Repedések az M7-esen

Az M7-es autópálya másfél éve átadott - a Vegyépszer által épített - Balaton felé vezető oldalán, a 73. és a 80. kilométer között ujjnyi széles, mindkét sávot átszelő, keresztirányú repedések találhatók, közölte a Népszabadság szerkesztőségével egy névtelenséget kérő, nyugdíjas útépítőmérnök. A repedéseket, a Vegyépszer Rt. garanciális kötelezettségei alapján, sok helyen már kátránnyal öntöttek ki az építő cég alvállalkozói.

Felújítástörténet Az 1975-ben átadott M7-es autópálya Érd és Balatonaliga közötti felújított szakaszára 2002. november 27-én hajthattak rá először az autósok, ezzel újult meg az M7-es mindkét pályája Érdtől Zamárdiig. A kivitelezést a Magyar Autópálya Építő Konzorcium vezető cége, a Vegyépszer Rt. végezte. A 2001 márciusában induló munka 60 milliárd forintjába került a megbízó Nemzeti Autópálya Rt.-nek. Az üzemeltetést az Állami Autópálya Kezelő Rt. végzi.

Ezek a keresztirányú, mind a két sávot érintő repedések azért keletkeztek, mert a sztrádafelújítás során a korábbi, betonból készült futófelületre aszfaltréteget fektettek le. A beton és az aszfalt hőtágulása azonban eltérő mértékű, ezért a hetvenes években lefektetett betontáblákat megfelelően kellett volna összetörni, hogy tágulása során a ráterített aszfaltot ne mozgassa.

Ujjnyi repedések nem találhatók az M7-es autópályán, ugyanakkor hajszálrepedések a pálya egyes szakaszain előfordulnak - ismerte el keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében a Nemzeti Autópálya Rt. A vélt repedések valójában a műtárgyak előtt és után terv szerint kialakított dilatációs hézagok, illetve a forgalomszámláló hurkok, amelyeket erre alkalmas speciális bitumen alapú anyaggal fedték - áll a közleményben. A közlemény szerint a pályaszerkezet egyes szakaszain valóban találhatók hajszálrepedések. További vizsgálatokra van szükség, hogy az okokat részletesen feltárhassák. A meghibásodások az autópálya biztonságos forgalmát, az autósok utazási kényelmét és esztétikai élményét nem zavarják, hiszen a KRESZ-ben megengedett utazási sebesség mellett ezek észrevehetetlenek.

Egy autópálya-építésben részt vett, névtelenséget kérő szakértő az Indexnek elmondta, hogy a betontáblákat az építés során megfelelően összetörték, az üregeket "kiinjektálták", mielőtt az aszfaltot leterítették volna. Talán ekkor keletkezett valamilyen technológiai hiba. Az M7-es felújításakor kicseréltek négszázötvenezer köbméter földet, hétszázezer köbméter humuszt fektettek le. Ezenkívül beépítettek százezer köbméter betont, míg a régi pályaszakasz betonburkolatából csaknem hatszázezer köbmétert zúztak össze, ez képezte a felújított pálya alapját. Aszfaltból 855 ezer tonnát használtak fel. Megépítettek 334 kilométernyi acél szalagkorlátot, felújítottak és megtisztítottak 59 kilométer hosszú csatornát. Vadvédő kerítésből 165 kilométert építettek, és 29 kilométernyi zajvédő falat is emeltek.

Az M7-es autópálya dél-balatoni szakasza 2006-ig teljes egészében megépül, jelenleg a Balatonszárszó és Ordacsehi közötti szakaszt építik, és van már építési engedély az Ordacsehi és Balatonkeresztúr közötti 25,7 km hosszú szakaszra.