Nem tudni, hova lett 28,2 milliárd forint
Megint napirendre került a szén-dioxid-kvóták eladásának témája az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságában. A testület keddi ülésén tárgyaltak Katona Kálmán interpellációjáról, amit még novemberben nyújtott be Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz.
Az MDF-es képviselő, a bizottság akkori elnöke azt akarta tudni, hogy a kvótaértékesítések körüli titkolózás nem károsítja-e az ország érdekeit, garanciát akart látni, hogy szén-dioxid-tartalékunkkal az állam megfelelően gazdálkodik.
Az interpellációra Szabó Imre környezetvédelmi miniszter reagált, de mivel sem Katona Kálmán, sem a parlament nem fogadta el a választ, az interpellációt a környezetvédelmi bizottságnak újra kellett tárgyalni. Azóta eltelt fél év. (Közben a testületnek az MDF-frakció megszűnése miatt a KDNP-s Nagy Andor lett az elnöke.)
A miniszter nem jelent meg
A keddi ülésre hivatalos volt Szabó Imre is, helyette azonban Kling István, a tárca államtitkára, és Dióssy László szakállamtitkár jelent meg. A korábban elhangzottakhoz képest sok újdonság most sem derült ki, de Dióssy László például azt mondta, hogy osztja a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) indulásának késlekedése miatti aggályokat, utalt rá, hogy a felelősség a pénzügyminisztériumot és a miniszterelnöki hivatalt terheli.
A felelősség a kormányé
A környezetvédelmi bizottság a keddi ülésen négy pontból álló javaslatot fogadott el:
- A kormány számoljon be az Országgyűlésnek a kvótekereskdelemről és az abból befolyt pénzek felhasználásáról.
- Készüljön összefoglaló a ZBR-ről, és a pályázati pénzek elköltéséről.
- A költségvetésben jelenjen meg külön sorban a kvótaértékesítésekből befolyt összeg.
- Az Állami Számvevőszék viszgálja a kvótaértékesítéseket.
Magyarország tavaly nyáron a világon elsőként kezdett szén-dioxid-kvótákat értékesíteni, amire a Kiotói Egyezmény teremt lehetőséget. Az augusztusban Belgiummal és a szeptemberben Spanyolországgal aláírt szerződésekben Magyarország vállalta, hogy az eladásból származó bevételt mérhető zöld beruházásokra fordítja. Ehhez fel kell állítani a ZBR-t, amin keresztül pályázatokon lehet pénzt nyerni klímavédelmi beruházásokra.
A ZBR azonban még nem indult el, ami rontja esélyeinket és megítélésünket az egyre bővülő piacon, Japánnak például ez volt az egyik indoka, hogy végül Ukrajnával és Csehországgal szerződött annak ellenére, hogy Magyarországgal is már közel álltak a szerződés aláírásához. A legfrissebb bejelentés szerint június végére megszületnek az induláshoz szükséges döntések, és még a nyáron felállhat a rendszer.
Diplomáciai úton aggódnak a belgák és a spanyolok
Ehhez képest érdekes adalék, amit Kling István mondott a keddi bizottsági ülésen, hogy a belga kormány levélben fordult a magyar külügyminisztériumhoz, mert a szerződéses vállalásainkat nem teljesítettük. A levelet a miniszterelnök válaszolta meg, amiben arról tájékoztatta a belga partnert, hogy a ZBR előkészítése folyamatban van. Spanyolország szintén a diplomáciai utat választotta, és ugyancsak tájékozódni akart, ezt a levelet még meg kell válaszolni.
Dióssy hozzátette azt is, hogy a vevők aggodalma jogos, mert bár határidő nincs, de nem lógathatjuk a lábunkat, hiszen azt akarják látni, hogy elindulnak a kibocsátáscsökkentő beruházások.
Hol a pénz?
A bizottsági tagoktól számos kérdés érkezett az államtitkárokhoz, Nagy Andor például részletesen meg akarta ismerni a kormány szén-dioxid-értékesítési stratégiáját, Katona Kálmán azt akarta tudni, hogy jelenleg hol van az eladásból származó 28,2 milliárd forint, és hogy a kormány nem költötte-e el más célra. Az SZDSZ-es Velkey Gáborral kemény tűz alá vették az államtitkárokat, és azt is firtatták, hogy mi történik a válságtartalékként zárolt 20 milliárd forinttal.
Kling István és Dióssy László beszámolóját a bizottság végül nem fogadta el.