Szeptember végén elsőfokú ítélet várható a metróperben

A jelenleg legnagyobb perértékű hazai bírósági eljárás - melyben a főváros nyolcvanhárom milliárd forintot követel az állam képviseletében eljáró pénzügyminisztertől - alapszerződését, a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal Etele tér és Baross tér közti szakaszának megépítéséről szóló megállapodást 1998. április 7-én írta alá a kormány, a főváros és a BKV.

Demszky egy összegben szeretné a pénzt, és előre

Demszky a tárgyalóteremben utalt arra, hogy három nagy nemzetközi pénzintézettel, a Nordic Investment Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal és a Kreditanstalt für Wiederaufbauval igen előrehaladott tárgyalásokat folytattak - a kormány beruházás saját erő szükségleteinek 60 százalékát vállalta -, a főváros a ráeső részt a belterületi földek ellenértékéből finanszírozta volna. Ezen hitelintézetek révén pedig lényegesen alacsonyabb piaci hitelhez tudott volna jutni Budapest, az EIB például 1998. februárjában 200 millió euró összegű hitelt hagyott jóvá, áprilisban pedig a BKV-val kötött 50 millió eurós megállapodást.

Medgyessy: nevetségessé válhat a kormány

A főváros eredetileg az állam nevében eljáró pénzügyminisztertől a szerződésben vállalt hozzájárulások összegét, 32,5 milliárd forintot, kártérítésként pedig 51,2 milliárd forintot és annak - a teljesítés megtagadásától a fizetés napjáig számított - évi 20 százalékos késedelmi kamatot kért. Mivel azonban Princz Gusztáv bíró korábban azt kérte a fővárostól, hogy 15 napon belül jelölje meg pontosan, mi alapján számította ki azt, hogy az elmaradó hitel kormányra eső hatvan százalékának a 100 milliárdos összeg felel meg - az ugyanis jócskán eltér az 1998 áprilisában megkötött megállapodásban szereplő, a kormány által vállalt 23 milliárd forintos összegtől - az eredetileg követelt összeg kapcsán a csütörtöki tárgyaláson már 83 milliárdos összeg hangzott el.

Demszky azt is elmondta, hogy az volna a méltányos, ha az állam egy összegben fizetne, így a főváros már az építkezés megkezdésekor rendelkezzen a teljes összeg felett. Hozzátette, hogy a beruházásokat csak akkor lehet teljesíteni, ha a mindenkori kormányok egyaránt teljesítik kötelezettségvállalásaikat. Medgyessy szerint nevetségessé válhat az a kormány, amely a külföldi hitelintézetek felé a hitelgaranciát csak a beruházás egy részéhez biztosítja. A volt pénzügyminiszter szerint a megkötött szerződés be nem tartásának megvannak a maga jogi és gazdasági következményei.

A bíróság nem szólhat bele a költségvetésbe

A metróper első jogerős ítélete egyébként 1999. júniusában jogszerűtlennek mondta ki a szerződés felmondását, vagyis továbbra is érvényben van a beruházásra vonatkozó megállapodás. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa azonban kimondta: a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében túlterjeszkedett a hatáskörén, amikor úgy fogalmazott, hogy az államnak 1999 decemberében ki kellett volna fizetnie az első részletet. Kimondta azt is, hogy bíróság nem adhat iránymutatást a költségvetés számára a tekintetben, hogy bevételeit miként használja fel.

Az alperes jogi képviselője szintén ezzel próbált érvelni, utóbb azonban elfogultsági kifogást jelentett be a bírói tanács ellen, mondván, nem várható el tőlük a per tárgyilagos megítélése. Információink szerint szeptember végén elsőfokú ítélet várható.