Hároméves tervben gondolkodik Orbán

Ha újra nyernek, hároméves költségvetést készítenek

Orbán Viktor miniszterelnök az MTI-nek adott, kormánya kétéves munkáját értékelő interjújában kifejtette: ahogy Ausztriában, hazánkban is hároméves költségvetést kellene készíteni. A kormányfő szerint, amennyiben mód lesz rá, ilyen büdzsé fog készülni már 2003-ban. Orbán úgy látja, megteremthető a politikai konszenzus a kétéves költségvetés parlamenti elfogadásához.

Burány Sándor, az MSZP frakciójának helyettes vezetője az Indexnek nyilatkozva illúziónak nevezte a hároméves költségvetést. Szerinte erre az évre sem sikerült jól megtervezni a büdzsét. Alultervezték például az inflációt, ami 150-200 milliárd forintos többletbevételt hoz a költségvetésnek - állította a politikus. Kérdés az, hogy mire használja fel a kabinet ezt az összeget.

Orbán Viktor sikerként említette a gazdasági növekedés megerősítését, a pénzügyi egyensúlyt, a családpolitikai támogatási rendszer kiépítését, valamint a középrétegek gazdasági gyarapodásának megindítását. A szocialista politikus szerint viszont nem egy sikertörténet a kabinet szociális politikája. A kisjövedelműek terheit ugyanis tovább növelték, míg a jómódúakét csökkentették. Azt sem tartja igazságosnak Burány Sándor, hogy a nagyvállalatok terheit mérsékelték, a kis- és középvállalkozások adósarcait azonban változatlanul hagyták.

A kormányfő a Mol gázüzletágának tervezett állami felvásárlása kapcsán visszautasította azt, hogy újraállamosításról lenne szó. - Számunkra az a fontos, hogy Magyarországon a gázellátás ára ne tegye tönkre a családokat. A gáz magyarországi árának a világpiaci árhoz való igazítása emberek millióit hozná nehéz helyzetbe, és ezt nem engedhetjük meg - fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfő nem zárta ki azt, hogy az esetleg visszavásárolt részt később egy, vagy több lépcsőben privatizálnák.

Burány Sándor úgy látja, hogy, a Mol gázüzletágának visszavásárlása igenis újraállamosítás lenne, aminek ráadásul semmi értelme nem volna, ha utána privatizálnák is a szektort. Burány az állam szerepének növeléseként értékeli a már privatizált cégek ismételt állami kézbe kerülését, amit az országra nézve károsnak tart.