'Hazugság nélkül unalmasabb volna a világ'

- A játékelmélet többek között a hazugság egy egészen speciális típusával, a blöffel foglalkozik. A blöffölő alaptalanul tesz olyan kijelentéseket, hajt végre olyan cselekedeteket, amelyek helyénvalóak lennének, ha meglenne az alapjuk. A pókerjátékos olyankor hív sokat, ha jó lapja van, kivéve ha blöfföl. Miután megtette azt, amit a tényleges helyzet valójában nem indokol, úgy tesz, mintha a legtermészetesebb dolog lett volna a cselekedete.

- Hosszú távú stratégia?

A blöff egy pillanatnyi döntés alapján születik, ám hosszú távú stratégiát alapoz meg. A blöffölő, a hazuggal ellentétben nem bánja, ha leleplezik, ezzel érheti el ugyanis azt, hogy amikor valóban nagy tétje van a játéknak, az ellenfél bizonytalan legyen abban, hogy blöffről van csupán szó, vagy valóban nagy lapok vannak a játékos kezében.

- Egyik könyvében ezzel kapcsolatban azt írja: a megfelelő mértékben alkalmazott blöff mindenki által optimálisnak tekinthető egyensúlyi állapotokhoz vezethet, amit senkinek sem érdeke megváltoztatni.

- Matematikai tény, hogy ha egyszer kialakul, hogy ki milyen gyakran játszik, ki milyen gyakran blöfföl, létrejöhet egy olyan állapot, amelyben bármelyikünk változtat a stratégiáján, akkor csak veszíthet. Hasonlít ez a közgazdászok által gyakran emlegetett gazdasági egyensúly állapotához: kialakul, hogy ki miből és mennyit termel, és ha bárki változtat ezen, rosszabbul jár.
Bár a világ állandóan változik, és vele az egyensúly is, nagyon sok esetben, általános feltételek mellett elképzelhető egyensúlyi állapot, és ha nem is sikerül elérnünk, legalább tudjuk, hogy létezik. Vonatkozik ez mind a játékra, mind például egy párkapcsolatra is.

- Általában elmondható, hogy az emberi kapcsolatok működéséhez szükség van a hazugságra?

- A blöffre mindenképpen. Az, hogy a blöff hazugság-e vagy sem, az definíció kérdése. Furcsa módon nagyon nehéz definiálni, hogy mi a hazugság. Még nem találkoztam olyan leírásával, amely definíció lett volna. Persze egyrészről könnyű definiálni: a hazugság az, amikor olyan dolgot állítok, ami nem igaz. Általános álláspont, hogy az elhallgatás is - amikor nem a teljes igazságot mondom el - hazugságnak tekinthető.

- Hazugság vagy sem az elhallgatás?

- A kimondott szó sohasem csupán annyit jelent, mint a szavak összessége, hanem a legkülönbözőbb kontextusokban mást és mást jelent. Egy közlés sohasem vizsgálható önmagában, hanem csak a befogadó összefüggésében Például ha neked nem árulom el, hogy létezik egy fix-pont tétel, amelyből következik ez az egyensúlyi elmélet, az nem hazugság, mivel semmin nem változtat. Ha mindezt egy matematikus elől hallgatom el, az már hazugság, hiszen megvonok tőle egy olyan információt, amely alapján másként látná az elméletet.

- Ismeretlenek, névtelenül, arctalanul kommunikálnak egymással. Miért hajlamosak arra, hogy ne mondjanak igazat?

- Mi az, hogy igazság? A bolondok házába be van zárva egy őrült, mert azt képzeli magáról, hogy ő Napóleon. Gondolkoznak az orvosok azon, hogy kiengedjék-e, vagy sem, rákapcsolják a hazugságvizsgáló gépet, és megkérdezik tőle, hogy ő valóban Napóleon-e. Mire ő azt válaszolja: nem vagyok Napóleon, ám a hazugságvizsgáló gép kijelzi, hogy hazudott. Most akkor igazat mondott vagy sem? A hazugságvizsgáló gépnek adott esetben igaza van, ám az is tény, hogy a bolond valóban nem Napóleon.

- Mitől függ, hogy mi számít hazugságnak?

- A hazugság megítélése erősen függ a helyi kultúrától. Míg a dél-európai, katolikus országokban, például az olaszoknál teljesen természetes a "csináljuk, de nem beszélünk róla" felfogása, addig például a protestáns országok jóval szigorúbban veszik az ilyen dolgokat. Hazugságra senki nem nevel, de a különböző kultúrákban máshol húzódik a határ az igazság és a hazugság között. Bill Clinton, a Monica Lewinsky-ügy után semmi mást nem tett, csak hazudott egy olyan szituációban, amelyben egyébként kultúrától függetlenül minden normális férfi hazudik. Ezt azonban, az ilyen szempontból némiképp például az olaszoknál képmutatóbb amerikaiak nem bocsátották meg neki.

- Nem természetes elvárás egy politikustól, hogy igazat mondjon?

- Vannak olyan helyzetek, amikor egy olyan dologra, például egy államtitokra kérdeznek rá, amelynél az igazság kimondása a választások elveszítéséhez vezetne. Egy számítógép-programozó ritkán kerül ilyen helyzetbe, míg egy politikus gyakran, és egészen más elbírálás alá esik egy ilyen jellegű hazugság a programozónál és a politikusnál, hiszen ez szakmai kérdés. De úgy néz ki, hogy se blöff , se elhallgatás nélkül nem megy a világ, és gyakorlati tény, hogy hazugság nélkül sem működik.

- Milyen volna a világ, ha mindenki igazat mondana?

- Véleményem szerint sokkal színtelenebb és unalmasabb.

***

Amennyiben érdekli a téma, és szívesen kitölt a hazugsággal kapcsolatosan egy anonim kérdőívet, kattintson ide!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!