Angelika
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Gyurcsány értékelte az országot

2007.02.12. 13:42

Némi önkritikát gyakorolt és öt pontból álló zászlóshajó-programot hirdetett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn, a tavaszi parlamenti szezon első ülésén. A Fidesz és a KDNP nem változtatott eddigi gyakorlatán, a képviselők kivonultak a kormányfő beszéde alatt. Navracsics Tibor fionomabban, Semjén Zsolt durvábban reagált Gyurcsány beszédére. Az Index Krassó György halálának 16. évfordulójára emlékezett.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A kormány idei munkaprogramjából is idézett a miniszterelnök, területenként alig egy-egy mondatot, az anyagot ezen a héten hozzák nyilvánosságra. Újra vonzóvá akarja tenni a magyar katonai pályát, ezért idén befejezik a honvédség felső vezetésének átalakítását. A kormány tízezreknek akarja megteremteni a lehetőségét, hogy bekapcsolódjon a munka világába. A kormány védeni fogja mezőgazdasági piacait, valamint folyamatosan tárgyal önkormányzatokkal a rendszer megújításáról. Idén elkezdődik a büntető törvénykönyv megújítása, új energiapolitikai koncepciót fogadnak el, és vitát kezdenek a nukleáris energia jövőjéről. Zajlik a közösségi közlekedés megújítása, át akarják alakítani a magyar cégjogot, hogy „pár órán belül céget lehessen alapítani”. Folyik a közszolgálat reformja.
  • A Hírszerző szerint Szilvásy György kancelláriaminiszter elhagyja hivatalát. Arra a kérdésünkre, hogy igaz-e, szűkszavúan azt válaszolta: „Nem.”
  • Még Csillag István volt a gazdasági miniszter még Medgyessy Péter kormányában, amikor már a kormányzati gazdaságpolitika célja volt a gyorsított, egykapus ügyintézés. Aztán Medgyessyt és Csillagot egyidejűleg sodorta el 2004. augusztusa, ám a gyors cégbejegyzés, cégadat-módosítás és egyéb cégbírósági ügyintézés terén szinte semmi nem történt – nem csoda, hogy Kóka János legutóbb február 1-jén ígérte meg a vállalkozói környezet javítását és az akadálymentesítést. Néhány órás cégbejegyzést azonban még ő sem ígért, ehhez miniszterelnöki szó kellett. De azért szkeptikusak vagyunk, hogy néhány éven belül egy-két Láng Vincényi idő alatt össze tudjuk hozni családi cégünket.
  • A pártfinanszírozást is megreformálná a kormány. A legnagyobb és legnehezebb feladatnak az egészségügyi reformot nevezte, mivel most szinte minden területen az „utolsó helyeken” kullog az ország. „A magyar egészségügynek komoly szervi bajai vannak” – mondta a miniszterelnök. Ezeket a szervi bajokat már nem lehet csak láz- vagy fájdalomcsillapítóval kezelni. A jó orvosnak ugyanakkor be kell avatniuk betegét is a gyógykezelésbe, ebben a kormány követett el hibákat, ismerte el a kormányfő.
  • Krassó, a rendszerváltás idején, a Magyar Október Párt legemblematikusabb figurájaként vált ismertté. Pártja látványos, de radikális akciói miatt a politikai partvonalra szorult. Hiába kezdeményezett tárgyalásokat az ellenzéki egységről, szóba sem álltak vele. A Krassó György vezetette Magyar Október Párt nem csupán legitimációhiányosnak tekintette az ellenzéki kerekasztalban részt vevő pártokat, de magát a tárgyalási folyamatot is mindvégig antidemokratikusnak tartotta.


    1991 február 12-én szívinfarktusban halt meg. 1992-ben Krassó György 60. születésnapján (halálának második évfordulóján) barátai megemlékeztek róla a Parlament előtt, és fát ültettek az emlékére, de ez a fa azóta eltűnt onnan: egyszerűen kiszáradt

  • Gyurcsány akkor kapta a hetedik tapsot, amikor bejelentette, hogy a beteg gyermekkel együtt alvó szülőtől nem kérnek pénzt a kórházakban.
  • Kaposváron a következő három-négy évben negyvennégy helyről egy helyre kerül a gyógyítás, egy-két ágyas, televízióval és internettel felszerelt szobák lesznek, a betegek számítógépen választhatják ki, mit akarnak ebédelni, jelentette be Gyurcsány.
  • Ez a kormány tudja a dolgát, mondta Gyurcsány, meg is lett a nyolcadik taps. A miniszterelnök ezután rátért az öt „zászlóshajóprogramra”: 1. Egyetlen gyermek se maradjon le. A gyermekszegénység húsz százalékot megközelítő „förtelmes rátáját” 2013-ra tizenöt százalékra csökkentenék. A bölcsődei és óvodai ellátást teljessé teszik, az óvodát öt helyett már négyéves kortól évtől kötelezővé teszik. 2. A magyar pedagógia, ezer iskola megújítása. Minderre 100-120 milliárd forintot költenek, termek százait szerelik fel digitális táblákkal. 3. A huszonnyolc leghátrányosabb kistérség felzárkóztatása, kistérségenként 3-4 milliárd forintból. (Folyt. köv.)
  • A miniszterelnök lassan egy órája beszél.


