt Zsigmond Király Főiskola elnöke is. Juhász egyrészt bölcs és előremutató, a kerület érdekeit szolgáló döntésnek tartja, hogy a polgármester és a képviselők támogatták a főiskola indulását, melynek további fejlődését azonban a be nem váltott ígéretek miatt már kérdésesebbnek látja. Ugyanakkor a képviselő-testület döntéseit túlságosan átpolitizáltnak ítéli, vagyis ha valamit támogat az egyik frakció, a másik - ha éppen van valami elszámolnivalója - szinte biztosan keresztbe tesz. "Ez pedig szükségtelenül leterheli és lelassítja az önkormányzat működését" - nyilatkozta lapunknak. Az önkormányzat és a polgármester kissé lassan és esetenként túl nagy késéssel fordul az új lehetőségek felé, amit szerinte kellően demonstrál, hogy a számítógépes lakossági ügyintézés és ügyfélszolgálat ingyenes szakmai előkészítésére és megtervezésére tett javaslatukat az önkormányzat nem vette komolyan, az egy önkormányzati dolgozónak korábban felajánlott térítésmentes oktatásra pedig egy nyugdíj előtt álló hölgyet küldtek, aki aztán hamar ki is maradt. "Szemléletváltásra van szükség, mert a modernizáció kihívásaira előbb-utóbb még egy önkormányzatnak is válaszolni kell" - foglalta össze véleményét Juhász.

Az őszi polgármester-választás kulcsa most kétségkívül az SZDSZ kezében van, mert a két baloldali párt csak közös jelölttel győzheti le a favoritnak számító Tarlóst. "Nincs szándékomban visszalépni" - jelentette ki azonban a múlt héten lapunknak Csire János. Ha kitart deklarált szándéka mellett, akkor könynyen maga okozhatja, hogy októberben fennmarad a status quo: a kisebbségi támogatást élvező polgármester igyekszik majd lavírozni a várhatóan ismét többséget szerző baloldali frakciók között. Ezt a szerepet az eddigi tapasztalatok szerint Tarlós igencsak kedveli. Legfeljebb "buda-Békásmegyer továbbra is az eddigi komótos tempóban fejlődik.

Miklósi Gábor

Forrás: Magyar Narancs

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!