Egy átment, egy megbukott
További Belföld cikkek
-
Tömegbaleset történt az M7-es autópályán Budapest felé, több kilométeres a torlódás - Hamarosan minden kérdésre választ ad a kormány
- Közeleg a tél, már hószállingózásra is lehet számítani
- Hatalmas tűz pusztít a Soroksári úton
- Donald Trump több mint 100 alkalommal hivatkozott a kampányában Orbán Viktorra
Az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfő délutáni ülésén hosszas módszertani vita után úgy döntött, egyenként tárgyalja meg a Fidesz népszavazási kezdeményezésének hét kérdését. Először a tandíj kérdéséről vitázott hosszan a testület, végül úgy döntöttek, ezt a népszavazási kezdeményezést elutasítják.
A vitában a testület kormánypártok által delegált tagjai azzal érveltek, a költségvetést, illetve a kormányprogramot érintő kérdésekről nem lehet népszavazást tartani. Márpedig a kormányprogramban szerepel a tandíj, igaz nem a mostani nevén, vagyishogy felsőoktatási részhozzárjárulás, hanem utólagos képzési hozzájárulás néven.
Vita az indoklásról
A testület 7:2 arányban elutasította el a kérdés hitelesítését, majd egy újabb vita kezdődött arról, hogy milyen további érveket fűznek az indokláshoz. 5:4-es szavazati aránnyal úgy döntöttek, azzal is indokolják a kérdés elutasítást, hogy a fideszes kérdés nincs időhöz kötve, ami a testületi többség szerint burkolt alkotmánymódosítás volna, hiszen határidők nélkül tenné egy sikeres népszavazás esetén bevezethetlenné a tandíjat.
A Fidesz képviseletében Salamon László a döntés után az MTI-nek azt mondta, meglepte a többség állásfoglalása. Továbbra is meggyőződése, hogy a kérdés kiállja az alkotmányosság próbáját. Az előterjesztő pártok az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mondta.
Pár órával később döntöttek a második, a kórházprivatizációról szóló kérdésről is, ezt a testület többsége (5:4-es arányban) jóváhagyta, azaz ehhez az ellenzéki pártok gyűjthetnek aláírásokat. Az OVB kedden folytatja a kérdések tárgyalását.
Orbán Viktor a Fidesz október 23-i nagygyűlésén jelentette be, hogy országos népszavazást kezdeményeznek több kérdésben is. A pontos kérdések (összesen hét) pár nappal később váltak ismertté, és ezek a tandíjtól a földek elővásárlási jogán át a kormány felelősségre vonásáig terjedtek.
1. hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?
2. " , hogy az egyészésgügyi közszolgáltató intézmények maradjanak állami, ökormányzati tulajdonban?
3. " , hogy a háziorvosi, fogászati és a járóbeteg-ellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?
4. " , hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?
5. " , hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát?
6. " , hogy a 2002. június 15-i állapot szerint hatályos, termőföldről szóló 94. évi törvény szerint családi gazdálkodót első helyen illesse meg az elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?
7. " , hogy az országgyűlés - a fegyelmi és a kártérítési felelősség mellett - törvényben szabályozza a miniszterelnök és a kormány tagjai speciális, objektív felelősségét is a költségvetési hiány túllépéséért?
A politológus szerint okos ötlet a kezdeményezés, amely munkát adhat a híveknek, ugyanakkor békés, és még hasznos is lehet. Egy másik vélemény szerint a jelenlegi kérdések mindegyike arra irányul, hogy a kormányprogramban foglaltakat felülírja, kérdés, hogy egy ilyen helyzetben mit tehet a kormány.
Hogyan szavaztak az olvasók?
Az Index olvasóinak a többsége a hét kérdés közül csak kettőre szavazott igennel: az egyik a földkérdés (55 százalék támogatta), a másik a kormány felelősségre vonhatósága 59 százalék). Olvasóinknál a többi kérdés nem kapna többséget.
A hazai népszavazások története 17 évre nyúlik vissza, ennyi idő alatt mindössze ötször szólították a választókat az urnákhoz egy konkrét kérdés megválaszolására. Mind az öt országos népszavazáson - amely mellett számos helyi referendumot is tartottak - az igenek voltak többségben, méghozzá az öt alkalommal feltett kilenc kérdésből nyolc esetben nagy fölénnyel.
A kérdésfeltevők számára a népszavazás látszólag tehát kockázatmentes vállalkozás. Ehhez azonban az kell, hogy jól tudjanak mozgósítani. Két népszavazási kezdeményezés is elbukott ugyanis azért, mert - noha az igenek többségben voltak - az alacsony részvétel miatt nem sikerült elérniük az alkotmányban előírt többséget.
Két éve volt az utolsó
Az eddig utolsó népszavazást 2004. december 5-én tartották a kórházprivatizációról és a kettős állampolgárságról. Bár a Fidesz nevével fémjelzett referendumon a megszokott módon mindkét kérdésre többen mondtak igent, mint nemet, a kórházak állami kézben tartását a szavazók 65,01 százaléka támogatta, míg a kettős állampolgárság megadására 51,57 százalékuk mondott igent.
a) költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.
(A Magyar Köztársaság alkotmánya, 28/C. §, (5.) bekezdés)
A részvételi arány azonban - akárcsak 1990-ben - ezúttal is alacsony, mindössze 37,41 százalékos volt. Így a 65,01 százalék sem volt elég ahhoz - az 51,57 százalék még úgysem -, hogy az igenek aránya elérje az összes szavazásra jogosult 25 százalékát, tehát a referendum eredménytelen volt.
Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998-as törvény szerint az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül nem lehet aláírást gyűjteni.
Megtámadhatják
Az OVB-nek a konkrét törvényi tilalmak mellett azt is vizsgálnia kell, megfelelnek-e a kérdések annak az előírásnak, hogy "a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni". Egy aláíróíven egy kérdés szerepelhet.
A választási eljárásról szóló törvény szerint az OVB-nek 30 napja van döntése meghozatalára. Az OVB "döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani", a kérdésről az Alkotmánybíróság soron kívül dönt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
