Gyurcsány teszteli a pártját

Lassan moccan vakációálmából az MSZP - a rutinból nyomható antifasiszta kommunikáció után jön a munka, a "konvergencia-puding próbája", a 2008-as költségvetés megtervezése. És hiába hirdette meg vagy féltucatszor Gyurcsány Ferenc, hogy az ország túljutott a markáns megszorítások korszakán, a büdzsé összekalapálása borítékolja a frakció- és pártkonfliktusokat (lásd: ingatlanadó vagy több-biztosítós modell, amin a napokban is csatáznak az SZDSZ-szel). Nem véletlen, hogy a miniszterelnök megelőző csapássorozatba, egyfajta belső kampányba kezdett.

Gyurcsány belső kampánya

Gyurcsány egyelőre főként a képviselőcsoportra koncentrál, s kihelyezett, regionális frakcióülések sorát vezényli le Bajnai Gordon területfejlesztési miniszterrel, illetve Lendvai Ildikó frakcióvezetővel és Juhász Ferenc szocialista elnökhelyettessel karöltve.

A koreográfia igen egyszerű: a kormányfő minden régió szocialista képviselői előtt vázolja őszi-téli politikai-kormányzati menetrendjét, Bajnai arról beszél, hogy az adott terület milyen (nem utolsósorban népszerűség-növelő) fejlesztési beruházásokra aspirálhat, valamint a siker technikai részleteit vezeti elő, Lendvai "jelenlétével legitimálja" az ígéreteket, Juhász pedig pártszervezeti kérdéseket boncolgat. (A fejlesztési randevúknak pedagógiai hozadéka is van - mindenki kipanaszkodhatja magát, és a miniszterelnöknek nem a parlamenti nyitány előtt kell egy susmorgó frakcióval zöldágra vergődnie.)

Se messiás, se brossúra

A reménybeli fejlesztéseknek persze mindenki örül, ám kommunikációjuktól már kevésbé boldogok a szocialisták. Úgy érzik: kórház- és útátadások, turisztikai projektek dicsősége a fideszes polgármesterek népszerűségét duzzasztja, ugyanis a kabinet képtelen a "települések szájába rágni", hogy ezt neki köszönhetik, nem pedig ellenzéki vezetőiknek. "Ez a települési, területi szervezetek feladata lenne, de ahelyett, hogy lefordítanák választóik nyelvére, hogy mit jelentenek a fejlesztések helyben, csak várják a központi brossurát, mint a messiást" - riposztozik egy MSZP-s vezető. Csak hát az a helyzet, hogy a helyi erők kommunikálnának - ha lenne mit. Szerintük ugyanis még nem érte el a falvakat és a városokat az uniós pályázati dömping, az általános eredményeket pedig lenyúlják a tárcák és a kormányzati szervek.

Informátorok és provokatőrök

Mindenestre a párt a kommunikációban csak másodhegedűs maradhat, habár az egyik forgatókönyv szerint rá vár a téli "piszkos munka". (Legalábbis abban az esetben, ha az alkotmánybíróság lecsupaszítja a népszavazás kérdéssorát, s a jelenlegi tizenöt kérdésből csak a Fidesz felvetéseinek ad zöld utat.) Ugyanis októberben - ha nem kerül homok a közbeszerzési gépezetbe - az eredeti tervekhez képest így is több hónapos késéssel megindulhat a nagy reformmagyarázat.

Ami óhatatlanul egybecsúszni látszik a tandíjra, vizitdíjra kihegyezett népszavazási kampánnyal. Úgy tudjuk, a kormány külön - a jó és rossz rendőr szereposztás analógiájára - kezelné a változásokat indokló, valamint a népszavazási korteshadjáratot. Míg az előbbi hangütése többé-kevésbé semleges és informális lenne, az utóbbié erősen provokatív.

Orbánt hergelni

Az indok: az emberek csak akkor maradnak távol az urnáktól, vagy rózsásabb esetben akkor utasítják el a Fidesz felvetéseit, ha az MSZP ki tudja csiholni a most egész békés Fideszből, de főként Orbán Viktorból azokat a radikálisabb frázisokat, amik a tavalyi választások alkalmával a bizonytalanokat visszarettentették a nagyobbik ellenzéki párttól, a balosokat pedig mozgósították. Ez viszont csupán néhányak elmélete, az MSZP hivatalosan az AB döntésére vár. Azonban a tétlenség veszélyes is lehet, hisz kérdés, hogy mindössze egy-két hónap alatt komoly teljesítmény sajtolható-e ki az utóbbi egy év kormányzati politikájától fásult tagságból, aktivistatáborból.

"Meglámpázták" a pártot

Ahogy az is kérdés, milyen állapotban fut neki az akadálynak az MSZP. Elvileg ezt legalább a vezérkar tudja, ugyanis átvilágították a pártot. Felmérték az irodák infrastruktúráját, a tagság összetételét és állapotát, megnézték helyben miként szerveződnek a "sejtek", milyen típusú rendezvényeket favorizálnak, hány embert képesek egy-egy akcióra mozgósítani, illetve ki-mire kíváncsi a politikából. A legutolsó kérdésre adott válasz érdekes kétarcúságot mutat: míg a helyi vezetőket és fontosembereket leginkább szervezetük belső állapota érdekli (értsd: hatalmi viszonyok), a talpasok inkább az országos-központi akciókra fogékonyak.

A kormányátalakítás elmarad

Egyes szocialista források korábban úgy tudták, hogy a szeptember újabb kormányátalakítást hoz. Koalíciós körökben ugyanis újra és újra felmerül annak szükségessége, hogy válasszák le az igazságügyi tárcáról a rendészetet, mivel az összevonás nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Gyurcsány Ferenc azonban hajthatatlan, ragaszkodik a tavaly létrejött struktúrához, nem kis részben azért is, mert jelentős presztizsveszteséggel járna, ha elismerné, hibás döntést hozott kormánya létrehozásakor.

Egyelőre az sincs napirenden, hogy a szocialisták miniszterelnököt váltsanak, noha a nyári szünet előtt számos elemzés látott napvilágot arról, hogy egyre elégedetlenebbek Gyurcsánnyal a pártban. Igaz ugyanakkor az is, hogy a hőzöngő MSZP-sek elsősorban a parlamenti folyosókon elégedetlenkedtek, a frakcióüléseken már nem mertek nyíltan szembefordulni a miniszterelnökkel.

Gyurcsány egyelőre stabil

Juhász Ferenc elnökhelyettes még júniusban úgy nyilatkozott, addig nincs baj, amíg a biztos pártválasztók körében nem csökken a szocialisták támogatottsága 15 százalék alá, a Fideszé pedig tartósan negyven százalék fölé. Márpedig a kutatások szerint az MSZP támogatottsága, ha kis mértékben is, de emelkedőben van, és a jelek szerint egyelőre biztos a kormányfő pozíciója.

Április óta négy százalékpontot javítottak, így egy most vasárnapi választáson a Szonda Ipsos legutóbbi felmérése szerint a teljes népesség körében a Fidesz 34 százalék, az MSZP pedig 20 százalékot kapna, míg a részvételüket biztosra ígérők körében a 59 százalék a Fideszre, 31 százalék az MSZP-re adná szavazatát. Egy hónappal korábban a Szonda még 19 százalékot mért a teljes lakosság körében az MSZP-nek és 31 százalékot a Fidesznek, ugyanez az arány a részvételüket biztosra ígérők közt 30, illetve 60 százalék volt.