Gyurcsány néma marad

Napirenden kívül nem szólal fel Gyurcsány Ferenc. Napirend előtt szólal fel a KDNP-s Hoffmann Rózsa a szakképzési reformról, az MSZP-s Kormos Dénes a tehetséggondozásról, az MDF-es Herényi Károly a demokrácia védelméről, az SZDSZ-es Kuncze Gábor a reformokról és ellenzőiről, a fideszes Pelczné Gáll Ildikó az erkölcsi mélypontról beszél az 1 órakor kezdődő ülésen.

Az ellenzék ezúttal nem vonult ki a parlamenti ülésteremből, mivel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem szólalt fel napirend előtt. Emiatt viszont sokan duruzsolnak a patkóban, nagy a zaj, az ülést vezető Szili Katalinnak már csengetnie is kellett.

Nincs szakképzési programja a kormánynak, mondta a KDNP-s Hoffmann Rózsa a napirend előtti felszólalásában, aki a kormányprogramban foglaltakat szembesítette a szerinte valóságos viszonyokkal. Kifogásolta, hogy a fővárosban 21 szakképző iskolát akarnak bezárni, és a veszély azzal sem múlt el, hogy a döntést egy évre felfüggesztették.

Hoffmann Rózsa KDNP-s parlamenti képviselő 21 fővárosi szakiskola bezárásáról beszélt, eközben a főváros már némileg módosított elképzelésein, és már "csak" 20 iskolát szüntetne meg jogutódlással. Ez körülbelül 500 tanár elbocsátását eredményezheti, összesen 1000 álláshely felszámolásával. A Hoffmann által említett budafoki Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola a tervek szerint valóban Budafokról az Andrássy útra költözne át egy másik intézménybe, a gyakorlati oktatás viszont a XXII. kerületben maradna.

Egyébként ez az iskola nem biztos, hogy megszűnik, minthogy a fenntartás átadásáról jelenleg is tárgyal a Fővárosi Önkormányzat a Corvinus Egyetemmel. (Így 19-re is csökkenthető a megszüntetendő intézmények száma.) A fővárosi illetékesek korábban tagadták, hogy telekspekuláció lenne az ügy hátterében, az azonban kiderült egy múlt heti sajtótájékoztatón, hogy az ingatlanok értékesítéséből befolyó pénzt az oktatási ágazatba áramoltatnák vissza. Ez azt jelenti, hogy mégiscsak számolnak bizonyos iskolaépületek eladásával az önkormányzatnál.

Két alkotmánybíró-jelöltről, Trócsányi Lászlóról és Kiss Lászlóról szavaz az Országgyűlés hétfőn. Az alkotmánybírókról titkos szavazással dönt az Országgyűlés, megválasztásuk esetén a döntés után esküt is tesznek. A két jelölt megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának, azaz 258 képviselőnek az igen szavazata szükséges.

Kiss László, aki a jelölőbizottságban az MSZP jelöltje volt, 1998 óta az Alkotmánybíróság tagja, de mandátuma 2007 márciusában lejár. Az SZDSZ korábban jelezte: nem támogatja az alkotmánybírák újraválasztását. A Fidesz jelöltje, Trócsányi László jogászprofesszor a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központjának igazgatója.

Hoffmann Rózsa beszólására – Szili Katalin nem engedte elmondani a szakiskolák védelméről szóló interpellációját – maga a házelnök válaszolt: elfogadta a tárcavezető kifogását, miszerint önkormányzati ügyről van szó. Kiss Péter miniszter napirend előtt mégis válaszolt a KDNP-s képviselőnek, sőt bizonyos dolgokban egyet is értett vele.

Kiss Péter miniszter egyetért Hoffmann Rózsával, a szakiskolák ügyében változtatnia kell a kormánynak a politikáján. „Aki fizeti a zenészt, az rendelje a zenét” – mondta Kiss, utalva arra, hogy a cégeknek is be kell szállniuk a szakképzés támogatásába.

Gróf Klebelsberg Kunó Magyarpécskán született 1875. november 13-án. Nem sokáig élt (1932-ben halt meg), de a Horthy-korszak első évtizedében ő határozta meg a kultúr- és oktatáspolitikát. A húszas és a harmincas évek elején két oktatási reformot indított, a népiskolai program keretében ötezer, főként tanyai iskolát létesített, és a középiskolai oktatást is megreformálta azáltal, hogy bevezette a reálgimnáziumot – írja róla Wikipedia.

