Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Viharos széllel tör be Magyarországra a hóesés - Magyar Péter váratlanul megszólalt az „agyhalottakról”, ezzel magyarázza mondatait
- Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
,,Közös történelmi elhatározásra", jövő évtől a minimálbér 40 ezer, 2002-ben pedig 50 ezer forintra történő emelésére kérte az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) szerdai budapesti ülésén a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleteket Orbán Viktor miniszterelnök. Az OMT mai ülése az első, amelyen a sajtón keresztüli üzengetést követően érdemben is tárgyalóasztalhoz ültek a minimálbér hónapokkal ezelőtt bejelentett emelésével kapcsolatban a kormány és az érintett érdekképviseletek.
A kormányfő az ülésen elmondta, hogy ,,régi adósságot lehetne így törleszteni", ugyanis a minimálbér és a bruttó átlagbér aránya az évtized eleje óta 37,4 százalékról 29 százalékra csökkent.
A szakszervezetek a vitában támogatták a jövő évi 40 ezer forintos minimálbért, de ahogy Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője az Indexnek elmondta, 2002-ben nem a kormányzat által javasolt 50 ezer forintra, hanem 55 ezer forintos minimálbérre tartanának igényt. Emellett pedig elengedhetetlennek tartják, hogy a munkáltatókat is megfelelően kompenzálják.
Orbán Viktor előterjesztését követően a munkaadói oldal képviselői is jelezték, hogy kizárólag az adó- és járulékrendszerben biztosított normatív kompenzációval teljesíthető ilyen mértékű minimálbér-emelés. A gazdasági tárca előterjesztésében két-két százalékos tb-járulék csökkentés ajánl az elkövetkező két évre, ám a munkáltatói oldal véleménye szerint az ilyen mértékű csökkentés nem nyújt fedezetet a megemelkedett költségekre.
A munkaadók ezenkívül ,,gazdaságpolitikai nonszensznek" minősítették a kormányzati oldal azon ajánlatát is, hogy az ötven főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégeknél tíz millió forint nyereség után nem kellene a jövőben nyereségadót fizetni, hiszen véleményük szerint ekkora cégeknek nincs ilyen magas hasznuk. Ezenkívül megkérdőjelezték a kormányfő azon kijelentésének megalapozottságát is, miszerint a minimálbéremelés 0,5 százalékos inflációval járna, és az erre vonatkozó tanulmány bemutatását kérték a kormányzati oldaltól, ám ahogy a válaszból kiderült, erre vonatkozóan nem készült semmiféle hatástanulmány.
A kormány egyedül akar dönteni
Az OMT ülésén mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal hevesen tiltakozott, mivel információik szerint egy országgyűlési képviselői módosítóindítvány alapján meg kívánják szüntetni az OMT egyetlen, még tényleges döntési jogosítványát, az országos minimálbér meghatározását.
Az ülésen részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök megerősítette a hírt, hogy létezik ilyen, a Munka Törvénykönyvének módosítására vonatkozó indítvány, amely szerint ha záros határidőn belül nem születik megállapodás az OMT keretein belül, egyedül a kormány határozhatná meg a minimálbér mértékét. A minimálbértárgyalások várhatóan a bér- és munkaügyi bizottságban folytatódnak majd.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
