A fejlődő országok nekiestek az USA-nak

A koppenhágai klímakonferencia negyedik napjára éles viták alakultak ki a különböző érdekcsoportok között, hogy ki mekkora kibocsátáscsökkentést vállal a 2013 és 2020 közti időszakra.

A 130 fejlődő országot, köztük Kínát és Indiát tömörítő G77 csoport csütörtökön felszólította az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon a kiotói jegyzőkönyvhöz, és növelje kibocsátáscsökkentési vállalását a többi fejlett országéhoz hasonló szintre.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb egy főre jutó kibocsátója, és történeti összesítésben is az élen áll. Az 1990-es szinthez képest 4 százalékos csökkentés vállaltak, ami nem segít a világ megmentésében, mondta Lumumba Stanislas Dia Pin szudáni főtárgyaló, a G77 csoport vezetője.

Bernarditas Muller, a G77 egyik tárgyalási koordinátora hangsúlyozta, hogy a fejlett országok támogatása a harmadik világnak nem fejlesztési segély, hanem kötelezettség, amit az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye ír elő. Emlékeztetett arra is, hogy a kiotói rendszerben működő rugalmassági mechanizmusokkal a fejlődő országok segítenek a fejletteknek, hogy azok teljesíteni tudják vállalásaikat.

A fejlődő országok csoportját korábbi hírek szerint a kis szigetországok szövetségének (AOSIS) felvetése osztotta meg, mely szerint a konszenzus övezte 2 Celsius fok helyett 1,5 fokban kellene maximálni a globális felmelegedés mértékét.

A felvetés egy 26 négyzetkilométeres szigetállamtól, Tuvalutól származik, azonban gyorsan több mint 100 állam csatlakozott a kezdeményezéshez. Dessima Williams, az AOSIS vezetője hangsúlyoztaa: "Az ENSZ tagjainak több mint 50 százaléka követeli ambiciózus és konkrét célok megjelölését".

"Mi a klímaváltozás elleni harc frontvonalán élünk. Vannak szigetek, amelyeket lassan teljesen elnyel a tenger, másokon pedig az édesvízkészlet kerül veszélybe" - indokolta Williams a javaslatot, amivel a konszenzusos 2 Celsius fokos célkitűzést szigorítanák.

Számos fejlődő állam - köztük Kína, India és Szaúd-Arábia - elutasította a követelést, arra hivatkozva, hogy a szigorúbb határérték teljesítése aránytalanul nagy terhet jelentene a gazdaságoknak, eléréséhez radikálisan csökkenteni kellene az üvegházhatású gázok kibocsátását.