További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Vasárnap hajnali háromkor két órára kell visszaigazítani az órák mutatóit |
A britek már 1908-ban törvényben szabályozták a ,,daylight saving"-et, ami a természetes deleléstől való egy órás eltérést jelentette nyári időmérésükben. Több helyütt kísérleteztek a két órás eltéréssel is, de a tapasztalatok szerint ez meghaladta a szervezet tűrőképességét. Az egy órás kitéréssel minimális kényelmetlenségek árán legalább fél százalékos energiamegtakarítást lehet elérni, nem véletlen tehát, hogy a nyári időszámítást 1916-ban, az első világháború idején, a háborús energiafogyasztás mérséklése céljából bevezették a közép-európai időszámításban is. A második világháború alatt és az azt követő évtizedekben terjedt el véglegesen Európa-szerte a márciustól szeptemberig tartó óraeltolódás. A dánok például a 70-es évek olajválságai idején évi több mint 8 ezer tonna olajat tudtak ilyen módon megspórolni. Magyarországon a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint évente mintegy két milliárd forintnyi villamos energiát takarítunk meg az óraátállítással.
Automatikusan átállnak
A nagyobb hazai városokban a köztéri órák jelentős részét néhány éve már olyan antennával szerelték fel, amely a frankfurti atomórától veszi a jeleket, és automatikusan átáll. A hagyományos órákat kézi műszerekkel állítják át. A fővárosban vasárnap délutánra már minden időmérőt az új időszámításhoz igazítanak.
|