Reménytelen küzdelem a legendás mozdonyért

A norvégok még ezt a hegyről leesett gépet is helyreállították - a Magyar Államvasutak Rt. pedig még a működőképeseket is szétvágatta...

A mozdonysorozat rajongóinak több éves munkája ellenére a MÁV Rt. az M61, 010-est alias ,,Tízeskét" három társával együtt március 6.-án árverésen kívánja értékesíteni. Az árverési közlemény szerint az érdeklődők a feltételeket és a mozdonyokat február 19-től ismerhetik meg. A svéd TĹGAB cég a dokumentumok szerint azonban már január 27-én elvihetett egy próbakörre két üzemképes mozdonyt, a hazai vasútbarátoktól viszont minden lehetőséget megtagadtak.

A MÁV ars poeticája szerint a vasútbarátoknak versenyre kell kelni a külföldi magánvasutakkal, ha meg akarják szerezni a kiszemelt járművet. A vasútbarátok azt sérelmezik, hogy a MÁV többszöri ígéretei ellenére sem akar működőképes NoHAB-ot eladni a rajongókat tömörítő alapítványnak, annak ellenére, hogy a civil szerveződés már súlyos százezreket költött a kérdéses mozdony felújítására.

Harc

A NoHAB A svédországi Nydqvist och Holm AB a MÁV részére 1963-1964-ben gyártott le 20 darabot az akkor már világhírű mozdonytípusából, amelynek gépészeti berendezése az amerikai General Motors terméke. A mozdony dízel-elektromos meghajtású: egy dízelmotor egy generátort hajt meg, majd a generátor által termelt áramot tengelyenként 1-1 villanymotor alakítja át mozgási energiává. A NoHAB-GM mozdonyok új mércét állítottak fel példátlan üzembiztonságukkal és barátságos külsejüknek. A nálunk sokkal gazdagabb norvég, dán és belga állami vasúttársaságok átlagosan 5-15 évvel tovább üzemeltették mozdonyt. Norvégiában az egykori 35 darab mozdonyból 2000 januárjáig mindössze 3 darab lett a lángvágó áldozata.

1998-ban döntöttünk úgy, hogy bármilyen úton-módon, de meg kell mentenünk kedvenceinket a lángvágótól - meséli Horváth Ákos, a NoHAB-GM Alapítvány egyik alapítója. ,,A dolog reménykeltően indult, hiszen Sipos István a MÁV Rt. vezérigazgatója az első pillanatban kész volt a párbeszédre. Az őt követő Kukely Márton úr első levele még szintén arról szólt, hogy ,,a személyes megbeszélést (... ) az alapítványuk bejegyzését követően célszerű megejteni."

Erre azonban a mai napig sem került sor, pedig az alapítvány már több mint egy éve bejelentette vásárlási szándékát az M61,010-es pályaszámú mozdonyra, a ,,Tízeskére" " - eleveníti fel a múltat Horváth. És hozzáteszi, ,,pedig az általunk elvégzett munkákkal és a rendelkezésünkre álló anyagiakkal együtt akár 20-25-ször annyit is hajlandóak lennénk megfizetni, mint amennyiért például a Dán Államvasutak a hozzánk hasonló norvég GM-Gruppen szervezetnek eladta két működőképes NoHAB-GM mozdonyát".

Elutasítások

Az alapítvány európai példákra hivatkozását, a MÁV Rt. vezérkara nem veszi figyelembe. A szervezők már egy megvalósíthatósági tanulmányt is letettek a MÁV asztalára, amelyben a mozdony tervezett non-profit, kifejezetten a magyar vasútbarátok számára, nosztalgia célú üzembeállítására, felújítására, tárolására és karbantartására adtak javaslatokat.

Ezt Kukely Márton és csapata gyakorlatilag válaszra sem méltatta - kommentálja a sikertelenséget Várkonyi Zoltán, az alapítvány másik alapítója, aki - elmondása szerint - már a '80-as évek végén is súlyos százezreket költött a közben legendássá vált Tizeskére. Az alapítvány látva a MÁV elzárkózását megkereste a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát is, de ezidáig nem kaptak választ. Horváth József, a MÁV Rt. Fenntartási és fejlesztési osztályának vezetője az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy a MÁV nincs abban a helyzetben, hogy emberbaráti segítségnyújtást adjon. Sajnos minden fillére szükségünk van - mondta az osztályvezető, majd hozzátette: ,,mindenki előtt adott a lehetőség arra, hogy megvásárolja a gépeket".

Gyanús ügyletek I.

NoHAB-ok külföldön Klasszikus NoHAB-okat Magyarországon kívül Dániában és Norvégiában találhatunk. A Dán Államvasutak összesen 104 darabot rendelt a gömbölyű orrú verzióból, amelyeknek 1987-ben kezdődött meg a selejtezésük. A dán mozdonyok javarésze múzeumba került, illetve a vasútbarátok kezelésébe adták jelképes összegekért. A Norvég Államvasutak összesen 35 darabot rendelt, amelyből 32 szinte megegyezik a magyar verzióval. A mozdonyok kitűnő teljesítményüknek köszönhetően 2001. januárjáig szolgáltak, de a mai napig is csak 12 gépet bontottak el. A jövőben 4 gép Koszovóban üzemel majd, másik 4 pedig egy szicíliai magán-vasúttársaságnak termeli a profitot. A vasútbarát szervezetek és múzeumok gépei már évekkel ezelőtt ki lettek vonva a közforgalomból.

