A kormányfő négy fő pillért ígért a jövő évre. Az első kettő, a már említett gazdasági növekedés és munkahelyteremtés, illetve az iskolarendszer megújítása.
A harmadik legfőbb program az egészségügy megújítása, a negyedik a rend megteremtése, mondta Gyurcsány, aki a következő négy évre, 2011-ig tervez. Következő mondatában mégis egy ötödik programról, a magyar gazdasági vállalkozások fejlesztéséről kezdett beszélni, itt hangsúlyozva a kínai és az orosz kapcsolat jelentőségét. Ismét ígéretet tett az üzleti adminisztráció csökkentésére - egyablakos ügyintézésről kivételesen nem esett szó, de egyórás társaságalapításról igen.
"Át kell alakítani az egészségbiztosítás rendszerét. Hát, ez nagyon nehéz" - mondta, elismerve, hogy ebben van vita a koalícióban is. A vita nem arról szól, hogy a magántőkét is be kell vonni, hanem arról, hogy ez hogyan történjen meg a lehető legkisebb sokkot okozva. "Nem hagyhatjuk, hogy megálljon az egészségügyi reform emiatt" - mondta. A reform sikertörténetének az Egészségbiztosítási Felügyeletet nevezte.
Az új rend kialakítását első körben a pártfinanszírozási törvény átalakításával kezdené a kormányfő. Rendet teremtene a parlamenti képviselők költségtérítésével kapcsolatban is, bár Gyurcsány néhány esetben indokoltnak látja a képviselőket megillető előjogokat. "Védelmet élvezünk" - mondta. Az sem tetszik a népnek Gyurcsány szerint, hogy néha üresek a parlamenti padsorok. "Nemcsak most - mutatott a Fidesz üres székeire -, néha máskor is." Ezért azt várja a parlamenttől, hogy ebben az ügyben is találjon ki új szabályokat.
Gyurcsány ezután a szürke- és a feketegazdaság kifehérítésének a fontosságát hangsúlyozta, ebből szerinte 2008-09-ben akár százmilliárdos nagyságrendű bevétel is befolyhat, ezt az oktatásra és az adók mérséklésére lehetne fordítani. Gyurcsány a közlekedésben is "nulla toleranciát" hirdetett a gyorshajtók ellen, mert megengedhetetlen hogy évente 1200-an veszítsék életüket az utakon. Szigorítana az élelmiszerbiztonságon és a fogyasztóvédelmen is; első lépésként szigorúan büntetnék a 18 éven aluliaknak alkoholt és dohánytermékeket árusítókat. Szigorítaná a környezetvédelmi törvényeket is.
Az eddig felsorolt kismillió program mellett Gyurcsány még további hatról akart beszélni. Az első a nyugdíjrendszer átalakítása volt, aminek az átalakítása 2020-ra halaszthatatlan lesz, a rendszert meg 7-8-9 év alatt lehet tisztességesen, a nép számára érthetően átalakítani. Szerinte csak az lehet felelős politikus, aki ezt belátja. Másodikként ismét a felsőoktatásban ígért reformot, harmadikként pedig a postáról szólt, mert 2012-ben piacnyitás lesz, és a Magyar Postát már addig sem lehet állami pénzen kistafírozni. Az a kérdés, hogy jön majd a német posta, és akkor a magyar vajon bírja-e a versenyt. Gyurcsány szerint ezért még most kell versenyképessé tenni a Magyar Postát, különben rajtaveszik.
Vitát kell kezdeni az ország energiaellátásáról is. Mi lesz az atomenergiával, mi legyen a megújuló energiával, tett fel két gyors kérdést. Ötödikként felvetette, hogy a magyar közintézmények vásároljanak kortárs magyar műalkotásokat. Hatodik pontként, mert olyan kevés szó esik róla, beszédében harmadszor is a magyar mezőgazdaságról kezdett beszélni. "Nem kevesebbet kell termelni, hanem többet kell termelni" - mondta, majd expanziót hirdetett.
Gyurcsány szerint a programja 48 pontból áll - nem számoltuk, de elég sok ismétlődésre lettünk figyelmesek. "Nem engedünk 48-ból" - mondta, majd Angela Merkellel példálózott, és reformerként sorolta fel Zapaterót, Brownt, Prodit és Socratést. "Nem engedhetünk a 48-ból, nem lehet az, hogy buta, középszerű vitákban örlődjön fel az ország. Azt kívánom Magyarországnak, azt kívánom magunknak, hogy ez a program a következő egy év, Magyarország sikeres átalakításának éve legyen" - zárta beszédét.