Ez az iskolatípus nem a humán tantárgyakra koncentrált, hanem a matematikára és a természettudományokra, vagyis szakítást jelentett a korábbi oktatáspolitikával. Az ő nevéhez fűződik a modern tornatanár-képzés bevezetése is. A Trianon után külföldre került nagy magyar egyetemi központok, Pozsony, Kolozsvár felszámolása, meggyengülése után Klebelsberg hatására szervezték újjá az itthoni tudományos életet: Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezéseket indított. Klebelsberg hirdette meg a kultúrfölény elméletét is: a Trianon után megcsonkított országot szellemileg, kulturálisan akarta a szomszéd országok fölé emelni.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter Eötvössel vágott vissza, és tett egy gesztust az ellenzék felé: „1990-től minden kormány tett valamit a tehetséggondozásért”, a 2000-ben létrejött Arany János Tehetséggondozó Programot. A Magyar géniusz programot 2007 és 2013 között a nemzeti fejlesztési tervből vett 55 milliárd forintból támogatják. Ezen kívül plusz ösztöndíjprogramokat is indítanak. A képviselők megkönnyebbültek.

Herényinek Kókához címzett interpellációja alatt Gyurcsány Ferenc, Kóka János és Hiller István összehajolva beszélt valamiről.

Herényi Károly a Gazdasági Versenyhivatal konferenciájáról idézett, miszerint a kartellező cégek tavaly 100 milliárd forinttal rövidítették meg a költségvetést. Az MDF-es politikus csodálkozik, hogy a kormány nem tett semmit az ügyben, hiszen Dávid Ibolya MDF-elnökkel tucatszor felhívták már a figyelmét a versenyszabályok megsértéséről. A kormány szerint elbagatellizálja a kartellező cégek ügyét.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter szerint 1998 és 2002 között „soha nem látott mértékben” drágult meg az autópálya-építés. Az Orbán-kormány bukása után is sok korlát maradt a pályázók előtt, mivel fölösleges beruházásokat kellett végrehajtaniuk az építőknek. Most már szerinte máshogy van, több a pályázó és racionalizálják a műszaki követelményeket, így negyven százalékkal építenek olcsóbban autópályákat.

A párt-és kampányfinanszírozásról szólva Kóka – még mindig Herényinek válaszolva – elmondta: csak akkor követelhetnek morált a politikusok a magyar emberektől, ha ők is tiszták.

Akkor beszél, ha valami miatt különösen indokolt, ha fontos szólnia, kommentálta Gyurcsány egyik munkatársa azt, hogy a kormányfő hétfőn rendhagyó módon nem beszélt napirend előtt.

Tudósítóink álmosan jelentik a Parlamentből: ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.

2006 szeptemberében bejelentették, hogy kilométerenként 1,23 milliárd forintért épülhet meg az M7-es autópálya utolsó, Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakasza. Folyó áron utoljára a 2003-ban átadott, majdani M9-es szekszárdi Duna-hídja volt ennél olcsóbb (1,15 milliárd kilométerenként), de az inflációt figyelembe véve tíz éve nem épül olyan kevés pénzből autópálya, mint Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti (a szekszárdi híd 2006-os áron 1,4 milliárd/km lett volna). Ha az építés elkezdésének évétől számoljuk a pénzromlás mértékét - és azzal felszorozzuk az autópályaárat -, akkor kiderül: az 1996 második felében építeni kezdett, 1998-ban átadott Levél-Rajka közötti M15-ös óta nem épült olcsóbban gyorsút Magyarországon. Az M15-ös folyó áron 0,6 milliárdba, 2006-os áron 1,1 milliárdba került volna.

„Kellenek-e egyáltalán reformok” – kérdezte Kuncze Gábor. Az SZDSZ elnöke szerint azok, akik csak elvben fogadják el a reformokat, nem rendelkeznek stratégiával. A legnagyobb hazugságnak azonban azt tartja Kuncze, hogy nem kell változtatni semmit, csak a kormányt kell megbuktatni. A leköszönő SZDSZ-elnök szerint Orbán beszéde „hazugságok halmazát” tartalmazta.

Kuncze szerint Orbán például abban tévedett évértékelőjében, amikor azt állította, hogy Arnold Schwarzenegger egybiztosítós egészségbiztosítási rendszert vezetett be Kaliforniában.

Mivel az Egyesült Államok a szabadpiaci kapitalizmus őshazája, meglepő lenne, ha bármelyik tagállama monopolista törekvéseknek engedne. A testépítőből lett színészből lett kormányzó valójában az alanyi jogon járó egészségbiztosítást vezette be, ami mellé bármelyik amerikai belátása szerint szerződhet magánbiztosítókkal is - mi több, erre még adókedvezményekkel is ösztönzik őket.

