Elbukta a kormány a japán kvótabizniszt

Tavaly közel álltunk ahhoz, hogy szén-dioxid-kvótákat adjunk el Japánnak, azóta viszont elvesztettük piacvezető szerepünket és a partner bizalmát. A Japán kvótavásárlásokban tanácsadóként résztvevő budapesti cég vezetője azt mondta, hogy a keret 95 százalékára már megkötötték a szerződést, és a fennmaradó résznél sincs sok esélyünk, hogy eladóként szóba kerüljünk. A magyar kormány ahelyett, hogy elindítaná a zöldberuházásokat, válságtartalékot képez a bevételből, és rendre változtatja ígéreteit. Csehország és Ukrajna nem hezitált.

A japán parlament százmillió tonna szén-dioxid-kvóta értékesítését hagyta jóvá a kormánynak, ebből 95 millióra már megszületett a megállapodás, mondta el kérdésünkre Kemmi Aida, a Japán Kezdeményezés Kft. ügyvezető igazgatója. A budapesti cég Japán kvótavásárlásainál tölt be tanácsadói szerepet.

40 millió egységet (egy egység egy tonnát jelent) Csehországtól, 30 milliót Ukrajnától, további 25 milliót pedig a Kiotói Egyezményben foglaltaknak megfelelően a Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (Clean Development Mechanism - CDM) keretében vásároltak meg. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az iparilag fejlett országok a fejlődő térségekben finanszírozhatnak zöldberuházásokat, amivel globálisan csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A fennmaradó 5 millió tonna szén-dioxid-kvóta megvásárlásáról még zajlanak a tárgyalások, több potenciális eladóval is kapcsolatban állnak, ugyanakkor kicsi az esély arra, hogy a választás Magyarországra esik, mondta Kemmi Aida. Megerősítette ugyanakkor, hogy tavaly a japán és a magyar fél közel állt ahhoz, hogy szerződést írjanak alá, a megállapodás végül nem jött létre.

Közel voltunk az aláíráshoz

Szabó Imre környezetvédelmi miniszter novemberben arról tájékoztatott, hogy Magyarország komoly tárgyalásokat folytat Japánnal, és hogy közel állunk a szerződés aláírásához. A megállapodásról később nem kerültek nyilvánosságra további részletek, így nem lehetett tudni, hogy Japán közben elállt-e vásárlási szándékától.

A szerződés meghiúsulásának oka, hogy Japán olyan megbízható partnert keres, ahol biztosítva látja a szerződéses vállalások teljesítését, Magyarország esetében azonban komolyan aggódnak, hiszen a kormány, illetve a környezetvédelmi miniszter többször megváltoztatta ígéreteit, vélekedett a japán szakértő.

Példaként hozta fel a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) indulásának késlekedését, amiről a mai napig sem lehet tudni részleteket annak ellenére, hogy a környezetvédelmi minisztérium államtitkára januárban azt állította, március végén kezdődhet a pályáztatás. Kemmi Aida emellett megemlítette azt is, hogy a zöldtárca a kvótaeladásokból származó bevétel egy részéből válságtartalékot képzett, így ezt a pénzt nem zöldberuházásokra fordította.

Szabó Imre februári bejelentése szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2009-ben az eladott kvótákért befolyó összegből 20 milliárd forintot zárolnak, és egyelőre nem fordítják olyan mérhető zöldberuházásokra, amelyek csökkentik a kibocsátást. Csehországban ehhez képest már elindult a ZBR, kiírták a pályázatokat, és működik a rendszer.

Kemmi Aida kifejtette, hogy tavaly Magyarországnak több esélye volt még arra, hogy Japánnak kvótákat adjon el, hiszen a piac azóta átalakult, a régióban számos konkurens jelent meg. Azt mondta, Japán rugalmas és kiszámítható partnert keres, emellett az eredményes tárgyalásokhoz az is fontos, hogy felkészült országgal kössön szerződést, ahol már indulásra készen áll a ZBR, ismerni lehet a feltételrendszert, és a kormány nem tologatja a határidőket.

A kormány teljes félreértésben van

Megjegyezte azt is, hogy az eddig megkötött szerződésekben (Belgiummal és Spanyolországgal) a felek vállalták a titoktartást, a kvóták eladási ára Magyarországon mégis kiszivárgott.

A japán szakértő szerint a magyar kormány teljes félreértésben van, ha úgy véli, a kvóták ára idén is a tavalyiakhoz hasonlóan alakul, a kialakult verseny miatt ma lényegesen alacsonyabb összegekről lehet csak beszélni. Hangsúlyozta azt is, hogy a partner kiválasztásakor az ár csak egy a számos szempont közül.

Magyarország a világon elsőként kezdett szén-dioxid-kvótákat értékesíteni, melyre a Kiotói Egyezmény teremt lehetőséget a 2008-tól 2012-ig terjedő öt évben. Mivel Magyarországon, akárcsak a régió több országában, az ipar szerkezetátalakuláson ment át, jelentős mennyiségű kibocsátási kvótát takarítottunk meg, ugyanis viszonyítási alapnak, bázisévnek az 1985-87-es állapotot vették.

