Január elsejétől nem lesz gázáremelés, ezt még a hétvégén jelentette be Gyurcsány Ferenc. Burány Sándor most megismételte, hozzátéve, hogy a gyógyszerek sem drágulnak.
Naná, hogy gázáremelés nem lesz jövőre, választás ugyanis igen. Márpedig a kettő éppolyan határozottan kizárja egymást, mint renitens képviselőt a frakcióvezető (a nyugdíjemelés és a választás kapcsolata pont ellenkező).
Én azonban azt gondolom, hogy ez nem elég. Nem elég, hogy nem drágul a piacilag indokolt mértékben a gáz, igenis, foglalják törvénybe, hogy ezentúl legyen ingyen a gáz. És a gyógyszer és a villany is, a kenyér és a tej, de akkor már, ha lehetne, a fehérbor is. És legyen már benne a törvényben az új államforma, a kommunista tanácsköztársaság is.
Egyébként pedig, ha lenne Mol-részvényem, igencsak zavarna, hogy a részben az én tulajdonomban is álló cég veszteséget szenved el a hülye politikusok miatt. Akiknek köszönhetően a budai luxusmilliomosok is annyiért fűthetik az uszodáikat(!), mint a kunsági tanyákon élők a harminc négyzetméteres vályogkunyhót.
Ártörő populizmus jellemezte a parlament november 28-ai napirend előtti pofozkodását. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megemlékezett a vasárnap beharangozott babakötvényről, majd száz méterről is jól kivehető grafikonokat kapott elő, hogy fényezze a kormány teljesítményét.
Ezen és még sok más mondatán a Fidesz csak jót röhögött, Orbán pedig rálicitált a miniszterelnökre: március elejére áramárcsökkentést javasolt, pedig Gyurcsány nemrégiben megígérte, hogy nem nőnek a gázárak. A Coca Cola árával senki nem foglalkozott. Gyurcsány megígérte, a pannon puma biodízel nagyhatalom lesz, bár arra nem tért ki, miért büntetik az étolajozást.
Kuncze Gábornak természetesen mindenről az jutott eszébe, ami 1994 óta mindig. Persze az az az SZDSZ-nél mindig azt jelenti, hogy: fejezzék be a populizmust. Mindenki. Mindenkik, mert a bimbozó tulipánnak öltözött Dávid Ibolya is ártörési versenyre kelt a nagyokkal.
Aztán: legyen-e munkanap december 24, és küldjön-e az állam gyertyácskákat szociális indokból? Lamperth Mónika haloványan védekezett a rendőröktől védett FIB-es plakáttépkedők ügyében, bár az igazi bukta a függetleneké: Balogh László ismét nem szavaltathatta el a házelnökkel az MDF-ből való kizárásának történetéről szóló művének eposzi terjedelmű címét A végén az állatok kezdtek el disznólkodni, bár Kóka János hiánya lerövidítette a perlekedést.