Zuschlag nem rontotta tovább az MSZP támogatottságát

Jelenleg a választásra jogosultak 38 százaléka érzi kedvenc pártjának a Fideszt, míg az MSZP-t csak 22 százalékuk érzi annak. Azaz az ellenzéki párt továbbra is több mint egymillióval több ember politikai véleményeit képes orientálni, mint a nagyobbik kormánypárt. Ez viszont azt is jelenti, hogy "a most vasárnapi" parlamenti választáson a nagyobbik ellenzéki párt majdnem bizonyosan egyedül is megszerezné a mandátumok többségét. Erre valószínűleg szüksége is lenne a Fidesznek a kormányalakításhoz, hiszen a KDNP-nek éppen csak hogy kimutatható az önálló támogatottsága, az MDF pedig korántsem biztos koalíciós partnerük.

A valódi döntési helyzet azonban még távoli, és nyílván ennek is köszönhető, hogy a "most vasárnapi" parlamenti választáson várhatóan résztvevők 18 százalékának nincs kedvenc pártja. Ha e bizonytalonok azokhoz hasonlóan szavaznának, akik már most is tudtak dönteni, akkor a Fidesz 50 százalék fölötti eredményre számíthatna, és az MSZP mellett a az SZDSZ és az MDF is bejutna a parlamentbe. Más pártoknak viszont nincs erre esélye.

A várhatóan szavazó bizonytalanok körében azonban sokkal több a 2006-os MSZP támogató, mint a korábbi Fidesz támogató. Az MSZP elsősorban azokat a támogatóit veszítette el, akik korábban is csak lazán kötődtek a párthoz, ám az elbizonytalanodott MSZP támogatóknak csak egy töredéke gondolja azt, hogy most a Fideszre voksolna.

A Fidesz jelenlegi támogatói között viszont viszonylag sokan vannak, olyanok akik érzelmileg közömbösen viszonyulnak a párthoz, így a Fidesz esetében "csak" 80 pont a "rokonszenves - közömbös - ellenszenves" válaszok mérlege, míg az MSZP támogatók körében 86 pont ugyanez az érték. A választásra jogosultak 39 százaléka számára egyébként egyetlen párt sem rokonszenves, 42 százalékuk számára csak egyetlen párt az, 13 százalékuk két pártot is kedvel, 6 százalékuk pedig hármat vagy többet is.

A másik oldalt nézve: a megkérdezettek 7 százaléka mind a hat pártot ellenszenvesnek érzi, 32 százalékuk viszont egyetlen pártot sem tart ellenszenvesnek. Ebben persze az is benne van, hogy a választásra jogosultak 21 százaléka az összes párt iránt közömbös, és csak 16 százalékuk orientálódik mind a hathoz érzelmileg polarizáltan.

A Fidesz tartósan főlényes vezetése azonban hatott a politikai ideológiai orientációkra. Gyurcsány Ferenc hivatalba lépésének idején - 2004. októberében - a megkérdezettek 32 százaléka a középtől balra helyezte el önmagát a hétfokú baloldali - jobboldali skálán, 37 százalékuk középre, 31 pedig százalékuk jobbra. Most viszont a jobbra orientálódók 35 százalékos arányával szemben csak a megkérdezettek 25 százaléka orientálódik balra. A liberális - konzervatív önbesorolásokat nézve viszont nem találtunk ilyen elmozdulást: a választásra jogosultak 36 százaléka továbbra is a liberális térfélen határozta meg önmaga politika helyét, és csak 28 százalékuk helyezet önmagát a skála konzervatív oldalára.