Tavaly még piacvezetők voltunk

A tartalék tehát állami vagyon, amit 2008 januárjától piacra lehet dobni. Magyarország az értékesítést elsőként kezdte meg, szeptemberben 2 millió egység kibocsátási kvótát adtunk el Belgiumnak, novemberben pedig 6,6 milliót Spanyolországnak. A kvóták eladási árát a minisztérium akkor arra hivatkozva nem közölte, hogy további kvóták eladásáról tárgyalnak, és sértené az ország érdekeit a számok nyilvánosságra hozatala, illetve hogy a megkötött szerződésekben vállalták a titoktartást.

Januárban azt mondták, március végén megtudhatjuk az árat, és azonnal el is indul a ZBR, lehet majd pályázni a befolyt pénzre. Április első napjaiban változott az álláspont, akkor azt állították, hogy készen állnak a számok nyilvánosságra hozatalára, azonban előtte az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságát akarják tájékoztatni az összegről. Mivel a testületnek az MDF-frakció megszűnése miatt akkor nem volt elnöke, így nem vállalták, hogy ilyen fajsúlyú témával foglalkozzanak, amíg nem választják meg az új elnököt. Közben lett új elnök, az árakról és a ZBR indulásáról azonban még mindig nem sok konkrétumot lehet tudni.

A titok végül nem maradt titok, április közepén egy elszólásból kiderült a tavaly Spanyolországnak és Belgiumnak értékesített szén-dioxid-kvóták ára, a Point Carbon szerint a két szerződésből Magyarország 30 milliárd forint bevételt szerzett, az összeget több forrásunk is megerősítette. A rendelkezésre álló adatok alapján valószínűleg egy tonna szén-dioxid-kvótát átlagosan 13,5-14,5 eurós áron tudtunk értékesíteni. Eddig a legmagasabb ár, amit kiotói kvótáért egy kormány ki tudott alkudni, 10 euró volt. A környezetvédelmi tárca az értesülésre akkor úgy reagált, hogy a szám nem pontos.

Hamarosan indulnak a pályázatok

Most ismét megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot, kérdésünkre Olt Boglárka szóvivő azt közölte, hogy a tárca a Környezetvédelmi Bizottság tájékoztatása után továbbra is kész nyilvánosságra hozni a kvótabevételek összegét, és rövidesen tájékoztatja a közvéleményt a ZBR részleteiről is.

„A ZBR terveink szerint hamarosan elindul. A lakossági és közintézményi szektornak szóló rendszerrel meglévő épületek és családi házak energia-hatékony felújítására és alacsony energiafogyasztásúvá alakítására lehet támogatást nyerni. Közvetlenül támogathatóvá válik például a szigetelés, a nyílászárók cseréje, a hővisszanyerős szellőzés, a nyári hővédelem, napkollektorok alkalmazása, földhőcserélős levegő előmelegítés. A cél az, hogy csak olyan rendszereket támogassanak, amelyek szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mérhető és ellenőrizhető. A tervek szerint 40 százalék körül lesz a közvetlen támogatás mértéke" – közölt részleteket a ZBR-ről. Azt is mondta, hogy a tárca már kidolgozta a rendszer alapjait, bevezetése ugyanakkor a lebonyolítással kapcsolatos további kormányzati döntést igényel.

„A kvótaeladásból befolyt összeget elkülönített költségvetési soron kezelik, és a szerződésben meghatározott klímavédelmi célra való felhasználása törvényi szinten garantált. Törvény és nemzetközi szerződés is garantálja tehát azt, hogy a zöldtárcához a rendszerváltás óta megtakarított kibocsátási kvótákból befolyt többmilliárdos bevételt átláthatóan és hatékonyan költse el a tárca – a kormány felhatalmazásával – kizárólag klímavédelmi célokra."

A pénz tavaly óta áll az államkincstárban

Civilek már korábban megfogalmazták kétségeiket, hogy Magyarország elveszítheti a tavaly megszerzett vezető szerepét a kvótapiacon, hiszen közben a régió több országa a miénkhez hasonló szén-dioxid-tartalékokkal beszállt a versenybe. Kardos Péter, az Energia Klub éghajlatvédelmi szakértője korábban Kemmi Aidához hasonlóan azt mondta, az a legfontosabb, hogy a ZBR elindulhasson végre, hiszen a programnak már rég futnia kéne. Ezzel szemben még nem állt fel a rendszer, nem lehet tudni a részleteket a pályáztatásról, nem kezdődött el a forrásfelhasználás, az erre fordítható pénz tavaly óta áll az államkincstárban, fejtette ki.

Kitért arra is, hogy a belga partner aggódni kezdett, mert nem látja a garanciákat, hogy Magyarország betartja szerződéses vállalásait. Szintén megemlítette a válságtartalékként zárolt 20 milliárd forintot, ami véleménye szerint nagyban rontja az ország tárgyalási pozícióit a gazdasági válság miatt amúgy is alacsony árakkal dolgozó piacon.

Ukrajna bekeményített

Az aggodalmakat erősíti, hogy a Point Carbon szerint Ukrajna megkötötte a világon az eddigi legnagyobb kvótaeladásról szóló szerződést, 150 millió tonna szén-dioxid-kvótát értékesített, ennek egy része a Japánnal kötött üzlet, a másik vásárló feltehetően Új-Zéland volt, de az ügyletet két, közvetítőként közreműködő magántulajdonban lévő cég bonyolította le.

A Point Carbon arról is beszámolt, hogy Ukrajna további tárgyalásokat folytat Japánnal, és hogy a megkötött szerződés alapján egy tonna kvóta ára valahol 5 és 10 euró között van, pontos számot azonban a források nem közöltek.