Gyurcsány szerint ma több brit állampolgár él Magyarországon, mint ahány magyar Nagy-Britanniában. Szerinte ez is azt jelzi, hogy az uniónak nem kell félnie a magyar megszállástól.
Szerintük sem, de nem azért, mert több brit jött ide, mint ahány magyar odament. Hanem azért, mert még mindig nem beszélünk nyelveket, a magyarok 71 százaléka az anyanyelvén kívül nem tud megszólalni. Így aztán elég nehéz állást találnunk az unióban.
Orbán Viktor hétvégi nyilatkozatával szemben a parlament levegője a december 5-ei ülésen nem volt a szokásosnál puskaporosabb, inkább a sarkantyúk pöngése verte fel a turáni csöndet, de kezdjük az elejéről.
Gyurcsány Ferenc cselezett egyet, napirend előtti beszédében az EU-s költségvetésről és Tony Blair budapesti látogatásáról emlékezett meg. Ezt a beszédet ugyan már szombaton is leadta, de a kettős népszavazás nemzetszaggató évfordulóját egyelőre nem érintette, "sunnyogva várt egy feldobott lasztira". De Dávid Ibolyát nem sikerült átvernie. Az MDF elnöke leotrombázta a kormányfő viselkedését, mivel beszédének a címe, "A haza minden előtt" éppen egy határon túli, éppen Kölcsey Ferenc sokat idézett verssora volt, ami így - a tények ismeretében - ugye, khm.
Az igazi műsort mégis Orbán Viktor szolgáltatta, semmi kétség. Még mielőtt az ünnepi alkalomra feketébe öltözött Szili Katalin észbe kapott volna, hopp!, felállította a Fidesz-frakciót, hogy tisztelegve emlékezzenenek a határon túli magyarokra. Kis zavar támadt ezután a sokat látott ülésteremben a váratlan tornagyakorlattól, de, hogy ne szakadjon ketté az ország, Szili felszólítására a ház másik fele is talpra szökkent.
Gyurcsány mindehhez egy Veres Péter-idézettel járult hozzá, mikoron régi stílusú, dühöngős modorában meghirdette a proletárforradalmat. Nem fogják kitalálni, mit mondott: Az istenadta nép, aki diktál! A forrongások elültével a csermelyléptű időegyenes lassan, komótosan cikázott a későbbi felszólalók között, csak akkor rezzent össze, amikor Arató Gergely elszabadult a levegőben, de ezt a pillanatot hámozzák ki egyedül.
De rég hallottuk már: Hol a pénz?
Veres János szerint "meglehetősen kuszaságos képet" festett Lázár Mózes, és az általa elmondottak "nem állnák meg a helyüket a valóság mérlegén".
A pénzügyminiszter szerint Lázár Mózes csak a neki kedvező statisztikai adatokat sorolta fel: 400 ezer munkanélküli, Magyarország adósságbesorolásának várható leminősítése, gyorsabb cseh és szlovák növekedés. Ezután ugyanezt a módszert választva ő is csak a neki kedvező számokat idézi: több mint 300 ezer új munkahely, kisebb munkanélküliség, mint a cseheknél, szlovákoknál, németeknél.
Veres szerint egyébként csak abban hibáztak, hogy hittek abban: lehet együttműködni az ellenzékkel. Azért ennél sokkal hosszabb a lista, hogy csak néhánnyal kuszaságosítsuk tovább a szélkakasok vitáját: elmaradt államháztartási reform, az utolsó évre hagyott adócsökkentési program, az adósságteher növekedése, a maastrichti kritériumok teljesítésétől való távolodás.
A független Balogh László szerint a Szili Katalin által vezetett házbizottság hadat üzent a parlamenti szólásszabadságnak. A képviselő szerint a testület az MSZP, SZDSZ, MDF támogatásával meghozta a lex-Baloghot, amely kimondja, hogy tévés időben a levezető elnök és a jegyzők nem olvassák fel a benyújtott napirend utáni beszédek címét, csak és kizárólag a felszólaló nevét és a felszólalás tényét jelzik a Háznak.
