Megint nincs környezetvédelmi engedélye az M0 keleti szakaszának
A Fővárosi Bíróság múlt szerdán ismét hatályon kívül helyezte az M0 körgyűrű tavaly szeptemberben átadott keleti szakaszának környezetvédelmi engedélyét. Az ügyet környezetvédő szervezetek vitték perre, mert míg a környezeti hatástanulmány egy négy csomópontos változatra készült el (a XVI. kerület Timur utcánál is lett volna egy csomópont), az építési engedélyt már egy három csomópontos változatra adták ki, és végül ez valósult meg, nem a környezeti hatástanulmányban szereplő verzió.
Az évek óta húzódó ügy úgy indult, hogy három helyi környezetvédő szervezet - a Csömöri Érdekvédelmi Közösség, a Kisszentmihályért Egyesüleg és a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület - bíróságon támadta meg az M0 Árpádföld és Csömör közé tervezett szakaszának környezetvédelmi és építési engedélyét. A zöldek arra hivatkoztak, hogy az út elviselhetetlen légszennyezést és zajterhelést fog okozni, és helyette az úgynevezett gödöllői átkötést javasolták, amely 20 kilométerrel lerövidíti az M3 és az M1/M7 közötti távolságot. A gödöllői átkötés M31 néven be is került a tervbe, de előbb a zöldek által kifogásolt szakasz épült meg.
A környezetvédő szervezetek 2006-ban egyszer már pert nyertek: a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte a környezetvédelmi engedélyt, és a hatóságokat új eljárásra utasították. A megismételt eljárásban a közlekedési és a környezetvédelmi hatóság újra kiadta az engedélyeket, mondván hogy megvizsgálták a 3 csomópontos változatot is, és nincs érzékelhető különbség a két változat között az ott zajló forgalomban, vagyis a környezeti hatás eltérése is elhanyagolható. A civilek emiatt újra bírósághoz fordultak, és ezt a pert nyerték meg múlt szerdán - igaz, közben a kifogásolt autópályaszakasz már megépült, és tavaly szeptemberben át is adták a forgalomnak.
A bíróság szerint nem igazolt, hogy a hatóság ténylegesen vizsgálta a 3 csomópontos változat környezeti hatásait, és nem csak a meglévő iratok újraolvasásával jutott arra a következtetésre, hogy elenyésző különbség van a környezeti hatástanulmányban szereplő, és a megvalósult változat környezetterhelése között. "A per tehát valójában nem az M0 környezeti hatásairól szólt, hanem a környezetvédelmi hatóság trehányságára mutatott rá" - mondta az Indexnek Kiss Csaba, a környezetvédő szervezetek jogi képviselője, az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület igazgatója.
A kialakult helyzet azért lehet kínos az államnak, mert a 4-es számú főút és az M3 között átadott új útszakasz az EU Kohéziós Alapjának támogatásával, 284 millió eurós beruházással épült, aminek feltétele volt a környezetvédelmi engedély megléte. Így most az EU akár vissza is követelhetné az út megépítésére nyújtott milliárdokat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
