Ki állíthat fel?

Meghívót kaptunk Kairat Karabayevtől: "Jo napot kivanok!! A Kazah Nagykovetseg szeretne meghivni a sajtotajekoztatora, amely Kazah Nagykovetsegen lesz." "Sajtotajekoztato temaja: Elnokivalasztas 2005 Kazahsztanban." "Szivesen varunk Onoket!!!!"

"És ahogy a fasizmus erősödik [30-as évek második fele], a világnézetek közt ingadozó Veres Péter lényegében egyre baloldalibb. Egyéni stílussal vegyíti a parasztromantikát a marxizmussal, de céljaiban kétségtelenül szocialista. Ezért azután annyira gyanús a hatalom szemében, hogy a második világháború idején mint megbízhatatlan elemet nem katonának viszik, hanem munkaszolgálatosnak, mint a zsidókat. A fasiszta rémuralom idején megszökött, és egy budapesti pincében rejtőzködve várta ki a felszabadulást." Forrás

Nem sokkal azután, hogy Medgyessy Pétert hiányoltuk az ülésteremből, a volt miniszterelnök belépett a politika szentélyébe, és elfoglalta a helyét. A volt kormányfő erősen szemezni próbál Orbán Viktorral, de a másik volt kormányfő már nincs az ülésteremben.

Lázár Mózes (aki megtévesztően hasonlít az MSZP-s Göndör Istvánra) csikorgó szélkakasozással kezd, majd Gyurcsány azon nyilatkozatát boncolgatja, amikor a nemzet vezetője azt találta mondani: „Nem akarunk Párizst, nem akarunk éhséglázadást!” Lázár apró poénnal cifráz: „Azt most mellőzük, hogy két melltempó között az Apró-villa luxusmedencéjében, gondol-e Párizsra a kormányfő” – így Lázár Mózes, aki kicsit kuszán (erre majd az interpellált Veres János pénzügyminiszter úr is kitér majd) a 1,5 milliós magyarországi szegénységről emlékezik meg, majd felteszi az adekvát kérdést: „Hova teszi a Gyurcsány-kormány azt a rengeteg sok pénzt?”

De rég hallottuk már: Hol a pénz?

Veres János szerint Lázár Mózes kuszán, össze-vissza, árnyalatlanul, rosszul értve, a valóságot elferdítve hordta össze az adatokat a magyar gazdaságról. A kép ugyanis tiszta, miként a miniszter is láttatja: Magyarország célja, hogy felzárkózzon, autópályákat építsen, gazdaságilag átlagon felül növekedjék stb. stb., és egyáltalán: "a fontos célok a fontosak".

Lázár Mózes, mint azt maga is megvallja, stílusosan reagál: "Miniszter úr, ne tegye ki a cipőjét az ablakba, mert virgács lesz benne!" A választ bezzeg nem fogadta el, a képviselők igen.

Veres János szerint "meglehetősen kuszaságos képet" festett Lázár Mózes, és az általa elmondottak "nem állnák meg a helyüket a valóság mérlegén".

A pénzügyminiszter szerint Lázár Mózes csak a neki kedvező statisztikai adatokat sorolta fel: 400 ezer munkanélküli, Magyarország adósságbesorolásának várható leminősítése, gyorsabb cseh és szlovák növekedés. Ezután ugyanezt a módszert választva ő is csak a neki kedvező számokat idézi: több mint 300 ezer új munkahely, kisebb munkanélküliség, mint a cseheknél, szlovákoknál, németeknél.

Veres szerint egyébként csak abban hibáztak, hogy hittek abban: lehet együttműködni az ellenzékkel. Azért ennél sokkal hosszabb a lista, hogy csak néhánnyal kuszaságosítsuk tovább a szélkakasok vitáját: elmaradt államháztartási reform, az utolsó évre hagyott adócsökkentési program, az adósságteher növekedése, a maastrichti kritériumok teljesítésétől való távolodás.

A független Balogh László szerint a Szili Katalin által vezetett házbizottság hadat üzent a parlamenti szólásszabadságnak. A képviselő szerint a testület az MSZP, SZDSZ, MDF támogatásával meghozta a lex-Baloghot, amely kimondja, hogy tévés időben a levezető elnök és a jegyzők nem olvassák fel a benyújtott napirend utáni beszédek címét, csak és kizárólag a felszólaló nevét és a felszólalás tényét jelzik a Háznak.

