Gyurcsány emlékezéséről nem vonult ki a Fidesz

Közös tragédiánk a holokauszt címmel szólal fel napirend előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Beszél még a fideszes Pokorni Zoltán (Tekintsünk előre IV.), a szocialista Bárándy Gergely (Újra a gyűlöletbeszédről – törvénytervezet a parlament előtt), a KDNP-s Harrach Péter (A holokauszt, mint az emberi méltóság ellen elkövetett súlyos bűn), az MDF-es Herényi Károly: (Ki lesz a következő?). Frakcióvezetőként először szólal fel Eörsi Mátyás (Felelősségünkről).

Gyurcsány Ferenc a tavaszi ülésszakon sokkal ritkábban szólal fel, mint az elmúlt években. Utoljára március 26-án élt a lehetőséggel, és arról beszélt, hogy miért nem szabad elköteleződnünk elhamarkodottan se az orosz Kék áramlat, se az EU-s Nabucco gázvezeték mellett.

Szili Katalin sok sikert kívánt Eörsi Mátyásnak, az SZDSZ új frakcióvezetőjének és helyettesének, Gusztos Péternek.

Soha többé nem születhetnek az emberi méltóságot sértő törvények, mondta Szili Katalin. A házelnök emlékeztetett arra, hogy ennek a parlamentnek a falai között hozták meg a zsidótörvényeket. Később nyilasok és nácik tomboltak, és csak kevesen voltak azok, akik az üldözötteket segítették. Szili szerint fogadalmat kell tennünk, hogy gyerekeinknek is elmondjuk, mit jelent a kirekesztés, az antiszemitizmus, a rasszizmus. A Ház a beszéd után néma főhajtással emlékezett a holokauszt áldozataira.

Gyurcsány Ferencet az első látogatása a washingtoni holokauszt múzeumban megdöbbentette, a második letaglózta és összetörte. Nem tudott a vendégkönnybe se írni, hiába kérték fel, félre kellett vonulnia, hogy a könnyeit elrejtse.

A Fidesz a téma miatt most nem vonult ki Gyurcsány Ferenc beszédéről.

Miniszterelnökként Gyurcsány elismerte, hogy követett el hibákat, van, amit rosszal, van, amit szégyell. Megesik, hogy hibázunk, mondta, de mi van akkor, ha átlépjük a végső határt, amikor a gonosszal kokettálunk saját magyarjainkkal ellentétben. Azok vagyunk, ahonnan jöttünk és azzá válunk, ahová megyünk. Gyurcsány szerint a mai viták közepette pontosan értjük, hogy meddig szabad elmenni, és meddig nem. Sok vita van, de abban közösek vagyunk, hogy nem kokettálunk rasszista erőkkel. Ezért kérte az Országgyűlés valamennyi tagjától, hogy írja alá a zéró tolerancia kiáltványt.

A kiáltvány zéró toleranciát hirdet meg mindenkivel szemben, aki gyűlöletet szít, és különbséget tesz ember és ember, magyar és magyar között, a gyűlöletkeltést, a kirekesztést erősítőkkel semmilyen közösséget nem vállalnak, mondta Gyurcsány.

A fideszes Pokorni Zoltán emlékeztetett arra, hogy 2001-ben volt az első holokauszt emléknap. A parlamentben akkor kaddist mondtak az áldozatok emlékére. Akiket megöltek magyarok voltak, akik gyilkoltak, azok is jórészt magyarok voltak egy idegen megszállás alatt álló országban, mondta Pokorni. Semmi nem óv meg minket attól, hogy holokauszt vagy ahhoz hasonló népirtás újra előforduljon. „Ne légy divatok, pártok rabja, légy ember!” – mondta a fideszes politikus, akit Gyurcsány is megtapsolt.

Válaszában Hiller István oktatási miniszter kijelentette: az Orbán-kormány kezdeményezése a holokauszt-emléknapról tiszteletreméltó és helyes döntés volt.

A fideszes Navracsics Tibor rosszul lett a parlamentben, a padokon fekszik. Szili megkérte a fotósokat, hogy ne fotózzanak.

