Vádol a kirúgott rendőrszázados

A hivatalos ügyészségi adatok szerint 1997-ben Magyországon 130 ezer 966 bűnelkövető vált ismertté, közülük 835 - vagyis 0,6 százalék - volt rendőr, s az előzetes adatok szerint hasonló volt a helyzet tavaly is. A statisztikáhozhoz hozzátartozik, hogy a rendőrök által elkövetett bűncselekmények döntő többsége nem derül ki. Évek óta 500-1000 között mozog az ismertté vált korrupciós esetek száma, s ebből 20-100 írható a rendőrök számlájára. A rendőrségi korrupciós ügyekre jellemző, hogy jobbára kishalak kerülnek horogra. A lebukottak többsége tiszthelyettes, zászlós, legfeljebb alacsony rangú tiszt, s többnyire néhány tízezer, legfeljebb százezer forintos - általában közlekedési kihágással indult - ügyről van szó.

Az utóbbi években sorra gyanúba keveredtek magas rangú rendőrtisztek, sőt időnként tábornokok is, ám az ügyészségi nyomozók szerint ezek nem korrupciós ügyek. Jellemzőbbek a gazdasági ügyletekhez kapcsolódóak - előfordult, hogy egy gazdasági vezető okirat-hamisítással próbálta kijátszani a közbeszerzési szabályokat, más esetben szabálytalanul vettek használatba korábban lefoglalt lopott gépkocsikat -, illetve azok, amelyekben valamilyen hivatali visszaélés miatt folyik az eljárás, mint például Hajzer László Szabolcs-Szatmár-Bereg megye menesztett rendőrfőkapitánya ellen, akit egyebek mellett azzal gyanúsítottak, hogy jogtalanul engedett el szabálysértési bírságokat. Ezen esetek részletei azonban még inkább elzártak a közvélemény elől.

Forrás: Népszabadság, HVG

1998. február 27-én Kuzma Mihály, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni osztályának vezetője a rendőrség egyik irodájában főbe lőtte magát. (Karancsi Tibor a néhai Kuzma Mihálynak és a néhány hónapja szintén öngyilkosságot elkövető Dénes Gábornak a korrupciós ügyek elleni harcban nyújtott segítséget.)

Az alezredes után csupán egy rövid búcsúlevél maradt hátra, amelyben személyének szándékos lejáratásáról írt. A megyében vizsgálatot indítottak, a megállapításokkal Ignácz István dandártábornok, az ORFK bűnügyi igazgatója nem volt megelégedve, ezért az ORFK tényfeltáró bizottságot hozott létre. A vizsgálatot végzők megállapították, hogy a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság egyes munkatársai Kuzma ellen elkövetett bűncselekményekkel gyanúsíthatók. Kiderült, hogy Kuzma alezredes hónapokkal halála előtt megosztotta az ORFK és a KBI munkatársaival azt a gyanúját, hogy a megye egyes rendőrvezetői együttműködnek bűnözőkkel, bár konkrét bizonyítékokkal nem tudott szolgálni.

Az alezredest több támadás is érte. Kuzma Mihály 1996 decemberében szolgálati autójával összeütközött egy másik járművel. Személyi sérülés nem történt. Első fokon a bíróság vétlennek találta az alezredest. Ám a másodfokú eljárás során - a tényfeltáró bizottság szerint - a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon megváltoztatták az adatokat, s így másfajta tényállás körvonalazódott. A másodfokú eljárás lefolytatására éppen február 27-én került sor, amikor Kuzma Mihály öngyilkos lett.

1998. február 12-én Kuzma Mihály lakása előtt kommandós akciót hajtottak végre kollégái, akik benzincsempészeket véltek felfedezni az alezredes fiában és lánya udvarlójában. A benzineskannákról, amelyeket mellettük láttak, kiderült, hogy MOL-kútnál vásárolt benzint tartalmaznak. Ennek ellenére egy harminc fős rendőri különítményt irányítottak a helyszínre. Az ORFK tényfeltáró bizottsága túlzottnak tartotta a békéscsabai kommandós akciót és a két esettel kapcsolatban szabálytalanságokra derített fényt. A bizottság ennek alapján négy középszintű rendőri vezető és ügyintéző ellen a BM Rendvédelmi Szolgálatával közösen büntetőfeljelentést tett a Szegedi Katonai Ügyészségen személyi szabadság korlátozása, jogtalan fogva tartás, szolgálati visszaélés és okirat-hamisítás alapos gyanújával. A megyei rendőri vezetők korrupciójára utaló gyanú a vizsgálat során azonban nem merült fel. Az akkori Békés megyei rendőrfőkapitány, Gál László dandártábornok jelenleg a Belügyminisztérium felügyeleti és ellenőrzési főosztályának vezetője.