Szerződésbontásra is készek az orvosok

Ha a kérésekről nem kezdődik harminc napon belül érdemi tárgyalás, akár szerződésük felbontására is hajlandóak az orvosok – jelentette be Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a nagygyűlés után tartott sajtótájékoztatón. "Nem vezérel más cél bennünket, mint az, hogy az egészségügyi alapellátás, az egyik legfontosabb lakossági közszolgáltatásként megbízhatóan, elvárható színvonalon működhessen, és magunknak és munkatársainknak tisztességes megélhetést tudjuk biztosítani" – fogalmazott a kamarai elnök. Éger hangsúlyozta, hogy a szerződésbontás nem sztrájk. ha ez történik, akkor az orvosok "egészen egyszerűen abbahagyják a gyógyítást", nyugdíjba vagy külföldre mennek, mert elegük van.

A elnök elmondta: a kamara jogászai által elkészített egységes szerződésbontási anyagot minden háziorvos, fogorvos és házi gyermekorvos megkapja, a dolguk csak annyi, hogy aláírják, és a dokumentumot visszajuttassák a kamarához, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre. Éger emlékeztetett arra, hogy több hete folynak a tárgyalások a kieső vizitdíj kompenzálásáról az Egészségbiztosítási Alapon kívülről és a praxisok jobb finanszírozásáról az egészségügyi tárcával, azonban a minisztérium javaslatait nem tartották megfelelőnek. Ezek között a javaslatok között szerepelt például az, hogy a házi gyermekorvosoktól éppen azt a kompenzációt vennék vissza és osztanák szét a felnőtt praxisok között, amit azért kaptak, mert a gyermekeknek nem kellett vizitdíjat fizetni.

A sajtótájékoztatót megelőző fórumon Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a vizitdíjvita kapcsán úgy fogalmazott: az orvostársadalom a politika foglya lett, hiszen nem ők akarták a népszavazást, de harcolni fog azért, hogy megmaradjon az a pénz, amelyet azért kaptak, mert gyermekeket ellátó orvosként nem szedtek vizitdíjat. Hozzátette: sajnálja, hogy az alapellátás finanszírozása politikai téma lett Magyarországon, más civilizált országban ez szakmai kérdés. Rácz Jenő, a veszprémi kórház főigazgatója, korábbi egészségügyi miniszter is azon a véleményen volt, hogy a vizitdíjról és a kórházi napidíjról tartott népszavazás igazából nem a 300 forintokról szólt. A kórházvezető ironikusan hozzátette: ha a kórházakat csak a napidíj elvonása sújtaná, annak csak örülni lehetne.

Ungár Klára, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató-helyettese a fórumon azt mondta, hogy az E-alapon belüli átcsoportosítással lehetne kompenzálni a kieső vizitdíjbevételt a háziorvosoknak. Ungár szerint a bevételi oldalon van plusz, elsősorban a járulékbevételekből. Horváth Zsolt, a Fidesz egészségpolitikusa szerint csak kormányzati szándék kérdése, hogy pótolják-e a kieső vizitdíjbevételt, vagy sem, és úgy vélte, megoldható az alapon belüli átcsoportosítás. Mint mondta, a kompenzáció 1,4 milliárd forintot jelentene havonta az év hátralévő részére, és annak eldöntése, hogy ezt honnan veszik el, nem jelenthet komoly államvezetési kihívást.

Schvarcz Tibor, az MSZP szakpolitikusa szerint a finanszírozási helyzetre komplex megoldást kell találni. A tervek szerint többek között a plusz szakvizsgák elismerésével megnövelt összeggel és a teljesítménydíjazás bevezetésével lehetne emelni az alapellátók finanszírozását a jelenlegi kártyapénzen felül. Mint mondta: ahhoz, hogy egyes helyi adókat ne kelljen megfizetni a praxisoknak, már parlamenti döntésre van szükség.

Az alapellátásban Magyarországon tízezer orvos dolgozik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!