A miniszterelnök februárban is nagy terjedelmű, egy óránál jóval hosszabb programbeszéddel nyitotta az ülésszakot. Hosszú perceket szentelt a „zászlóshajóprogram” öt pontjának, pl: gyermekszegénység 15 százalékra való lecsökkentésének, a négy éves kortól kötelező óvodának, ezer iskola megújításának, és az iskolák százaiban beállított digitális táblának. Gyurcsány akkor ígérte meg azt is, hogy a beteg gyermekkel együtt alvó szülőktől nem kérnek pénzt a kórházakban. A munkaprogram csak kis időt emésztett fel, de hangsúlyosan: azt mondta, a kormány hogy újra vonzóvá akarja tenni a magyar katonai pályát, hogy ezért idén befejezik a honvédség felső vezetésének átalakítását. Hogy a kormány védeni fogja mezőgazdasági piacait, idén elkezdődik a büntető törvénykönyv megújítása, új energiapolitikai koncepciót fogadnak el, és vitát kezdenek a nukleáris energiáról, hogy zajlik a közösségi közlekedés megújítása, át akarják alakítani a magyar cégjogot, hogy „pár órán belül céget lehessen alapítani".
"Ha szabad lenne a nemzetközi kitekintésre reagálni, ami e rövidre nem szabott beszéd végén elhangoztt" - kezdte beszédét Navracsics Tibor. Szerinte a Gyurcsány által hivatkozott külföldi vezetők és közötte az a különbség, hogy ők nem hazudtak, nyíltan képviselték programjukat. Ezzel szemben "gyurcsányferencvégighazudtaazelmúltmásfélévet" - fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.
"2004 elején hallottam ilyet Medgyessy Pétertől, már vártam, hogy bejelenti, hogy mind az öt párt együtt induljon az európai parlamenti választásokon" - csipkelődött tovább Navracsics.
0,1 százalékos gazdasági növekedés, emlegette fel aztán: "Áll a magyar gazdaság, áll Magyarország. Az a helyzet az, hogy ma Magyaroszág nem erős. (...) Azért gyenge, mert az erőforrásait széthordták." Navracsics az egészségügytől az oktatáson át minden területre értette az erőforrások széthordását.
"Nincs rend az államban" - jelentette ki Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint nincs felelősségre vonás, az állami szerveknél senki nem vállalja a felelősséget semmiért. „Miért nem fizetik ki az augusztus 20-ai károsultakat?” – hangzott több kérdéséből az egyik. „Reform vagy bukás?” – ismételte el Gyurcsány beszédkezdő kérdését a frakcióvezető, majd az elmúlt egy év alapján azt mondta, „ez inkább bukás, mint reform”.
„Izraelita honfitársaimhoz szeretnék szólni. Jó-e a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika túszként löki előre Schwarz bácsit és Weisz nénit?” – kezdte beszédét Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője. Arra utalt ezzel, hogy a kormánypártok a náciveszély emlegetését saját politikai céljaira használja fel. Szerinte van kereszténydemokrata antifasizmus is, és emlékeztetett a 45-ös kereszténydemokrata hagyományokra. „Nem mi államosítottuk a zsidó vagyont, hanem az önök valahanyadik elődje. (…). Mi sohasem voltunk Izrael-ellenesek, mint az MSZMP.” – sorolta a magyar baloldal zsidósággal szembeni bűneit.
Külön megszólította az SZDSZ-t is: „Drogliberalizáció, melegházasság, extrém szekták, eutanázia: ezen ügyek megítélése különböztetik meg az SZDSZ-t az MSZP-től.” Szerinte ezeknek semmi közük a zsidósághoz és aljas dolog e témák védelmében antiszemitizmussal vádaskodni. „Sőt, ezek szöges ellentétei a Tórának, autentikus rabbinikus hagyománynak.” – emlékeztetett a zsidó vallási hagyomány és a liberális program közt feszülő ellentétre Semjén Zsolt.
A KDNP-elnök beszéde végén megragadta az egész zsidó problémakör lényegét. Semjén egy tudós magyar zsidót, Scheiber Sándort idézte: konjunktúra idején van pajesz, recesszió idején nincs pajesz. Ennyi az egész.
