Sólyom újból nekifut

Fülöp Sándort jelöli a köztársasági elnök a zöldombudsmani posztra. Sok száz zöld pere volt, ő az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület ügyvédje. Fülöp Sándor 1957-ben született, előbb a Fővárosi Főügyészségen, majd a Legfőbb Ügyészségen dolgozott ügyészként. Bemutatásakor az államfő kiemelte, hogy Fülöp Sándor jártas környezetvédelmi jogvitákban, részt vett több környezetvédelmi egyezmény kidolgozásában.

Sólyom László az adatvédelmi ombudsmani posztra Zombor Ferencet javasolta. Ő tavaly óta ügyvéd, de előtte 11 évig volt az adatvédelmi biztos irodájának munkatársa. 2000-ben magyar köztársasági ezüst érdemkeresztet kapott.

Az államfő a Sándor-palotában a parlamenti pártok frakcióvezetői előtt ismertette döntését. Sólyom László úgy fogalmazott: a két jelöltet mind szakmailag, mind emberileg alkalmasnak tartja a poszt betöltésére. A parlamenti pártokat Lendvai Ildikó (MSZP), Navracsics Tibor (Fidesz), Pettkó András (MDF), Kóka János (SZDSZ) és Rubovszky György (KDNP) képviselte a Sándor-palotában.

Nagy megtiszteltetés

Az államfő ombudsman jelöltjei megtiszteltetésnek tartják, hogy Sólyom László őket javasolta a jövő nemzedékek ombudsmanja, illetve az adatvédelmi biztosi posztra, és állnak a parlamenti szavazás elébe. Fülöp Sándor és Zombor Ferenc erről újságíróknak nyilatkozott, miután a köztársasági elnök bemutatta őket a Sándor Palotában.

Zombor Ferenc kérdésre válaszolva azt mondta, ha úgy dönt a parlament, hogy az előző jelölthöz, az eddigi ombudsmanhoz, Péterfalvi Attilához hasonlóan nem választja meg, azt sem éli meg kudarcként, mert a jelölés elvállalásakor számolt ezzel a veszéllyel, de ennek tudatában vállalta a jelöltséget.

Tovább erősödhet a zöld jog

Fülöp Sándor, akit a jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt az államfő, ugyanerről közölte: Zombor Ferenccel egyetértenek abban, hogy számunkra már a jelöltség is nagy büszkeség. Szakmai terveiről azt mondta: ha megválasztanák a jövő nemzedékek ombudmanjának, akkor időről-időre felvetne fontos problémákat és arra kérné a tudományos műhelyeket, az Országos Környezetvédelmi Tanácsot, a környezetvédő ügyészeket, hatóságokat és zöld szervezeteket, hogy alakítsanak ki közös javaslatokat. Az ügyvéd nagy szakmai lehetőségnek tartja jelölését a jövő nemzedékek ombudsmani posztjára, mert a környezetvédelmi jog tovább erősödhet Magyarországon, és az ombudsmani hivatal talán a környezetjog egységesítéséhez is hozzájárulhat. Fülöp Sándor hozzátette: az ombudsman jogkörét elegendőnek tartja ahhoz, hogy hatékonyan tudjon segíteni az embereknek.

Zombor Ferenc tervei kapcsán arról beszélt, hogy az előző két adatvédelmi ombudsman "feladta a leckét", hiszen az információszabadság, a közérdekű adatok megismerése és az adatvédelem terén is nagyon komoly szakmai stábot építettek ki. A jelölt fontosnak nevezte a civilekkel való együttműködést, valamint azt a nemzetközi kihívást, hogy az információs technikák fejlődése veszélyt jelent a magánszemélyek számára, már nemcsak a "nagy testvér", az állam, hanem a mellé felsorakozó kis testvérek, a magáncégek által is. Szerinte ugyanakkor a magyar jogalkotás és jogalkalmazás számára megtisztelő, hogy egy friss felmérés Magyarországot 47 ország közül holtversenyben a 2.-5. helyre sorolta az adatvédelem helyzete szempontjából.

Az ombudsman-jelöltekről első körben december 17-én szavazott a parlament, akkor Sólyom László egyik jelöltje sem kapta meg a szükséges támogatást, az országgyűlés kétharmadának szavazatát. Az adatvédelmi ombudsmani posztra javasolt Péterfalvi Attilára 207 igen és 143 nem szavazat, a jövő nemzedékek parlamenti biztosának tisztségére jelölt Nagy Boldizsárra viszont csak 98 igen és 245 nem szavazat érkezett. Az ombudsmanná választáshoz 257 igen szavazat kellett volna.

"Nyilvánvalóan politikai döntés született" - reagált akkor az ombdusman-jelöltek elbukására a köztársasági elnök. Szerinte ugyanis ez a döntés szembenáll a szakmaisággal, hiszen az azt bíráló parlamenti bizottságok rábólintottak a két jelöltre.

Sólyom Lászlónak a szavazás után 30 napja volt, hogy ismét jelölteket állítson. A köztársasági elnök az ombudsmanok személyéről a szavazás előtt nem egyeztetett a pártokkal.

Az MSZP a frakció tagjaira bízta, szavazzanak lelkiismeretük szerint, bár lapinformációk szerint a 2001 óta adatvédelmi ombudsmanként tevékenykedő Péterfalvi Attilát a jobboldal jelöltjének tartották, míg Nagy Boldizsárnak a Bős-Nagymaros-per elvesztését rótták fel. A többi parlamenti párt a szavazás előtt úgy nyilatkozott, mindkét jelöltet támogatni fogják, a szavazás adatai viszont mást mutattak.

Az adatvédelmi biztos mandátuma már december 13-án lejárt. A parlament döntése értelmében pedig megszüntették az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesi tisztségét, helyette a jövő nemzedékek ombudsmanja posztot hozták létre, ezt a parlament november végén szavazta meg.

A zöldombudsman feladata elsősorban a környezetrombolás megfékezése lesz, azaz a jelenben élők élethez és egészséges környezethez való alkotmányos jogának védelme, ami kiterjed a következő generációk életfeltételeinek biztosítására is. Jogköre szerint vizsgálódhat a magánszférában, hatósági eljárást kezdeményezhet, ha környezetszennyezést észlel, és felhívhatja a figyelmet ennek megszűntetésére, valamint ajánlásokat bocsáthat ki.