Paczolay: Helyes volt a vizitdíjdöntés

A vizitdíjat eltörlő, és közvetve az egészségbiztosítási reformot is megtorpedózó népszavazás engedélyezését Paczolay ma is helyesnek tartja. Mint a Heti Válasznak és a HVG-nek kifejtette, nincs lelkiismeret-furdalása: az Ab először nem most, hanem egy 2001-es (az MSZP által kezdeményezett) népszavazás kapcsán engedélyezte, hogy az állampolgárok a költségvetés bevételi oldalát érintő kérdésről - a nyelvvizsga ingyenességéről - kinyilváníthasssák a véleményüket.

Az Ab tehát tavaly csak a 2001-es döntés által megteremtett kötelező precedenshez igazodott - mondja Paczolay. Ezzel együtt nem híve a népszavazásnak: különösen aggályosnak tartja, hogy azt bárki kezdeményezheti. "A népszavazás intézményét ésszerű korlátok közé kell szorítani" - nyilatkozta a 168 órának, egyben megoldást is javasolva: vagy a kezdeményezők körét kéne csökkenteni, vagy az összegyűjtendő aláírások számát felemelni. A HVG kérdésére kijelentette, hogy a gazdasági döntések népszavazással történő ellehetetlenítését az alkotmányban kellett volna kizárni.

A magát konzervatív-liberális jogfelfogásúnak valló Paczolay nem ért egyet az alkotmánybírák újraválaszthatóságával, azt azonban sajnálja, hogy népszavazási kérdések miatti indulat Bihari Mihályon és Kukorelly Istvánon csapódott le, akiket hiányolni fog a testületből. Jónak tartaná ugyanakkor, ha az alkotmánybírákat nem kizárólag a pártok jelölhetnék, hanem például a bíróságok is választhatnák.

Paczolay lát esélyt a gyűlöletbeszéd alkotmányos szabályozására: a minapi elutasítások indoklása "világosan megfogalmazza azokat az alkotmányos kritériumokat, amelyek alapján a jogalkotó meg tudja majd találni a megfelelő választ e jelenségekre" - nyilatkozta a HVG-nek. A megoldást azonban nem feltétlenül a törvényekben látja: a 168 órának reményének adott hangot, hogy "a társadalom hosszú távon elszigeteli a szélsőséges nézeteket".

Az Ab új elnöke alapjogi kérdésekben a Sólyom László által felállított mércéket szeretné alkalmazni, "természetesen újragondolva azokat". Mint a HVG-nek utalt rá, részben abban a tekintetben is Sólyom útját, a "láthatatlan alkotmányozást" követné, hogy az alapjogi bíráskodásban elképzelhetőnek tartja az "aktivistább szerepvállalást", szemben a szerinte nagyobb önmérsékletet kivánó közjogi döntésekkel.

Paczolay szakít viszont elődei példájával, amikor nem az esztergomi püspöki palotában veszi át az Ab elnöki tisztségét: "az állam és az egyház elválasztásának alkotmányos rendszerére tekintettel, egy ilyen beiktatási helyszín nem volna szerencsés" - mondta a HVG-nek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!