Most érkezett meg az orvos Navracsics Tiborhoz. A televízió parlamenti közvetítését megszakították, budapesti városképek mennek.

Navracsics Tibor néhány perc után felkelt a helyéről, és kitámogatták. A szocialista képviselők megtapsolták.

Bárándy Gergely a frakció nevében jobbulást kívánt Navracsics Tibornak, majd folytatta a rosszullét miatt megszakadt felszólalását. Szerinte hiába vannak emléknapok, múzeumok, kiállítások, mégis egyre szaporodnak azok a megnyilvánulások, amelyek súlyosan sértik az emberi méltóságot. Ezért Bárándy törvényt hozna a gyűlöletbeszéd ellen.

Petrétei József igazságügy-miniszter „személyes örül” a törvényalkotási kezdeményezésnek. Az Európai Unióban kerethatározat születik az ügyben.

Harrach Péter büszke az elődeire, akik a faj- és az osztálygyűlöletnek is ellenálltak. Nem szabad megkülönböztetést tenni ember és ember között. Így cselekedtek a zsidómentő keresztények a második világháború alatt.

Herényi Károly szerint kérdéseket hív elő belőlünk a holokauszt. Lehet-e tanulsága hatmillió ember halálának? A válasz: soha többé. Tízmillió magyar agyába kell mindezt belevésni.

Eörsi Mátyás először szólalt fel frakcióvezetőként a parlamentben. Egymás halottait tisztelni kell. A politikus reméli, hogy nem csak szavazatmaximáló politikusok ülnek a parlamentben. Eörsi szerint 1944 után az árpádsávot védeni olyan, mintha valaki Németországban a horogkeresztet, mint ősi ázsiai jelképet védelmezné. A halottak iránti tisztelet miatt ugyanakkor nem lehet Kádár Jánost sem szociáldemokratának nevezni.

A Parlementben lezárták azt a folyósórészt, ahol az ülésteremből kitámogatott fideszes politikust ápolni kezdték. Navracsics Tibor néhány perccel később a mentősők kíséretében távozott az épületből, valószínűleg kórházba szállították.

A hematológus, immunológus és gyermekgyógyász szakorvos Nagy Kálmán KDNP-s képviselő részesítette elsősegélyben a parlamenti ülés közben összeesett Navracsics frakcióvezetőt. Nagy az Indexnek azt mondta, alacsony volt politikustársa vérnyomása, valószínű, hogy csak múló rosszullétről van szó. Ennek ellenére nem szükségtelen egy alapos kórházi kivizsgálás - állította a kereszténydemokrata képviselő.

"Magyar stratégiai informatika orosz kormánykézen? " címmel interpellálta Gruber Attila (Fidesz) Kóka Jánost, a gazdasági és közlekedési minisztert. A képviselő arra volt kíváncsi, az orosz Szisztyema valóban bevásárol-e a Magyar Telekomból, amely számos fontos területen jelen van: a német Deutsche Telekom tulajdonából álló cég kezeli az állami szerveket kiszolgáló gerinchálózatot, a mentők, tűzoltók által használt rádiórendszert (EDR), illetve a magyar állampolgárok adatait kezelő rendszer is egyik leányvállalatához (KFKI) került. A képviselő attól tart, a Magyar Telekom ugyanúgy orosz kézre jut-e, mint a Mol egy része, ami szerinte több szempontból aggályos. Az ellenzéki politikus leszögezte, az orosz tőkét szívesen látja, de az átlhatatlan hátterű orosz cégeket már kevésbé.

A miniszter Gruber interpellációjára válaszolva elmondta, éppen délelőtt beszélt a Deutsche Telekom vezetésével, és két dolgot szögeztek le: a Magyar Telekom nem eladó, annál is inkább mert, a németek közép- és kelet-európai terjeszkedését a magyar cégen keresztül képzeli el. A magyar állampoglárok adatait pedig nem kell félteni, a nemzetbiztonsági kockázatú területeket csak állami szerv felügyelhet. Kóka végül megjegyezte, a gazdasági érdekcsoportok belharcainak terepe nem a parlament. Gruber a választ nem fogadta el.

