Márciusban újrakezdik

Ötven éve nem látott tüntetés- és zavargássorozat söpört végig az ősszel Budapesten. A Gyurcsány Ferenc távozását az utcán követelők szívesen vontak párhuzamot az 1956-os forradalom és a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után történtek között. És a hasonlóságokat keresték akkor is, amikor november 4-e után megszűntek a mindennapi demonstrációk.

A szórványos kormányellenes tüntetéseken, útlezárásokon, felvonulásokon szinte mindig elhangzik az ötven évvel ezelőtt költött jelszó: márciusban újrakezdjük (MÚK). A tavaszban nemcsak (a szeptemberi és) az októberi sajnálatos eseményeket (OSE) forradalomnak tekintők, hanem a legnagyobb ellenzéki párt is bízik. (Az OSE - a MÚK mellett - egy másik, ismét előkerült korabeli rövidítés. Közvetlenül a forradalom leverése után Kádárék terjesztették el, jelezve, hogy az eseményeket nem mindenki értékeli forradalomként, de a kezdeti bizonytalankodás után december 2-tól már az egész eseménysorra ragasztott ellenforradalmi címke vált hivatalossá.)

Forró tavasz várható

Kövér László fideszes országos választmányi elnök szerint "most tavasszal el fogunk jutni oda, hogy nagyon sok embernek szembe kell néznie azzal, hogy egzisztenciálisan nincs hova hátrálnia" (Magyar Hírlap, december 27.). Orbán Viktor pártelnök a tavaszi népszavazásban bízik, de politológusok szerint sem légből kapottak az ellenzéki remények. Az MTI-nek decemberben nyilatkozó Budai Bernadett és Giró-Szász András is "forró tavaszra" és újabb utcai megmozdulásokra számít. A megszorítások utáni első magasabb számlák hangulatrontó hatása és a Kádár-korszakban annyira rettegett március 15-e "egybecsúszik", így újabb puskaporos ünnepre van kilátás.

A Fidesz attól fél, hogy a kormány azért kért felmentést a rendőrségi eszközök közbeszerzése alól, mert még a március 15-i nemzeti ünnep előtt pótolni akarja az október 23-án kilőtt gránátokat és gumilövedékeket.

A MÚK-kal fenyegette a kormányt Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának elnöke is a Várban rendezett tandíjellenes demonstráción. "Bár ma eltávozunk a Várból, de ha kell, márciusban újrakezdjük" - mondta.

Mi is volt a MÚK?

A házfalakra írt, röplapokon is terjesztett MÚK-kal az ellenállók a hatalmat stresszelték, nem is sikertelenül, Kádárék tényleg elképzelhetőnek tartották, hogy tavasszal ismét lángba borul az ország. Az MSZMP a karhatalommal vette fel a harcot az ország több pontján gerillahadviselést folytató csoportokkal.

Ahol a (jugoszláv és görög fegyveresekkel is megerősített) karhatalom kevés volt, ott a szovjet elvtársaktól kértek segítséget. A hatalom a márciusban való túlzott reménykedéstől akarta elvenni az ország kedvét azzal is, hogy 56 decemberétől statáriális halálos ítéleteket hajtottak végre, és megkezdődtek a bebörtönzések és a fegyverbegyűjtés.

Hajtóvadászatot indítottak a Mecsekben elrejtőző úgynevezett láthatatlanok ellen, akik a pécsváradi rendőrkapitányság megtámadásával és a pécsi szovjet katonai parancsnok meggyilkolásával vétették magukat észre.

A MÚK-ra HUKUK-kal válaszoltak

Kádárék nemcsak fegyverrel, hanem röplapokkal is válaszoltak a MÚK-ra, az ő jelszavuk a HUKUK volt, vagyis: Ha újra kezditek, újra kaptok. A "Márciusban mi is ott leszünk!" címet viselő röplap Marosán György - a Központi Bizottság adminisztratív titkáraként lényegében Kádár helyettese volt - szombathelyi beszédéből idéz: "Az ellenforradalom még mindig remél. Vannak, akik arról beszélnek, hogy márciusban újra kezdik. (...) Tessék tudomásul venni, hogy ott lesz karhatalmunk is - puskával, s ha szükség lesz rá, fel fogjuk fegyverezni a magyar munkásosztályt. Nem fogjuk fegyver nélkül hagyni a kommunistákat és a munkásosztály színe-javát. És akkor tisztelt fasiszták és ellenforradalmárok, lehet kezdeni..."

Egy olvasónk beszámolt arról is, hogy létezett a "Minden Uszítónak Kötelet" MSZMP-s jelmondat is, a felirat még a hetvenes években is olvasható volt egy sátoraljaújhelyi házfalon.

A munkásosztály felfegyverzésével Marosán a Munkásőrség megalakítására célzott. A március 15-i ünnep előtt egy hónappal törvényerejű rendelettel hívták életre a kezdetben húszezres, majd hatvanezresre duzzasztott gárdát. Budapesten éppen március 14-én vonult fel először az elitgárda, hogy elvegye az emberek kedvét a MÚK-tól, de a testület fegyveres bevetésére soha nem volt szükség.

A JUK-ot már nem vették komolyan

Március után a hatalom már elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy megünnepelje május elsejét, és ezzel legitimitást reméljen. A forradalom utáni első nyilvános gyűlésre több százezer ember gyűlt össze május elsején a Hősök terén, vagyis ezúttal nem a "sztálintalanított" felvonulási téren rendezték az ünnepséget. A dolgozók felvonulását még repülőgépről is figyelték, ne legyen rendbontás, és ez volt az első ünnepi felvonulás, amit a Magyar Televízió is közvetített.

A hatalom szemszögéből sikeres május elsejével Kádárék legitimáltnak érezték magukat, és már arra sem vették a fáradtságot, hogy ellenröplapot gyártsanak egy újabb, ellenállásra buzdító, de csak szűk körben terjedő jelszó, a JUK - júniusban újra kezdjük - kedvéért. Kezdetét vette a több mint harminc évig tartó csönd.