„Fokozható még az erkölcsi mélypont?” – kérdezte Pelczné Gáll Ildikó. A Fidesz frakcióvezető-helyettese igazi mélypontnak nevezte, hogy büntetlenséget ígérnek annak, aki pornográf felvételeket készít 14 és 18 év közötti fiatalokról. A politikus attól fél, hogy a koalíció már nem akar jövőképet mutatni a fiataloknak. „Aki beteg, annak orvosnál a helye, persze csak akkor, ha van még hová fordulnia” – mondta Pelczné, aki attól fél, hogy a cukrosbácsik törvényes védelmet kapnak.

Pelczné Gáll Ildikó 1962-ben született Szikszón. 1985 óta házas, három gyermeket nevel.

Gyurcsány Ferenc ma nem szólalt fel, ennek ellenére számtalan ellenzéki képviselőt lehetett a folyosón és a büfében látni. Répássy Róbertet arról kérdeztük, két hete újra áll a kordon, nem tervezik-e elbontani. A fideszes képviselő felcsillanó szemmel üdvözölte az ötletet, majd hozzátette, "a frakcióülésen felvetem".

Petrétei József igazságügyi miniszter szerint Pelczné nem tanulmányozta elég alaposan a törvény szövegét, mert az az uniós jogharmonizációból következik, és a javaslat több területen is szigorít. A törvény bünteti a kiskorúakkal létesített szexuális kapcsolatot, függetlenül attól, hogy az szabad akaratból, vagy ellenszolgáltatás fejében történt, a fiatalkorúakra azonban ettől eltérő szabályozás vonatkozik.

Milyen lehet Pelczné sóhaja? Gy. Németh Erzsébet illata? Erről kérdeztük a Parlamentben szexuálpszichológusunkat, akinek a nevesebb képviselőasszonyokról a következők jutottak az eszébe: Ildikó/rizikó, Katalin/baldachin, Mónika/sóhaja, Ibolya /sikolya, Márta/hálna, Kinga/titka, Zsóka/csókja, békét/hozna.

Petrétei Józsefnek is három gyereke (fia) van.

"Hány iskolát zárnak be 2007-ben?" – kérdezte interpelációjában az oktatási minisztertől Pálinkás József volt oktatási miniszter. Pálinkás szerint az állam egyre több feladatáról mond le, csökkenti a normatív támogatásokat, és összevonatják a kis osztálylétszámmal, hiányos évfolyamokkal működő iskolákat. Pálinkás szerint az átszervezés során tapasztalható kapkodás évekre visszavetheti az oktatás színvonalát. "Hány pedagógus elbocsátásával számolnak" – tette fel a végső kérdést.

Az a cél, hogy a gyermekek jól tudjanak olvasni és írni, válaszolta a felvetésre Hiller István oktatási miniszter, majd megdorgálta Pálinkást, hogy "egyetlen árva gondolata sincs arra", hogy hogyan kéne megoldani a problémát. Majd statisztikai adatokkal igazolta, hogy 1990-2010 között négyszázezerrel csökken az általános iskolai diákok száma, azaz az iskolák számát is csökkenteni kell. A mennyiség helyett a színvonalra kell helyezni a hangsúlyt, mondta Hiller. Pálinkás nem fogadta el a választ, mivel Hiller azt nem árulta el, hány iskolát zárnak be és hány tanárt bocsátanak el. Az Országgyűlés viszont igen.

A KDNP-s Nagy Kálmán arról panaszkodott, hogy a miskolci Szent Ferenc kórház évek óta gazdaságosan működik, mégis ágyszámcsökkentésről döntöttek. A kórház nulla tüdőágyat, és nulla rheumaágyat kap. „Politikai alapon dobálóznak az ágyszámokról. Szakmai és etikai csőd a minisztérium által felállított rendszer” – mondta, majd azt kérdezte, miért hagyják figyelmen kívül a betegek érdekeit? Mikor állítja meg valaki a reformnak nevezett arrogáns, szakmaiatlan folyamatot?

Horváth Ágnes államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, ők csak ajánlatot, javaslatot tettek, de a regionális tanácsból nem érkeztek ötletek. Elmondta, hogy Miskolc 177 ezer lakosára négy kórház jut. A 10 ezer főre jutó kórházi ágyak száma 158, ami jóval magasabb, mint az országos átlag.