140 milliót kaptak eddig a holokauszt-túlélők
További Belföld cikkek
- Itt a minisztérium bejelentése, gyökeres változás jön az egészségügyben
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
Összesen 140 millió forintnak megfelelő szociális és egészségügyi szolgáltatást juttattak eddig az aranyvonat károsultjainak, jelentette be Sessler György, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének (MOE) elnöke szerdán. A szociális juttatásokat igénybevevők első féléves elszámolása azt mutatja, hogy az aranyvonat per döntése alapján Magyarországra juttatott pénzből mennyit fordítottak szociális szolgáltatásokra január óta.
A második világháború végén, 1945. márciusában összegyűjtött és nyugat felé indított, majd nagyrészt amerikai kézbe került magyar zsidó vagyon, az aranyvonat értékét soha nem kapták meg az érintettek, az Egyesült Államok kormánya azonban 4,2 millió dollár (936 millió forint) kárpótlást fizet a rászorulók számára.
Sessler az MTI kérdésére elmondta, hogy egy elismert amerikai történész a bírósági per során alábecsülte a magyarországi túlélők számát. A szakértői vélemény ellen a MOE fellebbezett ugyan, ám érveit nem fogadták el. Sessler György elmondta azt is, hogy jelenleg 13 és fél ezer túlélőt tartanak számon Magyarországon. Hozzátette, hogy „az amerikai bíróság a hadsereg jogellenes magatartása miatt ítélte oda hét országnak a 25,5 millió dolláros (5,7 milliárd forintos) kártérítést, nem pedig az aranyvonat értékét térítette meg. A döntés azonban mindenképpen örvendetes".
Az Index egy neve elhallgatását kérő forrása szerint a kárpótlás összege reálisnak tekinthető, történészek kutatásai ugyanis azt bizonyítják, hogy az aranyvonat rakományának értéke 3-6 millió dollár között volt. Végül csak a szállítmány töredéke nem jutott el az Egyesült Államokba, a legnagyobb része viszont kalapács alá került. A kárpótlás kifizetésének módját és a jogosultak körének megállapítását forrásunk ennek ellenére vitathatónak tartja. Az okot szerinte a magyarországi zsidóság érdekképviseletében kell keresni.
Csoprtban, de egyedül
Mint ismeretes, az Egyesült Államok kormányát 2001-ben perelték be a holokauszt magyar túlélői és áldozatainak rokonai, miután egy 1999-ben végzett hivatalos vizsgálat beigazolta, amerikai katonák fosztották ki a magyarországi zsidóktól elvett vagyontárgyakat szállító vonatot. A felperesek ügyvédei úgy döntöttek, hogy csoportperben érdemes tárgyalni az ügyet, hiszen nehézkes volna több mint 50 év elmúltával egyenként bizonyítani az elkobzott tárgyak tulajdonosainak kilétét.
Csoportperek esetén lehetőség van támogató levél beadására, ekkor az újonnan csatlakozó friss adatait, információit is a vádiratba foglalják. Forrásunk szerint a magyarországi zsidóságot képviselni hivatott szervezetek egyike sem volt hajlandó vállalni, hogy az amerikai bíróság előtt képviselje a közösség érdekeit. A bíróság döntésének 2005 őszén tehát úgy kellett megszületnie, hogy a valaha Magyarországon élő holokauszt-túlélőket az Egyesült Államokban élő társaik képviselték.
Taly Shaulnak, a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány (Mazs) általános igazgatójának is feltűnt, hogy a magyarországi holokauszt-túlélők kevesebb támogatást kapnak, mint például azok, aki Nyugat-Európában élnek, ő azonban ezt az életszínvonalbeli különbséggel magyarázza. A Mazsnak, mint a holokauszt-túlélők támogatására létrejött szervezetnek, az öt évig folyamatosan érkező támogatás hatékony segítséget jelent. Shaul elmondta, hogy szociális juttatást érdemesebb kiegyensúlyozottan adni, így hosszabb távon lehet az idős emberek életszínvonalát növelni. „Drámai javulást nem tudunk elérni, de minőségi javulást igen” – mesélte.
Jogosultak és túlélők
A segélyre akkor jogosult valaki, ha 1939 és 1945 között Magyarország 1944-es határain belül élt, 1945. május 8. előtt született és megfelel a rászorultság kritériumainak, amelyeket a Mazs a bírósági határozatnak megfelelően bírál el. Így rászorulónak tekinthető, akinek a havi bevétele nem éri el a 88 ezer forintot, akinek szociális helyzete, egészségi állapota vagy kiadásainak mértéke ezt indokolja. Shaul hozzátette, hogy a kérvények elbírálásakor figyelembe veszik az egyéni szempontokat is, szociális munkásaik is ismerik a kérvényezők életkörülményeit. Ha valakinek mégsem jut támogatás az aranyvonat kárpótlásból, de rászorulna a segítségre, azt sem hagyják sorsára, a Mazshoz ugyanis több forrásból is érkeznek támogatások.
A kárpótlásra jogosultak felmérését, az elkülönített összeg kezelését és a megvalósítást tehát itthon a Mazs végzi. A szervezet 1994 óta létezik Magyarországon, alapítója az American Joint Distribution Committee, így tevékenysége teljesen független, bár szorosan együttműködik a hazai zsidó szociális szervezetekkel. Az utóbbi 3-4 évben a szervezet elsősorban a Németországgal Szembeni Zsidó Anyagi Követelések Konferenciájától (Claims Conference) érkezett támogatások szétosztásával foglalkozott, és már most terveket készítenek arra vonatkozóan, hogy miből finanszírozzák a szociális támogatásokat, ha az aranyvonat perben megítélt összeg öt év múlva kimerül.