Negyvennyolc milliárdért képeznek magyar zseniket

2008.02.22. 13:12
Öt-hat év alatt 48 milliárd forinttal próbálja felpörgetni a tehetséggondozást a kormány. A nemsokára startoló Magyar Géniusz Program többek között 3 ezer ösztöndíjas hellyel támogatná a kiváló magyar hallgatók hazai és külföldi tanulmányait, és a legokosabbakat a "nemzeti kiválóságok kollégiumába" tömörítené. Sólyom László viszont nem azonosult a kormányzati hangvétellel, és kulturális katasztrófáról beszélt.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik zászlóshajójaként ezekben a hetekben, hónapokban elindul a Magyar Géniusz Program, hogy egyetlen tehetség se vesszen el, jelentette be Gyurcsány Ferenc a Magyar Tehetséggondozás I. Országos Konferenciáján. A miniszterelnök szerint e célra 48 milliárd forint jut a következő 5-6 évben.

A programon belül, mint egy új népi kollégiumként, a legtehetségesebb egyetemi és főiskolai hallgatók számára megalakítják a nemzeti kiválóságok kollégiumát is. Emellett a Géniusz program részeként, de egy önálló program keretében támogatják majd a külföldön dolgozó kiváló magyar kutatókat, hogy azok visszatérjenek, s a hazai tudományos közéletbe integrálódjanak.

Persze nem csak az agyakat, az intézményeket és a pedagógusokat is jobban megbecsülik. Például a tehetséges, de hátrányos helyzetű gyerekek több odafigyelést igényelnek. Így a miniszterelnök több támogatást adna ezeknek a nebulóknak és a velük foglalkozó tanároknak.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter arról beszélt, hogy az elkövetkező évben a Magyar Géniusz Programon belül 3 ezer ösztöndíjas helyet hoznak létre kiváló magyar hallgatók hazai és külföldi tanulmányainak támogatására. A doktoranduszoknak fokozatszerzés előtt pedig 150 ösztöndíjat biztosítanak, s hasonló számú ösztöndíjat különítenek el a cím megszerzése utánra is.

A jelek szerint a legfőbb ideje egy tehetséggondozó program elindításának, ugyanis a köztársasági elnök szerint a kulturális katasztrófa éppúgy el fog érni bennünket, ahogy a környezet pusztulása és annak hatásai már fenyegetik életünket. Sólyom László utalt a legutóbbi PISA-felmérés eredményeire, amely a magyar diákok olvasási-szövegértési teljesítményének romlását állapította meg, és szólt arról is, hogy a felnőtt lakosság nyolcvan százaléka gyengén vagy rosszul olvas.