    Fotók: Barakonyi Szabolcs
  • Az MSZP-frakció szerint az ellenzéki képviselők parlamenti kivonulásainak folytatásával újabb pofont kapott a jogállamiság és a demokrácia. Erről Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese beszélt hétfőn Budapesten, egy sajtótájékoztatón. Míg Orbán Viktor a parlamenten kívül kordonokat bont, a parlamenten belül kordonokat épít. "Az orbáni gőzmozdony elütötte a parlamenti demokráciát" - fogalmazott Mesterházy. (MTI)
  • 4. A „tudásközpontok” fejlesztése: városonként 60-80 millió fog rendelkezése állni, „de nem osztjuk ki a pénzt”, mert csak az elől haladóknak fogják meg a kezét. 5. A kis és közepes vállalkozások fejlesztése.
  • A Magyar Október Párt talán egyik legemlékezetesebb akciója az akkori Münnich Ferenc utca átneveztetése volt. 1989. július 11-én a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt demonstrációt tartottak a belvárosi Münnich Ferenc utcában: leragasztották az összes utcatáblát, és felszegezték a Nádor utca feliratot. Nem sokkal később sikerült megegyezniük a Fővárosi Tanáccsal, hogy a Münnich Ferenc utca visszakapja eredeti elnevezését, a Nádor utca nevet.


    A párt egyik szórólapja


  • Gyurcsány hazafiasnak nevezte programját. A programhoz kérte az ország, valamint a törvényhozók támogatását. Ha így lesz, akkor ez a magyar haza és a köztársaság sikere lesz (A legnagyobb, szinte szűnni nem akaró taps).
  • Mivel a miniszterelnök 55 percet beszélt, a frakcióvezetők nyolc-nyolc percben reagálhatnak.
  • Várhatóan mégsem lesz pénteken parlamenti ülés. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben kérte az alkotmányügyi bizottságot, hogy foglaljon állást a Lendvai Ildikó (MSZP) által jegyezett, a képviselők felelősségének megállapításával foglalkozó határozati javaslat műfajával kapcsolatban. Nem egyértelmű ugyanis, hogy politikai nyilatkozatnak vagy valóban határozatai javaslatnak minősül. Előbbi elfogadásához a képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges, utóbbihoz egyszerű többség is elég. A parlament pénteki ülésének ez az egy napirendi pontja lett volna, így várhatóan nem tartják meg. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a képviselők felelősségéről szóló indítványát a fideszes képviselők kordonbontó akciója után tette meg. (MTI)
  • Navracsics Tibor útirajznak, a 19. század végén népszerű leíró stílusú műnek, azaz felszínesnek minősítette Gyurcsány Ferenc évértékelését. „Egy elegáns úriember idejött, majd tanácsokat osztott arról, hogy mi botrányos, aztán meg úgy tett, mintha távozni akarna. Tudom, ezt önök nem hagyják” – mondta a Fidesz frakcióvezetője. Aztán azzal vádolta a kormányt, hogy úgy tesz, mintha 2002 és 2006 között nem ugyanez a koalíció kormányzott volna. Pedig Gyurcsány felszólalásában, amikor példát keresett az előző kormányok jó cselekedeteire, hosszas gondolkodás után az előző szocialista–liberális koalíciót vette elő.
  • Navracsics szerint nem kéne árat emelni, nem kéne iskolákat bezárni, és akkor lenne esély a felemelkedésre. Navracsics szerint a nyugdíjasok egyhavi nyugdíját sem kellett volna elvenni. A kormányzati padsorok hörgéssel válaszoltak.
  • Navracsics Tibor szerint az igazságosság nem ideológiai kategória, hiszen a baloldalon is vannak jelek rá, hogy igazságoságot akarnak. De a kormányzati politika szerinte most nem igazságos, ezt az autóutakra kivetett autópályadíj példájával támasztotta alá.


