Kizárnák a magántőkét az eü-biztosításból a civilek
További Belföld cikkek
-
A DK szerint Pintér Sándornak, Rétvári Bencének és Takács Péternek is le kellene mondani a kórházi VIP-szolgáltatásokról
- Dömötör Csaba szerint a Tisza Párt kongresszusát Manfred Weberék finanszírozták
- Lesöpörte az asztalról a NOlimpia 2.0 népszavazás ügyét a Kúria
- Kislányokat futtatott egy hajdúsági férfi, aki képviselőként és ismert zenészként dolgozott
- Halálra gázolt a vonat egy embert Győr és Sopron között
A köztársasági elnök megkapta a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) által készített alternatív törvényjavaslatot az egészségbiztosításról, s a benyújtóknak levélben fog válaszolni, mondta az Index kérdésére az államfő sajtófőnöke. Wéber Ferenc arra nem tudott válaszolni, hogy a köztársasági elnök él-e törvényben biztosított jogával, és a javaslatot a parlament elé terjeszti-e.
A civil kezdeményezéssel létrejött Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal október 30-án fordult az államfőhöz, ugyanazon a napon, amikor a kormány benyújtotta a több pénztáras rendszerről szóló törvényjavaslatát. Törvényjavaslatot a kormányon kívül csak a köztársasági elnök, valamint parlamenti képviselő nyújthat be az Országgyűlésnek.
A NEK-et alkotó szervezetek álláspontja szerint a kormány javaslata elkapkodott, téves koncepcióra épül és társadalmi egyeztetés nélkül született. Ezért a NEK, hivatkozva saját javaslatuk “soha nem látott mértékű társadalmi támogatottságára”, az államfőt kérik arra, hogy terjessze a parlament elé a javaslatot. Bár a köztársasági elnöknek a törvényes lehetősége megvan erre, az elmúlt tizenhét évben az államfők ezzel a jogukkal alig éltek.
A számos civil szervezet, betegszervezet, szakszervezet, a Magyar Orvosi Kamara által támogatott törvényjavaslatot a Korányi András Alapítvány által támogatott alkotóközösség készítette. A törvényjavaslat a jelenleg hatályos egészségbiztosításról szóló törvény szövegének átírása.
Első látásra a módosítások jelentős részét az teszi ki, hogy a törvényszövegben átírták a „társadalmi egészségbiztosító” fogalmát „Nemzeti Társadalmi Egészségbiztosítási Intézet”-re. A javaslat a Nemzeti Társadalmi Egészségbiztosítási Intézetet zárt rendszerként képzeli el, azaz nem tenné lehetővé semmilyen módon, hogy az Egészségbiztosítási Alaphoz külső üzleti vállalkozás bármilyen módon hozzáférjen.
A javaslat egyáltalán nem a jelenlegi rendszer konzerválását tartalmazza, hanem a valódi társadalombiztosítási rendszer létrehozását célozza, mondta az Indexnek Éger István., a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
Az elképzelések szerint egy úgynevezett „többidőtávú, összehangolt egészségi- szolgáltatási- és gazdasági terv” határozza meg az egészségpolitikai, népegészségügyi célok megvalósításához szükséges szolgáltatásokat, fejlesztéseket és azok fedezetét.
A javaslat szerint a Nemzeti Társadalmi Egészségbiztosítási Intézet „az ellátás biztonságossága és folyamatossága fenntartásával szabályozott szolgáltatói piacot hoz létre”. A versenyt elképzelésük szerint az biztosítaná, hogy a Nemzeti Társadalmi Egészségbiztosítási Intézet a szolgáltatások szakmai tartalma, minősége, elérhetősége, hatékonysága, bekerülési költsége alapján szerződne a kórházakkal, orvosokkal. A javaslat nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre.
Kérdésünkre, hogy a javaslat milyen választ ad az egészségügy ma meglévő finanszírozási válságára, Éger István azt válaszolta: a finanszírozási problémákra nem a biztosítási rendszernek kell választ adni, erre egyébként a kormány javaslata sem nyújt megoldást. Éger szerint a finanszírozásra az egyik megoldás az, ha az egészségügyi ráfordításokat nem csökkentik, mint most, a kórházak ugyanis a jelenlegi alulfinanszírozott helyzetben képtelenek rendesen ellátni feladatukat.