Döntöttek a vizitdíjról
További Belföld cikkek
- Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon
- Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
Hónapokon belül elkészül az az adatbázis, melynek révén ellenőrizhetővé válik, ki fizet, ki nem fizet járulékot, illetve ki az, aki - gyerekként, nyugdíjasként vagy munkanélküliként - nem is kötelezett fizetésre. Az adatokhoz az egészségügyi szolgáltatók, a kórházak és rendelők egy jövőre kiépülő hálózaton keresztül juthatnak hozzá. Mindez Molnár Lajos szerdai, a kormányülést követő tájékoztatóján derült ki, ahol az egészségügyi miniszter bejelentette, a kormány elfogadta az egészségügyi reform második törvénycsomagját.
A biztosítási csomagokat is magába foglaló javaslat a miniszter szerint sem működik racionálisan, ha nincs lehetőség a biztosítási jogviszony ellenőrzésére, ugyanakkor elismerte azt is: az első időszakban lehetnek fennakadások. Az Indexnek a jogszabályok hatályba lépésére és a szükséges technikai háttérmunkák elvégzésének idejére vonatkozó konkrét kérdésekre viszont nem tudott válaszolni.
Csomagban az egészségügy
A kormány által elfogadott javaslat szerint három csomagot határoznának meg: az elsőben, az alapcsomagban a biztosítástól függetlenül, minden Magyarországon jogszerűen tartózkodónak járó szolgáltatások tartoznak, így a mentés, a közvetlen életveszély elhárítása, a járványügyi ellátások, a kötelező védőoltások, az anya- és csecsemővédelem.
Minden ezen túlmenő egészségügyi szolgáltatás már csak a járulékot fizető, a biztosítási csomagra jogosultaknak járnak majd. Ezek tartalma, a kezelés és a beutalás rendje szabályozott. Lehetőség van ugyanakkor úgynevezett kiegészítő csomagra fizetni is, ez arra szolgál, hogy az általános protokollon túl egyéni igény szerint lehessen bizonyos kezeléseket vagy kényelmi szolgáltatásokat igénybe venni, esetleg választott orvoshoz menni - mindezért természetesen felárat kell fizetni.
Vizitdíj = egészségügyi önrész
A törvényjavaslatban elfogadta a kormány a vizitdíj bevezetését is. Ennek összege alapesetben 300 forint, ugyanennyibe kerül majd az egynapi kórházi ellátásért fizetendő díj is. Mindkettőre vonatkozik, hogy egy évben maximum 20 alkalommal - vagy kórházi kezelés esetén húsz napra - kell megfizetni, azaz a felső plafon 6000 forint. Egyes esetekben - nem a választott háziorvoshoz fordulva - a díj kétszeresét, 600 forintot kell fizetni, nem sürgősségi problémával sürgősségi, ügyeleti kórházhoz fordulva pedig ezer forint a tarifa. A vizitdíj fizetése alól mentességet kapnak a hat éven aluliak és az állami feladathoz kapcsolodó ellátásokat, például járványügyi tevékenységet igénybe vevők. Kedvezményes, száz forintos díjat fizetnek, akiknek akiknél az egy főre jutó jövedelem nem éri el a havi öregségi nyugdíj kétszeresét, az ő rászorultságukat a jegyző igazolja.
A vizitdíj bevezetésével a kórházaknak számlát (egész pontosan teljesítésigazolást) is ki kell állítaniuk: ez közérthető módon tartalmazza majd, hogy a betegen milyen kezeléseket végeztek, s ezekért a kórház milyen összegeket hív le a biztosítótól. Lehetőség lesz arra is, hogy a kórház a vizitdíj és a napidíj megfizetésére 6 ezer vagy 2 ezer forintért elektronikus kártyát bocsásson ki.
A pénz a kórházaké
A vizitdíj révén a kormány számításai szerint 30 milliárd forintos bevétel keletkezik, mely helyben marad, azaz a beszedő rendelők, kórházak helyzetét javítja. a szolgáltatók maguk döntik el, hogyan szedik be a vizitdíjat, ezt nem fogják törvényben rögzíteni. A beszedett vizitdíjra az általános adózási szabályok érvényesek.
A költségvetés a kedvezményezettek ellátása esetén kifizeti a 200 forintos különbséget az intézménynek. Molnár Lajos ugyanakkor kitért arra is: a vizitdíj révén 4-6 százalékkal csökkenhetnek az indokolatlan orvoslátogatások, 3-5 százalékkal - jelentős részben a további kivizsgálások és a gyógyszerfelírások miatt - az egészségügyi költségek a nyugati példák szerint. A miniszter szerint Magyarországon az alsó határ közeli, azaz három százalékos megtakarítás várható, azonban azt nem részletezte, ez összegszerűen mennyit jelent, illetve milyen költségekhez mérten jelentkezik. Azt ugyanakkor hangsúlyozta: a pénz a rendszerben marad, csak az elköltése válik hatékonyabbá és indokoltabbá.