„Ha az előbbi hozzászólást nem hallottam volna, egy rossz humorú javaslattal kezdtem volna”, miszerint minden ellenzéki felszólalónak egyszerűen csak az „MHKÜ” rövidítéssel kellene kezdenie mondandóját, vagyis a „miniszterelnök hülye, a kormány ütődött” – kezdte beszédét Lendvai Ildikó (nem nevet senki.) „Ezt a gyenge humort sem engedem meg magamnak, mert a politikai közbeszéd legmélyebb pincéjébe merültünk alá” – váltott témát az MSZP frakcióvezetője, aki szerint olyan nincs, hogy valaki „az ország minden problémáját a zsidó nem zsidó kérdésre vezeti vissza (...) Mózes hitét kéri számon egy párton, magyarul lezsidózza”. Lendvai ezután kijelentette, szeretné „elfelejteni e méltatlan szavakat, és azt is, ha az ország is elfelejtené.”
Szeretném tolmácsolni a szabad demokrata frakció mélységes felháborodását Semjén Zsolt szavaira, kezdte Kóka János. „A rendszerváltás utáni legundorítóbb felszólalásról van szó. (...) Vannak a parlamenti sokszínűségnek egészen sötét árnyalatai is” – mondta az SZDSZ elnöke, gazdasági és közlekedési miniszter.
Kóka a liberális reformok véghezvitelének fontosságát hangsúlyozta, és kijelentette, hogy világosan állást kell foglalni, mert nincs olyan, hogy egy kicsi versenyt adunk a liberálisoknak, egy kicsi államot a szocialistáknak. „Világos állásfoglalásra van szükség! – mondta Kóka utalva az SZDSZ és az MSZP közötti reformnézet-különbségekre.- Adórendszerben tudunk-e végre karaktereset lépni?”
Kóka szerint a kormány programja eddig jó válaszokat adott, hiszen ma azok beszélnek a valódi 1,2 százalékos gazdasági növekedés helyett 0,1 százalékosról, akik korábban a forint, a tőzsde bedőlését, az ország csődbe jutását jósolták.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke először megfeddte az előtte szólókat, majd Gyurcsány Ferenc munkáját részletesen kritizálta. Szerinte senki sem fogadta meg Sólyom László szavait a konstruktív politizálásról. Gyurcsány beszédét „politikai talk show”-nak nevezte, „aki sokat markol keveset fog” – jellemezte a beszédet. Felrótta a kormányfőnek, hogy bölcselkedik és tervekről beszél, de közben a kormány saját vállalásait sem képes teljesíteni.
Emlékeztetett, hogy Magyarország gazdasága a leggyengébb Európában, minden elemzői várakozást alulmúltak a legfrissebb adatok. „A kormány gazdaságpolitikája csődöt mondott” – fogalmazott. Az MDF szerint még idén reformálni kellene az adórendszert. Egykulcsos és szigorúan beszedett adó lehet a megoldás a magyar gazdaság felzárkózására.
A kormányfő új terveit hallgatva Dávid aggódott, mert a kormány még a februári vállalásait sem tudta teljesíteni. Az akkori tervek felét sem valósították meg, emlékeztetett.
A miniszterelnök viszonválaszában azt mondta, hogy az ellenzék buta érvei csak az időt húzzák. „Az ilyen viták nem segítik Magyarországot, csak elvonják a kormány energiáját attól, ami a dolga.” Azt magyarázta, hogy nem lehet egyszerre a gazdaság rendbetételét és több kiadást követelni. Szerinte az emberek kezdik megtanulni, hogy az ígérgetések semmit sem jelentenek. Jó példa volt erre a 13. havi nyugdíj, aminek örültek az emberek, de aztán látták, hogy ennek micsoda ára volt.
Gyurcsány elfogadta, hogy a túlzott szociális költekezés részben a baloldal hibájából vezetett a gazdaság lassulásához. Ugyanakkor szerinte a jobboldali ellenzék „280 vagy 120 ezer forintos mandulaműtéttel riogatta” az embereket, és így nem volt mód értelmes vitára. Gyurcsány szerint nem arról kell beszélni, hogy a választások előtt mennyit lehetett tudni a kormány programjából, mert ezzel nem halad előre az ország. Az a fontos, hogy az ellenzék is belássa, nincsen más megoldás, mint a kormány által javasol reformok végigvitele. "Arról beszéljenek, hogy önök mit csinálnának!" Gyurcsány szerint itt dől el, hogy ki ripacs, és felelős politikus.