Húsz éve verték fel: Lezsákfalva jubilál

"Ez Lezsák Sándor megvalósult álma" - mutatott körbe a Lakiteleki Népfőiskola egy fiatal munkatársa a nevezetes falutól néhány kilométerre épült kampuszon. A volt borgazdaság helyén vendégszobák, uszoda, étterem és konferenciaközpont állnak. Hétköznap kihalt az ápolt épületegyüttes, de hétvégente előadássorozatokra kíváncsi emberek szokták megtölteni. A mostani hétvége különleges lesz. Visszatérnek az alapítóatyák, akik húsz éve ennél puritánabb közegben, a helyi népművelő kertjében történelmet írtak, és életre keltették az MDF-et. Az akkor még mozgalomként zászlót bontó szervezetből párt lett és megnyerte az első szabad választásokat. A mostani MDF parlamenti képviselői közül senki sem volt ott húsz esztendeje Lezsák Sándor kertjében. A hétvégi ünnepségre sem hívtak el közülük senkit sem.

A Lezsák család most is ugyanabban a házban lakik. A kertben ma már nem lehetne felverni a lakodalmas sátrat, amiben 20 éve 180 ember gyűlt össze. Teleültették fákkal és bokrokkal, a ház alig látszik az utcáról a növényektől. Az út azóta is burkolatlan, és túloldala most is beépítetlen mező. Ott parkoltak a vendégek. Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor szervezték a találkozót, hogy szövetségbe forrasszák a Kádár-rendszer nép-nemzeti ellenzékét. A találkozóra elment a magát demokratikus ellenzéknek nevező csoportból Konrád György író, de megjelentek a diktatúra reformokra nyitott vezetői is. Ott volt az MDF megalakulásakor a Bács-Kiskun megyei tanács elnöke, de a legnagyobb név a hatalom részéről kétség kívül Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára volt. Akkoriban a Népfront állította az összes jelöltet az országgyűlési és tanács-választásokon.

A Lakiteleken élők a 20 évvel ezelőtti találkozóból a sok autóra, a zászlókra és a nagy felfordulásra emlékeznek leginkább. Jónéhányan büszkék arra, hogy falujuk bekerült a történelembe. Mások a bosszúságra emlékeznek. Akárhová mentek, ha kiderült hova valósiak, sokan utálkozva néztek rájuk az MDF kormány népszerűtlensége miatt. Lezsákfalvaiknak csúfolták őket, szégyellték ezért otthonukat.

Lezsák Sándor

A falu mostani polgármesterétől a Trabanttal cirkáló polgárőrig sokaknak van személyes emléke Lezsákék kulturális programjairól. A jelenleg Fidesz színeiben politizáló politikusról szinte mindenki szeretettel beszélt. Kedves és közvetlen embernek írták le, aki mindenkinél többet tett a faluért, például létrehozta a népfőiskolát. Az általunk megkérdezettek abban egyetértettek, hogy a mostani MDF-nek már nincs köze a faluban megalakult mozgalomhoz, és nosztalgiázva beszéltek arról, hogy nem volt még széthúzás, mindenki tele volt reménnyel. Lezsákék szervezésében pezsgett az élet a 70-es évek végétől Lakiteleken, KISZ-esek és népi írók együtt hallgatták a szavaló Markó Bélát a művelődési házban (Markó azóta volt már Románia miniszterelnök-helyettese is). Még a BBC magyar adása is bemondta rendszeresen a falu nevét, bár azt senki sem gondolta, hogy a vége rendszerváltás lesz. A helyiek emlékezéseit, Lezsák kertjét és a környéket megtekintheti videófelvételünkön:

Az MDF a kezdeti plebejus, népi, balos mozgalmából húsz év alatt konzervatív, jobboldali parlamenti párt lett, ami szívesebben emlegeti Antall József néhai pártelnök politikai örökségét, mint az alapítókét. (Antall nem volt ott Lakiteleken, ő csak később, a párttá alakulás idején lépett be.) A hét alapító közül ma már senki sem tagja az MDF-nek. Többeket közülük kizártak a pártból, mások önként léptek ki.

