A gazdasági válság háttérbe szorítja a klímaváltozást

Az európaiak szerint a legnagyobb globális kihívás a szegénység elleni küzdelem, ezt követi a sorban a gazdasági válság, és csak harmadik helyen szerepel a klímaváltozás. Az Európai Bizottság felmérési és elemzési szolgálata, az Eurobarométer szerdán hozta nyilvánosságra annak a közvélemény-kutatásának (pdf) az eredményét, ami azt vizsgálja, hogy az európaiak hogyan viszonyulnak a klímaváltozáshoz.

A felmérést 26 718 ember (27 tagország és a három csatlakozásra váró) megkérdezésével végezték január 16. és február 22. között. A magyarok felkészültnek és tettre késznek tűnnek.

A közelmúltban az EU-ban végzett közvélemény-kutatásokból az derült ki, hogy az európaiakat elsősorban a mindennapi életüket érintő kérdések foglalkoztatják, így a munkanélküliség, a gazdasági növekedés, az infláció és a vásárlóerő. A globálisabb területek iránti érzékenység ezzel arányosan viszont csökkent, így kevésbé törődnek a terrorizmussal, a bevándorlással, illetve a klímaváltozással.

Ezt bizonyítja az is, hogy a megkérdezettek fele gondolja csak úgy, hogy a világ számára az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás. Egy éve még 62 százalék vélekedett így, akkor ez volt a második a sorban, idén csak a harmadik helyre került. A klímaváltozást a magyar megkérdezettek 62 százaléka tartotta a legsúlyosabb kihívásnak. A legtöbben Európában (66 százalék) a legnagyobb problémának a szegénységet tartják, itt nagy változás nem történt tavaly óta, akkor 67 százalék vélekedett így.

Egy nagyobb világgazdasági visszaeséstől való félelem tavaly még csak a megkérdezettek 24 százaléka szerint volt probléma, idén ez a szám azonban 52 százalékra emelkedett. Ezzel ez lett a második legnagyobb globális kihívás a lakosság számára.

Összességében tehát jól látszik, hogy a gazdasági válsággal az európaiak szemében csökkent a klímaváltozás jelentette veszély. Míg tavaly a megkérdezettek 74 százaléka szerint volt rendkívül súlyos probléma a klímaváltozás, idén csak 67 százalék gondolta így. Ezzel szemben egyértelműen növekedett azoknak a száma, akik szerint a klímaváltozás elleni küzdelem hozhat gazdasági hasznot. Tavaly csak 56 százalék értett ezzel egyet, idén már 62.

A klímaváltozás elleni küzdelmet az európaiak több mint fele fenntartással kezeli: 27 százalék szerint a klímaváltozás súlyossága eltúlzott, 31 százalék pedig úgy véli, teljesen esélytelen a klímaváltozást megállítani. A baloldali politikai nézeteket vallók körében nagyobbnak bizonyult a hajlandóság a klímaváltozás elleni harchoz, mint a jobboldaliaknál.

A svédek, a hollandok és a finnek úgy érzik, sokat tudnak a klímaváltozás hatásairól, és tudják, milyen eszközökkel harcolhatnak ellene. A magyar megkérdezettek 55 százaléka tartja magát felkészültnek a témában, és 47 százalék van tisztában azzal, mit tud tenni a klímaváltozás ellen. Érdekes adat, hogy az európai 15-24 éves korosztály 51 százaléka tett már valaha konkrét lépést a klímaváltozás ellen - ez a legalacsonyabb arány az összes korosztályból. 70 százalékuk egyébként rendkívül súlyos problémának ítéli.