Európában a magyar NoHAB-GM Alapítványhoz hasonló szervezetből több tucatnyi működik, és jó pár közülük rendelkezik NoHAB-GM mozdonnyal. Ezeket belföldi, vagy külföldi vasúttársaságtól szerezték be az ócskavas-ár töredékéért. A márciusi árverésen 24-28 millió forint +ÁFA kikiáltási áron indítják a mozdonyokat, amely hazai mércével megfizethetetlen, pláne úgy, hogy a mozdonyok feltűnően hirtelen váltak feleslegessé a vasúttársaságnál.

Az elmúlt év márciusában a MÁV még szétvágott egy - szintén megmenteni kívánt, de ,,nem eladó" 013-as - darabot, mondván: minden M61-es ócskavas, és ezért pusztulniuk kell. A MÁV vezetése azonban a halálosztás előtt irreális áron, 45 millió forintért ajánlott külföldi érdeklődőknek mozdonyt, de a vevők sokallták az árat. De nem ez volt az első eset, amikor a MÁV gyorsan váltott szempontokat.

Gyanús ügyletek II.

A MÁV-nál 1997-ben már jelentkezett egy dán vasúttársaság, amely szintén NoHAB-ot szeretett volna venni, de az 55 millió forintról szóló árajánlatra nem is válaszoltak. A MÁV később ugyanezt a - működőképes - mozdonyt 1,5 millió Ft-ért adta el a bontónak, ahol napok alatt szétkapták. Az elmúlt 5 évben 212 dízelmozdony és 16 gőzmozdony szétvágását rendelte el a MÁV. A vasúttársaság osztályvezetője ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy ,,minden esetben állapotfelmérés történt, és ezek után döntöttünk a további felhasználásról."

Egy korábbi döntés értelmében - a ,,kis sorozattól szabadulni kell" - az első M61-est 1987-ben selejtezték le. Ezután a sorozat tagjait érdemben már nem javították, annak ellenére, hogy nagyságrendekkel megbízhatóbban futottak, mint az M41-esek és az M62-esek. A MÁV a halálraítélt gépek filléres alkatrészek miatti meghibásodásait nem javította, hanem az akár működőképes mozdonyt is szétvágtak. Így tizenkét év alatt tizenhárom M61-est végeztek ki a bontómunkások.

Tapolcai Tízeske

Tízeske Fotó: Simon Péter

Tízeske története Tapolcához kötődik, ahol a mozdonyok dekkoltak az aktív pályafutás után. A helyi fűtőház nyomására 1989-ben még kivették a selejtezési listából az M61, 010-et és a 018-at is. Kilenc évvel később - a visszaemlékezések szerint puccsszerű akcióval - megmentették a 017-es darabot is, amely azóta a pályafenntartás terveiben, mint fő vontatójármű szerepel. A MÁV Tapolca városának többször megígérte, hogy a NoHAB-ok menetrendi üzemének befejezése után egy gép a városé marad, nosztalgia-célokra. Az eredetileg kiszemelt M61-es egy balesetben végzetesen megsérült, az ígéret pedig nem konkrét gépről szólt. A MÁV Rt. ennek ellenére könnyen túllépett ígéretein: Tapolcának jelenleg sincs NoHAB-ja.

A kezdetekkor felvállaltuk a bukás kockázatát, de nyugodt szívvel nézünk a tükörbe, mert mindent megtettünk - összegezte az elmúlt éveket Kemény Zsolt, az alapítvány harmadik alapítója. A szervezők komolyan kétségbe vonják, hogy a közhasznú tevékenységnek lehet-e valami haszna, és úgy tűnik a márciusi árverés után bizonytalanná válik az alapítvány sorsa. Nincs miért dolgozni.

A MÁV válaszol Sárdi Jenő, a MÁV Rt. Vezérigazgatóságának szakigazgató helyettese arról tájékoztatta lapunkat, hogy a MÁV Rt. a nemrég megnyílt Vasúttörténeti Parkban a vasútbarátok számára megőrizte a NOHAB első és utolsó sorozatdarabját. Mindkettőt muködőképes állapotban. A Közlekedési Múzeum pedig - több más vasúti járművel együtt - védelem alá helyezte a mozdonyokat. Sárdi azt is közölte, hogy a Tapolca város nevét viselő, de késobb megsérült mozdonyt a Közlekedési Múzeum városligeti épületénél tervezik kiállítani. ,,A mozdony orr- részének helyreállítása megtörtént, kiállításához az engedélyezési eljárás folyik" - mondta a szakigazgató-helyettes. Sárdi ezenkívül hozzátette, hogy az ,,értékesítési eljárások nyíltak és természetesen a meghirdetésre kerülő jármuveket bárki megvásárolhatja".