Az alapítók a hétvégi ünnepségen mind részt vesznek, felszólal Pozsgay Imre is, és beszédet mond Orbán Viktor is. Orbán az MDF kormány ellenzékéhez tartozott, Boross Péter volt MDF-es miniszterelnök viszont nem kapott meghívót.

Az MDF ősatyái

Bíró Zoltán főiskolai tanár, irodalomtörténész volt abban az időben. Politikai okok miatt kirúgták a Pozsgay által vezetett művelődési minisztériumból, ahol osztályvezető volt. Szintén távoznia kellett a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről. 1990-ig az MDF első elnöke volt. Később csalódott Antall Józsefben, és kilépett a pártból. Pozsgay Imrével közösen igyekeztek egy új pártot alapítani Nemzeti Demokrata Szövetség néven, de annak kudarca után visszavonult a politikától.

Csoóri Sándor költőként, esszéíróként volt ismert ellenzéki a hatvanas évek óta. A politikusi karriert elutasította, de 1991-2000 között ő volt a Magyarok Világszövetségének elnöke. Komoly szerepe volt a Duna TV létrehozásában. Idén Márciusi Charta néven új értelmiségi mozgalmat indított, melynek célja a nemzeti kultúra ápolása és egy új politikai elit szakértő segítése.

Csurka István íróként szerzett nevet Lakitelek előtt. 1991-92-ben az MDF alelnöke volt, parlamenti képviselő. 1993-ban kizárták a pártból, mert élesen kritizálta Antall Józsefet és megsértette a frakciófegyelmet. Ekkor saját pártot alapított MIÉP néven. Szervezetéhez több akkori MDF-es képviselő is csatlakozott.1998-2002 között már e szervezet színeiben jutott ismét a parlamentbe. Azóta is a MIÉP elnöke, de a következő két választáson nem sikerült bejutniuk az Országgyűlésbe.

Fekete Gyula író, szociográfus, a legidősebb az alapítók közül. 1945-ben a Nemzeti Parasztpárt politikusa volt. 1990-ig az MDF elnökségi tagja lett, de a választásokra már saját pártot alapított, Magyar Néppárt - NPP néven. Mindig is ellenezte, hogy az MDF-ből párt legyen, a szervezet jövőjét mozgalomként határozta volna meg. 1992-ben megalakította a jobboldali újságírókat tömörítő Magyar Újságírók Közösségét, és négy évig Csoóri helyettese volt a Magyarok Világszövetségében.

Für Lajos történész, tanár, de politikai okokból egyetemen csak 1988-tól oktathatott. Az Antall-kormány idején honvédelmi miniszter volt. 1996-ban az MDF elnökévé választották, ám miután a vele szembenállók elhagyták az MDF-et, ő is kilépett. 1998-ban visszavonult a napi politikától. 2007-ben beszédet mondott a Magyar Gárda megalakulása alkalmából rendezett ünnepségen.

Kiss Gy. Csaba történész, az MDF megalakulásakor már magas tudományos rangja volt. 1990-ig az MDF alelnöke volt. Jelenleg is tanít, kutatási területe a 19. századi Közép-Európa művelődéstörténete, illetve a nacionalizmus fejlődése a régióban.

Lezsák Sándor költő, népművelő és tanár volt az MDF megalakulása előtt. Az MDF-ben politizált, a párt elnöke is volt. 2004-ben Dávid Ibolya pártelnökkel folytatott vitája odáig fajult, hogy kizárták az MDF-ből. Azóta a Fideszben politizál és vezetője a Nemzeti Fórum nevű szervezetnek. Szerinte utóbbi képviseli ma egyedül hitelesen a kezdeti MDF-t. Alapítója a Lakiteleki Népfőiskolának, ahol felesége az igazgató.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!