Balogh már az elmúlt hetekben is szembekerült Sziliékkel, mert "Vajon az Országgyűlés MSZP, SZDSZ, MDF frakciók tagjai milyen formában kérnek bocsánatot és adnak elégtételt, miután a Fővárosi Ítélőtábla 2005. november 17-én jogerős döntésével megállapította, hogy Herényi Károly MDF-es frakcióvezető és a Dávid Ibolya volt igazságügy miniszter által vezetett MDF valótlan állítással 2004. szeptember 2-án törvénytelenül zárt ki az MDF frakcióból öt képviselőt, ezáltal súlyosan megsértve dr. Balsai István, Font Sándor, dr. Horváth Balázs, dr. Kelemen András és Szászfalvi László személyiségi jogát valamint az Országgyűlés házszabályát, a képviselők jogállásáról szóló törvényt és ez által a Magyar Köztársaság Alkotmányát is." címet kétszer sem olvasták fel.
A válasz amúgy is rendkívül unalmas, hiszen egy hosszú, sokszor megfellebbezett engedélyezési eljárást részletez a gazdasági tárca államtitkára, a lényeg: talán tavasszal elkezdhet épülni az M0-ás északkeleti szektora a 4-es és az M3-as között. Vidorné örömmel fogadja a választ, de azt még megkérdezi, milyen lehetőségek vannak a makacs civil akadályok legyűrésére, ha autópálya építéséről van szó. "De ez a kérdés költői kérdés" - nyugtatja meg közönségét Vidorné, hogy nem akarja húzni a beszédét, majd széles mozdulattal meghajol Szili és Dióssy előtt.
A kulturális miniszter megköszöni a kérdést, és közli, hogy tőlük ugyan nem kell félteni az egyházak önállóságát, mert ők mindenkivel tárgyalnak, és az egyházakkal is rendezett beszélőviszonyban vannak, viszonyukat törvények, rendeletek, meg még sok minden szabályozza. Mellesleg meg nem a pártok mondják meg.
Csáky képviselőt meglepte a válasz, és nem nagyon hisz Bozókinak, ezért nem fogadja el a választ, az országgyűlés viszont igen. Összesen 205-en szavaztak 386-ból.
Milyen sokat jelent az autópálya a környéken élő embereknek, mondta Vidorné Szabó Györgyi, aki örül, hogy épülnek az autópályák. A szocialista képviselőnő szerint szomorú, hogy az M0-ás 4-es főút és M3-as közötti szakasza egy maroknyi kisebbség miatt nem épül meg, így az ott élők nem élvezhetik az együttlétet.
Ezért mi is nagyon sajnáljuk az ott élőket, de ettől még tény: a 26 kilométeres útszakasz csak 2007 végére készül el. Az építkezést négy ütemre bontják, és elkészítik Gödöllőig az úgynevezett M31-es autópályát is.
Az államtitkár is ugyanezt mondja, amiben nincs semmi meglepő. Vidornénak elég lett volna elolvasnia az autópálya-törvényt, amelyet elfogadásakor, 2003 decemberében ő is megszavazott.
A független Körömi Attila sem tud elszakadni a karácsonyfakultusztól, ezért a kormány NATO-lokátor-döntését is a fa alá teszi. Mellesleg kifejti, hogy a választott helyszín, nevezett a Tubes is természetvédelmi terület, ahova a helyiek nem szeretnének radart. Se földit, se másmilyet.
Juhász Ferenc helyett Iváncsik Imre HM-államtitkár válaszol, aki szintén örül a kérdésnek, és emlékezteti a képviselőt arra, hogy a Zengőre tervezett radar előkészítésében Körömi Attila is részt vett, és nem elég, hogy nem tiltakozott, de lakossági fórumot sem szervezett, nehogy az ottaniak bármit is megtudjanak, és tiltakozni legyenek képesek. Radar pedig lesz, és ott ahol most eldöntötték, a Tubesen.
A képviselő nem fogadja el a választ, a parlament elfogadja.