Az ügyészség falaz a bántalmazó rendőröknek?

Amint arról tavaly szeptember 28-án részletesen beszámoltunk, a kőbányai kapitányságon 2006 szeptemberében történt rendőri bántalmazások ügyének első tárgyalási napján a hallgatóság soraiban több, tanúként nem idézett kőbányai rendőr is jelen volt.

Csoportjukból egy dühös férfi a tárgyalás berekesztése után, de még a tárgyalóteremben fenyegetni kezdte a másodrendű vádlottra terhelő vallomást tévő Kruchina fivéreket, hamis tanúzással vádolva őket.

Később a folyosón, majd a bíróság épülete előtt is több tanú - köztük az Index újságírójának - jelenlétében azt fejtegette, hogy nem vitatja a bántalmazások tényét, de szerinte a tanúk csak az őket ért sérelem miatt, bosszúvágyból vallottak a másodrendű vádlottra. Azt is állította, hogy bennfentesként pontosan tudja, hogy kik voltak a rendőr tettesek, de a tárgyaláson nem ők ültek a vádlottak padján.

A szóváltás szem- és fültanúi az ismeretlen, de már akkor is ügyészként bemutatkozó férfit a múlt héten felismerték: a Fővárosi Főügyészség szóvivőjeként szerepelt egy televíziós hírműsorban.

Varga Gergely ügyész, aki a Fővárosi Főügyészség szóvivői posztját 2008. január elseje óta tölti be, az Index érdeklődésére elismerte, hogy ő "beszélgetett" a tanúkkal az őrizetesverési ügy szeptemberi tárgyalása után, ám szerinte hangoskodás, fenyegetőzés nem volt, bennfentes állítások nem hangzottak el, csupán magánbeszélgetésről volt szó, a tárgyaláson magánemberként volt jelen, a beszélgetéskor a magánvéleményét képviselte.

A hangfelvétel szerint Varga tud valamit

Az Index birtokába jutott hangfelvétel ellentmond Varga verziójának. A hangfelvétel a szóváltás második, higgadtabb hangvételű részét örökíti meg, ami már a Fővárosi Bíróság épülete előtt, az utcán zajlott le Kruchina Károly, Kruchina Vince, Angel Mendoza és Varga Gergely között. Az alábbiakban szó szerint idézünk a felvételből:

"Varga Gergely: Nem az elkövetők ülnek a vádlottak padján. Én ennyit állítottam, és pont.

Kruchina Károly: Honnan tudod, hogy nem ők voltak?

Varga Gergely: Rendőr kollégáktól.

Angel Mendoza: Ez neked készpénz?

Varga Gergely: Ez nekem készpénz, én ügyészként dolgozom egyébként, elmondom, hogy teljes legyen a kép, és tudom, hogy kik az elkövetők. Ennyi.

Kruchina Károly: Ha ügyészként dolgozik, és tudja, hogy ki az elkövető, nem lenne kötelesssége...

Varga Gergely: Bocsánat, nem, mert én hivatali hatáskörömben nem szereztem tudomást az elkövetőkről. Most én magánszemélyként voltam jelen a tárgyaláson."

A hangfelvétel hátralévő részében Varga Gergely amellett érvel, hogy az események után két-három hónappal a tanúk már nem ismerhették fel a bántalmazó rendőröket. Az őrizetesverés tényét nem vitatja, az szerinte is megtörtént, de nem azok ülnek a vádlottak padján, akik elkövették - elsősorban a végül elítélt másodrendű vádlottnál hangoztatta kétségeit.

Varga szerint a tanúk elfogultak, mert a rendőri intézkedéssorozat áldozataiként "emocionális vágy" van bennük, hogy egy rendőrt elítéljenek emiatt. Angel Mendoza erre azt válaszolja, hogy nem minden rendőrre haragszik, csak azokra, akik megverték, és hogy nem szeretné, hogy a gyerekei ilyen rendőrökkel találkozzanak, ha felnőnek.

A perui színjátékra gyanakszik

Mendoza, akit a bíróság által is megállapított tényállás szerint nagyon megvertek, és betörték az orrát a csapaterős bevetésről visszaérkező rendőrök, az Indexnek nyilatkozva megdöbbenésének adott hangot, hogy a szeptemberi tárgyalás után hangoskodó férfi valóban ügyész volt, mert ezt ő akkor nem hitte el neki.

Felháborítónak tartja, hogy "ezek szerint az ügyészség tudja, hogy kik voltak azok a rendőrök, akik súlyosan bántalmaztak", miközben megbilincselve várakozott a kőbányai rendőrkapitányság aulájában, mégsem őket vádolták meg a szóban forgó bűncselekményekkel.

