A kormány állítja, hogy nem adott megbízást törvénytelen adatgyűjtésre
További Belföld cikkek
- Tragédia, lemondások és választások alakították át a magyar politikai elitet 2024-ben
- Ezek voltak az idei év legnagyobb botrányai a ChatGPT szerint
- Újabb vasúti baleset történt Magyarországon, vonat elé hajtott egy autós
- Nagy bejelentést tett Navracsics Tibor, személyesen is igényelhető egy életmentő eszköz
- Tovább növekszik a speciális nevelési igényű gyerekek száma
A Gyurcsány-kormány soha, semmikor, senkinek nem adott megbízást törvénytelen megfigyelésekre, közölte a kormányszóvivő a Magyar Nemzet cikkére reagálva Daróczi Dávid. A kormányszóvivő azt mondta, hogy biztosak benne, benne, ez ismét olyan alaptalan vádaskodás a Medgyessy-kormánnyal kapcsolatban, amelyről a végén bebizonyosodik, hogy hírlapi kacsa.
A Magyar Nemzet szerint "politikai ösztönzésre" egy magánnyomozó cég 2002 december 13-án javaslatot tett, hogy körülbelül fél évig tartó "szakértői felderítő-elemző" munkával "értékelhető eredményeket" tesz le a megrendelő asztalára az Orbán-kormány időszakának három meghatározó szereplője bűncselekménygyanús ügyleteiről. A cég a napilap szerint három emberrel foglalkozott: Simicska Lajos volt APEH-elnökkel és környezetével, Kalmár Istvánnal, a Magyar Posta volt elnök-vezérigazgatójával és Orbán Viktor volt miniszterelnökkel, illetve környezetével.
Az anyagban az olvasható, hogy a társaság munkatársai vállalták, "felderítési dokumentumokkal" igazolják "a közpénzek eltulajdonításával összefüggő bűncselekményeket", felkutatják a "szerzett jogosulatlan előnyök legkirívóbbikait". Meghatározták az elkészítendő anyag formáját is: "a büntetőperbeli bizonyítás szabályai szerint, szisztematikusan elő lesznek készítve a jogalkalmazásra".
Egyes sajtóértesülések szerint az említett detektívcég köthető az APEH egykori elnöke, Simicska Lajos informatikai tanácsadójához. Mégpedig ahhoz, aki legutóbb februárban került a figyelem középpontjába, amikor kiderült: egyike azoknak a gyanúsítottaknak, akik a Nemzeti Nyomozó Iroda szerint 12,5 milliárd forintot követeltek Csányi Sándortól, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójától, Magyarország egyik leggazdagabb emberétől. (G. Z. 1999 áprilisa és 2000 októbere között dolgozott az APEH-nél. A tanácsadó feltehetően az adóhatóságnál letöltött adatokat használta fel a Csányi Sándorral szembeni zsaroláshoz.)
Az Index úgy tudja, hogy a detektíviroda több szocialista politikusnál is kilincselt adatgyűjtési ajánlatával, például Keller László akkori közpénzügyi államtitkárnál. Keller az Indexnek azt mondta, hogy nem hivatalosan valóban megkeresték, de szerinte ez egy gyerekes, nonszensz felvetés volt, s ő azonnal el is utasította az ötletet. (Szocialista informátoraink szerint soha senkivel nem köttetett meg az üzlet, a Magyar Nemzetben csak egy egyoldalú ajánlat részletei olvashatók, amelyek remekül passzolnak a Fidesz által most elindított "lehallgatási" politikai tematikához.)
Mindenesetre a miniszterelnök Kiss Péter kancelláriaminisztert bízta meg azzal, hogy tájékozódjon az ügyben, és ha kell, indítson vizsgálatot. A kutatás az Index információi szerint már el is startolt, pénteken zárul le, és a MEH ellenőrzési főosztálya végzi.