Godó Lajos (MSZP) azt kérdezte a földművelési minisztertől, mikor tudják meg a gazdák azt, hogy 2007-től milyen kiegészítő támogatást kapnak a költségvetéstől az uniós közvetlen kifizetésekhez? E hét végén megjelentetik a következő időszak támogatásaira vonatkozó rendeleteket, amelyekből mindenki megismerheti a részleteket, mondta el válaszában Gőgös Zoltán, a tárca szakállamtitkára. Godó Lajos örült a válasznak, de sajnálkozott, hogy megszűnt a köztévében az agrárhíradó, s a gazdák nem kapnak elég tájékoztatást, elvégre 78 milliárd forintról van szó.

"Miért sújtják tovább az amúgy is hátrányos térségeket?" címmel Kuzma László (KDNP) interpellálta Kóka Jánost, az április 1-étől életbe lépett GKM-rendelettel kapcsolatban, amely a 6-os úton, Szentlőrinc és Szigetvár közötti 12 km-en is útdíjjal terheli a 12 tonnánál (2008-tól a 3,5 tonnánál) nehezebb járműveket. Kuzma arra kíváncsi, a szocialista vezetésű Pécs környékén miért nincs útdíj, nincs-e emögött valami hátsó szándék? Kuzma szerint a térséget áremelkedés, elköltözés, a vállalkozások ellehetetlenülése veszélyezteti.

Kóka szerint a 12 km-es szakaszra szakmai alapon kellett kivetni az útdíjat, ez ugyanis az útdíjat nem fizetők előtt elkerülő útként funkcionált. A miniszter azt állítja, a döntés meghozatalakor nem volt ellenvélemény. Kuzma a választ nem fogadta el.

Katona Kálmán (MDF) nem érti miért kellett átszervezni 2003 óta 45, a környezetvédelmi tárca felügyelete alá tartozó intézményt, s miért változtatott négyszer nevet a vízügyi irányítás csúcsszervezete, az árvízvédelem országos központja, amelyet most éppen Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságnak hívnak. Katona azt sem értette, miért érvénytelenítették egy Népszabadságban közölt hirdetéssel az intézmény igazgatói pályázatát, s írtak ki új feltételeket. Úgy tűnik, személyre szabottá váltak az elvárások, vélelmezte Katona.

Persányi Miklós miniszter válaszában elmondta, hogy az átszervezések nem érintették az árvízi védekezés eredményességét. Az új kiírásra pedig azért volt szükség, mert az uniós szabályok szerint a szervezetnek önállóan gazdálkodó szervnek kell lennie, amely közgazdasági és jogi felsőfokú végzettséget is igényel. Katona Kálmán nem fogadta el a választ, az országgyűlés igen.

A holokauszt megemlékezésre való tekintettel döntött úgy a Fidesz elnöksége hétfőn, hogy a frakciószövetség képviselői nem vonulnak ki a miniszterelnök felszólalása alatt. A szokásos csoportos távozás elleni érv volt az is, hogy az ünnepi ülésen számos külföldi vendég is részt vett. Az Index forrásai szerint azonban a kivonulásokat csak ideiglenesen függesztették fel: Gyurcsány Ferenc előre bejelentett beszédeit továbbra sem hallgatják meg a Fidesz és a KDNP képviselői.

" Mi a különbség Gál J. Zoltán és egy topmenedzser között? " címmel kérdezte a kancelláriamnisztert Répássy Róbert (Fidesz). A politikus felemlegette, hogy az állami alkalmazottak bére, mint a reálbérek alakulása országosan is csökkent az előző évhez képest. Eközben az államtitkárok fizetése 25%-kal nőtt, kb. 1,2 millió forintra, mondván a versenyszférából akar az állam vezetőket átcsábítani. Répássy szeirnt ilyen topmenedzser lehet a fölművelésügyi minisztérium államtitkára, Ficsor Ádám is, aki korábban az MSZP-ben dolgozott. „Komolyan gondolják? Ilyen, amikor az új arisztokrácia magán kezdi a spórolást?”