Balogh már az elmúlt hetekben is szembekerült Sziliékkel, mert "Vajon az Országgyűlés MSZP, SZDSZ, MDF frakciók tagjai milyen formában kérnek bocsánatot és adnak elégtételt, miután a Fővárosi Ítélőtábla 2005. november 17-én jogerős döntésével megállapította, hogy Herényi Károly MDF-es frakcióvezető és a Dávid Ibolya volt igazságügy miniszter által vezetett MDF valótlan állítással 2004. szeptember 2-án törvénytelenül zárt ki az MDF frakcióból öt képviselőt, ezáltal súlyosan megsértve dr. Balsai István, Font Sándor, dr. Horváth Balázs, dr. Kelemen András és Szászfalvi László személyiségi jogát valamint az Országgyűlés házszabályát, a képviselők jogállásáról szóló törvényt és ez által a Magyar Köztársaság Alkotmányát is." címet kétszer sem olvasták fel.

Vidorné Szabó Györgyi az M0-ás ügyében interpellál, miként alakul a XVI. kerületnél a körgyűrű sorsa. A szociális szakember nem új szakma után nézett, hanem egyéni képviselő arrafelé. Dióssy Gábor gazdasági minisztériumi politikai államtitkár nagyon örül a kérdésnek, hiszen végre egy megválaszolható kérdés! [Szekeres Imre nagyon vidám a háttérben, tréfál és csapong] Mi nem is vacakolunk a válasszal, szakértőnk már szakérti Vidorné kérdését.

A válasz amúgy is rendkívül unalmas, hiszen egy hosszú, sokszor megfellebbezett engedélyezési eljárást részletez a gazdasági tárca államtitkára, a lényeg: talán tavasszal elkezdhet épülni az M0-ás északkeleti szektora a 4-es és az M3-as között. Vidorné örömmel fogadja a választ, de azt még megkérdezi, milyen lehetőségek vannak a makacs civil akadályok legyűrésére, ha autópálya építéséről van szó. "De ez a kérdés költői kérdés" - nyugtatja meg közönségét Vidorné, hogy nem akarja húzni a beszédét, majd széles mozdulattal meghajol Szili és Dióssy előtt.

Az MDF-es Csáky András arra kíváncsi, Igen, vagy nem? Valamiért Bozóki András válaszol a kérdésre. Az MDF-es képviselő bejelentette: advent van, és várják az úr eljövetelét. Egy hosszú Antall József-idézet után kiderült: az egyházak állami támogatása miatt interpellál a képviselő, akit az SZDSZ ezzel kapcsolatos megnyilvánulásai zavartak.

A kulturális miniszter megköszöni a kérdést, és közli, hogy tőlük ugyan nem kell félteni az egyházak önállóságát, mert ők mindenkivel tárgyalnak, és az egyházakkal is rendezett beszélőviszonyban vannak, viszonyukat törvények, rendeletek, meg még sok minden szabályozza. Mellesleg meg nem a pártok mondják meg.

Csáky képviselőt meglepte a válasz, és nem nagyon hisz Bozókinak, ezért nem fogadja el a választ, az országgyűlés viszont igen. Összesen 205-en szavaztak 386-ból.

Milyen sokat jelent az autópálya a környéken élő embereknek, mondta Vidorné Szabó Györgyi, aki örül, hogy épülnek az autópályák. A szocialista képviselőnő szerint szomorú, hogy az M0-ás 4-es főút és M3-as közötti szakasza egy maroknyi kisebbség miatt nem épül meg, így az ott élők nem élvezhetik az együttlétet.

Ezért mi is nagyon sajnáljuk az ott élőket, de ettől még tény: a 26 kilométeres útszakasz csak 2007 végére készül el. Az építkezést négy ütemre bontják, és elkészítik Gödöllőig az úgynevezett M31-es autópályát is.

Az államtitkár is ugyanezt mondja, amiben nincs semmi meglepő. Vidornénak elég lett volna elolvasnia az autópálya-törvényt, amelyet elfogadásakor, 2003 decemberében ő is megszavazott.

Ahol puskaporszag van, ott puskapor is van, tartja a népi bölcsesség, amit a szakácssuliban már az első főzőórán elsajátíthatnak a kukták. Így eshetett meg, hogy a várva várt bableves helyett egyszerű - és a szokottnál gyengébb szinvonalú - palócleves várta az éhes képviselőket. Mi jobbnak láttuk gyorsan elhagyni a helyszínt.

Parlamenti tudósítók szerint az egész parlamenti pasifelhozatal úgy szánalmas ahogy van. A két szóba jöhető szingli Kóka János, és Gál J. Zoltán. De lássuk a két jelöltet! Stílusuk, kiterjedésük, színük, szaguk, vegyjelük megtévesztésig hasonló. Tehát nem is érdemes róluk külön-külön említést tenni. A parlament két legszebb férfija így együtt igazi Steven Seagal hasonmás, ami azért - lássuk be - elég gáz. Ráadásul az előbbi még helikoptert sem tud vezetni. Van, amin változtatni kell.

