Jácint
16 °C
31 °C

Folytatódik a népszavazás-cunami

2008.03.14. 15:27
Az Országos Választási Bizottság 13 határozatát hagyta helyben a héten az Alkotmánybíróság, így a szocialisták öt kérdésében, a Fidesz-KDNP kezdeményezései közül pedig egyben megindulhat az aláírásgyűjtés. Az MSZP Gyurcsány Ferenc köztisztasági csomagjának pontjaihoz kéri a nép áldását. Az ellenzék is hasonló ügyben tüsténkedik, törvényt szeretne, hogy évente vizsgálják a politikai elit vagyongyarapodását. Az egészségbiztosítási törvény revízióját célzó civil kezdeményezést viszont elmeszelte a taláros testület.

Tíz, az Országos Választási Bizottság (OVB) által is jóváhagyott népszavazási kezdeményezésből öt szocialista és egy fideszes kérdést hagyott jóvá az Alkotmánybíróság (Ab). a taláros testület egyébként összesen 13 felvetésre adta áldását, miközben számos ellenzéki és civil kezdeményezést elmeszelt.

A Gyurcsány Ferenc köztisztasági csomagjából kinőtt szocialista kérdések közül többek között azokra bólintott rá az Ab, miszerint: a pártok a központi költségvetésen kívül csak természetes személyektől fogadhassanak el támogatást. Szintén aláírást gyűjthetnek a pártok abban az ügyben is, hogy szűnjön meg az országgyűlési képviselők elszámolási kötelezettséggel nem terhelt költségtérítése. Zöld utat kapott az a szocialista javaslat, hogy az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztség ne legyen összeférhető. És végül, de nem utolsósorban az MSZP kezdeményezheti a népnél, hogy az állami vezetőknél rendszeresen vagyongyarapodási vizsgálatot folytasson le az adóhatóság, ahogy a jogszabályban meghatározott munkakört betöltő köztisztviselőknél is.

Lendvai Ildikó frakcióvezető és 147 képviselőtársa népszavazást kezdeményezett arról is, hogy az állampolgárok egyetértenek-e azzal, hogy az Országgyűlés a benyújtott javaslat szerint fogadja el az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló törvényjavaslatot. A kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítését azonban az OVB megtagadta, ám az Ab ezt a határozatot is helyben hagyta.

Semjén Zsolt, a KDNP és Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője 151 ellenzéki képviselővel nyújtotta be azt az öt népszavazási kezdeményezést. Ebből az AB négyet visszadobott. Az állva maradt javaslat a szocialistákéra rimmel, miszerint törvény tegye kötelezővé a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők vagyongyarapodásának évenkénti vizsgálatát.

Megtagadták azonban az ellenzéki képviselők azon kezdeményezéseit, amely tiltaná a politikai hirdetéseket, illetve a kormány, a helyi önkormányzatok és a költségvetési szervek tevékenységét és terveit ismertető, magyarázó vagy népszerűsítő reklámokat. Pontosabban ilyen jellegű hirdetéseket a Fidesz a sajtóból és szabadtéri reklámhordozókról törölte volna.

Szintén megvétózta az Ab a Fidesz képviselői díjazással kapcsolatos két kérdését is. Az egyik azt szorgalmazta, hogy a honatyák tiszteletdíja és költségtérítése az euró bevezetéséig ne emelkedhessen. A másik szerint a kormányfő, a miniszterek, valamint az államtitkárok illetményét a 2002. december 31-én hatályos törvényi rendelkezések szerinti összegben határozzák meg, és ez a summa szintén ne változzon az euró bevezetéséig.

Az Ab ezen kívül helyben hagyta azt az OVB határozatot, amelyben a testület megtagadta egy házaspárnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár állami tulajdonban maradására vonatkozó népszavazási kezdeményezését. Az alkotmánybírák határozatukban kitértek a rendeltetésszerű joggyakorlás kérdésére. Mint fogalmaztak határozatukban: "a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a hitelesítési eljárás kezdeményezése során azt jelenti, hogy az aláírásgyűjtés kezdeményezőjének az országos népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel kell eljárnia".

A határozatban hangsúlyozták, hogy a formális előírásoknak megfelelő kezdeményezés is jogellenessé válik akkor, ha az OVB a konkrét tényállások vizsgálata során olyan körülményeket tár fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a hitelesítési eljárás kezdeményezője nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének megfelelően élt jogával.