Mendoza nem hiszi, hogy minderről csak ez az egy ügyész tudott. "Nekem nem úgy tűnt, mint aki nagyon titkolja, nyilvánosan, a bíróság épületében kiabálta el, csak mi nem hittük el, hogy ő tényleg ügyész."

Ezek után az is felmerült benne, hogy a bántalmazói azonosítása céljából lefolytatott nyomozás esetleg színjáték lehetett: "Nemcsak a rendőrök falaztak egymásnak, hanem az ügyészség is nekik?" Pedig az ügyészség feladata szerinte éppen az ügy felderítése, a tettesek azonosítása lett volna.

"Azon a személyen kívül, akit én azonosítottam, ők nem tártak fel senki mást, pedig ezek szerint tudták, hogy kik az elkövetők. Csak a menetleveleket és egyéb naplókat gyűjtötték össze a bíróságnak, amelyek arra voltak használhatóak, hogy átláthatatlanná tegyék a rendőrök mozgását, így a bíróság ebben megkapaszkodva nem ítélte el az egyetlen általam azonosított elkövetőt" - mondja Mendoza.

Nemzetközi bíróság elé vinné az ügyet

"Engem nem egy rendőr ütlegelt, hanem legalább tíz, személyazonosságukat talán örök homály fedi, és ez csak az ügyészségen múlik" - mondja a sértett, aki szerint ebben az ügyben már csak egy nemzetközi bíróság tudna hiteles ítéletet hozni, ezért a másodfokú, jogerős döntés után ezt a lehetőséget is mérlegelni fogja, és adott esetben élni is fog vele.

"Egy állampolgártól elvárja az állam, hogy ha bűncselekményről tudunk, jelentsük, bejelentési kötelezettség terhel minket. Az ügyészeket nem terheli ilyen? - kérdezi Mendoza. - Vagy csak akkor nem, ha rendőr kolléga a bűnelkövető?" A Magyarországon élő, perui állampolgárságú férfi szerint az ügyészségnek ezek után mindenképpen tisztáznia kell a történteket, és a többi elkövetőt is a bíróság elé kell állítania.

Az egyik rendőrt elítélték, a másikat felmentették

A Kruchina fivérek által azonosított rendőrt a Fővárosi Bíróság hétfőn hivatalos eljárásban történt bántalmazás vétségéért egy év - három évre felfüggesztett - börtönbüntetésre és lefokozásra ítélte, ugyanakkor előzetesen mentesítette a büntetett előélet következményei alól.

Az Angel Mendoza által azonosított - bántalmazás hivatalos eljárásban vétségéért már büntetett előéletű - rendőrt viszont bizonyítottság hiányában felmentették a hivatali visszaélés és a védekezésre képtelen személlyel szemben társtettesként elkövetett súlyos testi sértés vádja alól. Az elsőfokú ítéletek nem jogerősek, az ügyészség mindkét ügyben fellebbezett.

A bíróság szerint hamisan tanúskodtak a rendőrök

Az ítéletek indoklásában Cserni János bíró bizonyítottnak látta a rendőri bántalmazások tényét, és azt is kimondta, hogy a rendőrök egy része biztosan hamisan tanúskodott. Ugyanaznap egy másik rendőri bántalmazásos ügy ítéletében egy másik bíró is ebben a szellemben nyilatkozott a rendőr tanúkról.

A rendőrség kedden közleményben utasította vissza a vádakat, mondván, a Fővárosi Bíróság két bírájának a rendőrök hamis tanúzásával kapcsolatos kijelentéseinek tisztázását és bizonyítását - ellenkező esetben visszavonását - várja. A rendőrség szerint ha a bírói nyilatkozatokban foglaltak tényleg fennállnának, a bíróknak fel kellene jelenteniük a hamis tanúzást elkövetőket. Ez azonban a rendőrség eddigi információi szerint nem történt meg.

A rendőri vezetésnek a bírák fenyegetése helyett azon kellene gondolkodnia, hogyan lehetne áttörni a hallgatás falát a bántalmazásos ügyekben, és hogyan tisztíthatná meg saját sorait a bántalmazást elkövető rendőröktől, reagált az Angel Mendoza sértetti képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság az Országos Rendőr-főkapitányság állásfoglalására.

Az emberijog-védő szervezet egyetért azzal, hogy ilyen esetekben a bíráknak - illetve ha bizonyíthatatlanság miatt nem jut el vádemelésig az ügy, a nyomozó ügyészségeknek - feljelentést kell tenniük a hamis tanúzás miatt, még abban az esetben is, ha reménytelennek látszik kibogozni, mely rendőrök látták a bántalmazást, de hallgatnak róla, és kik azok, akik valóban nem tudnak az eseményekről.