  • Jól sikerült a versenyképességi forduló az SZDSZ által kezdeményezett ötpárti egyeztetésen, idézte fel a fideszes politikus. A következő körben az MDF közéleti javaslatait tárgyalják, Navracsics reményei szerint sikerrel.
  • A Magyar Október Párt másik emlékezetes akciója az volt, amikor 1989. november 4-én a szovjet nagykövetség előtt tüntettek, és a szovjet csapatok azonnali kivonását követelték. A kormány elhatárolta magát a demonstrációtól.

  • Fotó: Barakonyi Szabolcs
    „Gyurcsány Ferenc Batthyány Lajoshoz hasonlította magát. Örülök, hogy maguk is nevetnek, ez legalább közös pont. Mind nevetségesnek találjuk a hasonlatot” – kezdte reakcióját Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője. Szerinte a hasonlat téves, hiszen Gyurcsány kormányzata alatt elúszott az euró, lemaradtunk a versenyben a többi csatlakozó állam mögött, és ez nem az, amit Batthyány tett volna. Semjénnek, mint magyarnak az is fáj, hogy Gyurcsányt külföldön a hazudós miniszterelnöknek hívják.
  • Semjén szerint azért is sántít a Batthyány-Gyurcsány párhuzam, mert Batthyány (a forradalmi kormány miniszterelnöke) az alkotmány talaján állt, Gyurcsány pedig most akarja korlátozni a magyarok alkotmányos jogait a Kossuth téri kordonnal. Szerinte Gyurcsány akkor folytatná Batthyány művét, ha a sokgyerekes magyar családok és a magyar vállalkozók helyett a külföldieket sarcolnák, és ha nem adnák el az állami vállalatokat. Semjén szerint az az igazi botrány, hogy Gyurcsány Batthyányhoz hasonlítja magát, hiszen szerinte Gyurcsány a szöges ellentétét teszi annak, amit szerinte Batthyány tenne
  • Nincs napirenden semmilyen kormányátalakítás vagy személyi kérdés. Minden ezzel ellentétes hír spekuláció, alaptalan zavarkeltés, közölte Danks Emese hétfőn arra a sajtóhírre reagálva, hogy Szilvásy György kancelláriaminiszter távozhat a kabinetből. (MTI)
  • Hoffmann Rózsa (KDNP) és Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) szavazott nemmel a kivonulásokra a Fidesz és a KDNP közös frakcióülésén hétfőn. Salamon László (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Horváth János (Fidesz) tartózkodott. (MTI)
  • „Nagy ívű, szép beszéd volt, bárki elmondhatta volna. Magyarország miniszterelnökének azonban inkább konkrétumokról kellett volna beszélnie – válaszolt Gyurcsány szónoklatára Dávid Ibolya. – A tettek mezején nagy-nagy légüres térben állunk, nincs értelmes napirendi pontja a parlamentnek. Ha ezen sem tudunk változtatni, nagy bajban lesz az ország.” Dávid szerint a kormányfő „komoly retorikai légvárakat” épített, amiket az eddigi tapasztalatok alapján nem követnek majd tettek.
  • „A tengernyi társadalmi kihívás közül a legnagyobb és legösszetettebb feladatot a roma honfitársaink felemelése jelenti” – mondta Gyurcsány Ferenc 2005-ös évértékelő beszédében. Erről idén így egy szót sem ejtett a miniszterelnök, a gyermekszegénység leküzdéséről beszélt.
  • Az MDF-nek nincs ellenvetése a reformok ellen, de a kormánynak a távoli víziók helyett a jelen problémáival kellene ténylegesen foglalkoznia, jelentette ki Dávid Ibolya. Ha konkrét előterjesztéseket tesz Gyurcsány, az MDF minden bizonnyal támogatja majd őket.


  • A közös ellenzéki frakciókból már nem csupán Navracsics Tibor és Semjén Zsolt van az ülésteremben. Harrach Péter és Kupper András is Kuncze Gábort hallgatja.
  • „Otthon hagytam a tavalyi beszédemet, így én nem tudom újra felolvasni, mint néhány előttem szóló tette” – monta Kuncze Gábor. Az SZDSZ elnöke szerint is régóta ismételgetett érvek kerülnek elő a vitákban, miközben kevés érdemleges dolog történik. Ezután a kordonbontásról, radikalizálódásról beszélt. „Azaz, miközben úgy érezzük, hogy semmi sem történik, szélsőséges irányba mozdult el a közélet.”
  • Gyurcsány Ferenc felszólalását legelőször Katona Kálmán, egykori hírközlési felügyeleti vezető laptopja unta meg, és sípolni kezdett. Katona zavart mosolya mögött komoly problémák burjánzottak, végül az MDF frontembere egyszerűen lecsapta a gépe tetejét.