Mindenkit megkerülve döntött a kormány a betétdíjról?

Várhatóan 2010 januárjától új törvény lép életbe a csomagolási hulladékokról, a koncepció egyelőre a vita fázisában tart. A tervek szerint májusig megszületik a döntés arról, hogy mit tartalmazzon a törvény, nyáron elkészítik a törvényjavaslatot, ami már ősszel a parlament elé kerülhet.

Az EU-ban többféle módszer létezik a csomagolási anyagok begyűjtésére és kezelésére, erről tartott kedden konferenciát az ÖKO-Pannon Kht. a környezetvédelmi minisztérium támogatásával.

Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség munkatársa ugyanakkor úgy véli, a folyamatos minisztériumi egyeztetések ellenére a törvény tartalmáról már megszületett a döntés, legalábbis a konferencia tematikája (pdf) egyértelműen erre utal.

A szakértő azt mondta, a meghívottak köréből és az előadásaik tartalmából az derül ki, hogy a környezetvédelmi minisztérium már elvetette a kívánatos gazdasági eszközök egy részét, azaz nem lesz betétdíjas begyűjtés, pedig az egyeztetés még a stratégiai célok tisztázásáig sem jutott el.

Van az EU-ban számos olyan ország, ahol a betétdíjas rendszer bevált, ezeknek az országoknak a szakértőit azonban nem hívták meg előadónak, hívta fel a figyelmet. Európában betétdíjas rendszer működik Horvátországban, Németországban, Hollandiában, Dániában, Svédországban, Finnországban, Észtországban, Izlandon és Norvégiában. Csehország és Észtország pedig komolyan gondolkodik a bevezetésen.

Szilágyi László kifogásolta, hogy míg a környezetvédelmi tárca azt kommunikálja, hogy a betétdíjas rendszer bevezetése 35 milliárd forint lenne, a civilek a legmodernebb technológia használatát bekalkulálva maximum 20 milliárd forintot számoltak.

Kifejtette, hogy elvileg az ipar felelősséget vállal a csomagolási hulladék begyűjtésére, de ennek legnagyobb része végül szeméttelepre kerül. A magyar lakosság évente félmillió tonna csomagolási hulladékot termel, ebből mindössze 60 ezer tonnát gyűjtenek be úgy, hogy újrahasznosul, 440 ezer tonna megy a szeméttelepre. Az ártalmatlanítás díja így a lakosságra hárul, ahogy a szemétszállítás költségei is. A szakértő szerint a betétdíj bevezetésével csak italcsomagolásokból 100-120 ezer tonnát lehetne begyűjteni, ami csaknem a duplája a jelenleginek.

Lobbiérdekek vannak annak hátterében, hogy ne legyen betétdíjas rendszer, a koordináló szervezet, az ÖKO-Pannon Kht. tulajdonosai olyan élelmiszerforgalmazók és csomagolóanyag-gyártók, akiknek sokba kerülne a betétdíjra való átállás, vélekedett Szilágyi László.

A szakértő elmondta, hogy jelenleg a lakossági csomagolási hulladék 20 százaléka hasznosul, ezt az arányt, ha nem változik a begyűjtési módszer, 40-45 százalékig lehet megnövelni. Ha nem kell a lakosságnak a hulladékgyűjtő szigetekig elmenni, hanem a házaktól gyűjtik be, akkor elérheti az 50-60 százalékot. Ehhez képest a betétdíjas rendszer az italcsomagolások 90 százalékának újrahasznosítását tenné lehetővé.

A konferencián hallottak valóban a betétdíjas rendszer ellenében foglaltak állást. Bernd Sieberger független tanácsadó a német sajátosságokat mutatta be, ahol a szelektív hulladékgyűjtés mellett betétdíjas rendszer is működik. Előadásában arról beszélt, hogy a betétdíjas rendszer összességében háromszorosába kerül a háztartási hulladék begyűjtésénél, megemelkednek továbbá a kisebb boltok fajlagos költségei, így például számukra megterhelő volt az automaták beszerzése, míg a nagyobb kereskedelmi egységeket anyagilag nem rengette meg az átállás.

Úgy vélte, hogy a betétdíjas rendszer üzemeltetése szükségtelenül drága, a lakossági hulladék mennyisége nem csökken eléggé, ugyanakkor az emberek szeretik és megszokták, hogy visszaválthatják az italok csomagolásait.

Ausztriában ezzel szemben csak lakossági szelektív gyűjtést alkalmaznak, a csomagolási anyagokról szóló rendeletet 1993-ban vezették be. Hermann Koller szintén független szakértő elmondta, hogy az osztrák szabályozás az EU-direktívával kiegészülve sikeres. Kiemelte Bécset, ahol európai szinten is kevésnek számít a termelődött hulladék mennyisége, melynek 6 százaléka csomagolási anyag, 0,45 százaléka italcsomagolás. Egyébként pedig elegendő kapacitásuk van a hulladék újrahasznosítására, ezért nincs is ok a betétdíjas rendszer bevezetésére.

Update: A környezetvédelmi minisztérium Szilágyi László szavaira reagálva közölte, hogy a gyártók, a kereskedők, a civil szervezetek, az önkormányzatok és a hulladékkezelők képviselőnek részvételével dolgozó bizottságban mindenki javaslatot tehet, a tárca célja pedig az, hogy széles körű legyen a konzultáció.

A tárca elképzeléseihez tartozik emellett a nemzetközi tapasztalatok figyelembe vétele is, ezért támogatták a konferencia megszervezését. Honlapjukon megismerhetőek az elhangzott előadások vázlatai, illetve a bizottság munkájának részletei. „A munkabizottság munkájából is kiderül, hogy a környezetvédelmi tárca nem alakított ki prekoncepciót, hanem az érintettek véleményei alapján igyekszik kialakítani azt."