A független Körömi Attila sem tud elszakadni a karácsonyfakultusztól, ezért a kormány NATO-lokátor-döntését is a fa alá teszi. Mellesleg kifejti, hogy a választott helyszín, nevezett a Tubes is természetvédelmi terület, ahova a helyiek nem szeretnének radart. Se földit, se másmilyet.

Juhász Ferenc helyett Iváncsik Imre HM-államtitkár válaszol, aki szintén örül a kérdésnek, és emlékezteti a képviselőt arra, hogy a Zengőre tervezett radar előkészítésében Körömi Attila is részt vett, és nem elég, hogy nem tiltakozott, de lakossági fórumot sem szervezett, nehogy az ottaniak bármit is megtudjanak, és tiltakozni legyenek képesek. Radar pedig lesz, és ott ahol most eldöntötték, a Tubesen.

A képviselő nem fogadja el a választ, a parlament elfogadja.

Frajna Imre és Bartha László az elbocsátandó ÁNTSZ-esek ügyében interpellál, de ezt nem közvetítjük.

Magyar Bálint helyett Arató Gergely államtitkár válaszolt Pósán Lászlónak. Felszólalását Arató Gergely azzal a kifejezett kívánsággal zárta, hogy a továbbiakban az ellenzéki képviselő ne állítson valótlanságot, és ne személyeskedjen, majd lendületesen lehuppant a székére. De a fiatal politikus testsúlya miatt a szék rugózata szinte vállmagasságig visszalökte az államtitkárt, és hirtelen meg kellett kapaszkodnia, hogy ki ne perdüljön a fotelból. A következő erőteljes mozdulattal Arató kirántotta mikrofonját a zakója mögül, a harmadik lépcsőben fegyelmezetten, de továbbra is buzgó lendülettel megigazította maga alatt a zakóját, és maga elé meredt. Pósán László megszeppenve reagált az államtitkári rituáléra.

Az interpellációk után jönnek a kérdések, vagyis jöttek volna, ha az interpelláltak (kormányfő, pénzügyminiszter, gazdasági miniszter) nem épp közfeladatot látnának el. Hja, kérem, az ország ügyes-bajos dolgai között nehéz a választás! Az ellenzéki képviselők közül így Lengyel Zoltán (Fidesz) elégedett meg azzal, hogy Gyurcsány helyett Gráf József agrárminiszter válaszoljon. Magunk sem értjük, hogy a fideszes miért pont a kormányfőt akarta nyúzni a szövetkezeti üzletrészek sorsával.

Csupán néhány tucat képviselő maradt az azonnali kérdések idején a parlamentben. Az ülést vezető elnök, Dávid Ibolya hiába szólította egymás után Gyurcsány Ferencet, majd a helyette a válaszadásra kijelölt Magyar Bálintot, egyikük sem tartózkodott a teremben. "Skandallum" - kiabálta néhány ellenzéki. Ezután viszont Lázár Mózes fideszes képviselő kérdése következett volna, de az ő nevét is hiába visszhangozták a terem falai. Az ellenzéki politikus most elszalasztotta az alkalmat, hogy a kormányt ellenőrző funkcióját betöltse.

Az MDF csaknem mindenhez értő szakpolitikusa, Pettkó András egykedvűen üldögél az országgyűlés jegyzőinek kijelölt helyek egyikén. Figyelem őt, már órák óta karba tett kézzel, katatón állapotban maga elé mered. Gondolatban viszont tutira mindegyik felszólalóval szellemi párbajt vív.

Az MDF újra a sürgősségi betegellátás ügyében kérdez Rácz Jenőtől. A valami távoli településen lerobbant mentőautó, vagy egy félórás várakozás az orvosra örökzöld témái Dávid Ibolyáéknak, most éppen Herényi Károly kérdezi a tárcavezetőt, hogy egy vesebeteget miért nem vittek el Nagyatádra idejében. (Valamikor 1996-ban egy tetszőleges parlamenti ülésnapon hasonló történettel rukkolt elő Dávid Ibolya.) No, de a lényeg: Rácz szerint a beteg nem kért sürgősségi szállítást, ezért hagyományos betegszállító ment érte, persze nem tíz perc alatt. Herényi Károly azonban nem adja magát, ragaszkodik ahhoz, hogy kevés a mentőautó. Ebben biztosan igaza van.

Mivel a parlament folyosóin puskaporszagot éreztünk, követni kezdtük a nyomokat. A zegzugos folyosókon bolyongva azt vettük észre, hogy a puskaporos képviselők elhagyták a házat. Így tettünk mi is. Viszlát!