Zöldombudsman: Kormánybiztost a parlagfű ellen
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívja a kormányt, hogy kezdeményezze a parlagfű elleni küzdelem kiemelt állami feladattá nyilvánítását és kormánybiztos kinevezését. Az ombudsman szerint a területnek önálló, világos feladatkörrel és erős, hatósági jogkörökkel felruházott szakmai testületre van szüksége, melynek kiemelt feladatává kell tenni intézkedési javaslatok kidolgozását.
A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület kérte fel a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát, vizsgálja meg a parlagfű elleni küzdelemről szóló országgyűlési határozat teljesülését, szólítsa fel az Országgyűlést az eddigi eredmények és kudarcok áttekintésére, és kérje fel új határozat megalkotására.
Alkotmányos alapjog sérül
Fülöp Sándor állásfoglalásában felidézi, az Alkotmánybíróság szerint az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje. Egyetért a korábban már vizsgálatot folytató általános ombudsmannal abban, hogy a parlagfű - mint a legveszélyesebb pollenallergia-okozó növény - folyamatos terjedése a környezet állapotának romlását jelenti.
Az allergiás betegek számának gyors növekedésével az egészséges környezethez való alapvető jog sérülhet, ezért szükséges a parlagfű visszaszorítása. A parlagfű-allergia mára népbetegséggé vált, az ország lakosai negyedének okoz problémát.
Az ombudsman tájékoztatást kért az egészségügyi minisztertől, aki közölte, mivel a parlagfű húsz százaléka származik belterületről, nyolcvan százaléka külterületről, a legelső feladat a tarlók parlagfű-mentesítése. Az adatok szerint a városokban magasabb az allergiás betegségben szenvedők aránya, mint falun.
Nincs hatósági együttműködés
A civil szervezetek szerint a szerteágazó, nem egységes szabályozás miatt az érintett hatóságok nem működnek együtt. Ezen segíthetne a tárcaközi bizottság, 2006-ban azonban egy parlamenti rendelkezés hatályon kívül helyezte az azt életre hívó országgyűlési határozatot. A bizottság elnöke lemondott tisztségéről, és azóta sincs új elnök.
Fülöp Sándor megállapította, a parlagfű évente több tízmilliárd forint kárt okoz. A gyomosodás miatt 32 milliárd forint veszteség származik a kieső termésmennyiségből, 40 milliárd forintnyi kárt okoznak a táppénzkiadások, az egészségügyi ellátás és a gyógyszerek költségei. A kormány ezzel szemben egymilliárdot sem szán a védekezésre, ráadásul ez az összeg az utóbbi években csökkent is. Az egymilliárd forintot el nem érő forrás elenyésző a több tíz milliárdos egészségügyi költséghez, gazdasági és társadalmi kárhoz képest.
Az ombudsman álláspontja szerint a parlagfű elleni küzdelem nem tekinthető kizárólag növényvédelmi kérdésnek, hanem egyben környezetvédelmi, környezeti és humán egészségügyi feladatként is kell kezelni. Gyökeres változásra, átfogó ökológiai stratégia kialakítására van szükség, ami a károk mérséklése, felszámolása mellett a megelőzést helyezi előtérbe.
Fülöp Sándor azt javasolja, hogy a parlagfű elleni küzdelemről készüljön önálló, egységes, átfogó törvény.