Eltörlik ma, amit a nép már eltörölt

A parlament ma szavaz arról, amiről a múlt héten már minden 18 éven felüli szavazhatott: a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről. A népszavazási kérdések alapján ráért volna januárig eltörölni ezeket, de Gyurcsány Ferenc már a választás estéjén azt mondta, hogy készen van a kormány ezzel kapcsolatos törvénytervezete. Ha megszavazzák, akkor április 1-től nem kell ezeket a díjakat befizetni.

A parlament előtt két változat is van: az egyiket a kormány, a másikat a Fidesz és a KDNP nyújtotta be. Fontos különbség, hogy az ellenzéki változat megnevezne forrásokat a kieső bevételek pótlására. Részben a kormányzati kommunikációra szánt pénzek, részben a Szerencsejáték Zrt. adójának átcsoportosításával. A kormánypártok szerint ezek kivitelezhetetlen javaslatok.

Öt perc és kezdődik az ülés, már szól az iskolai csengőhöz hasonlító figyelmeztetés. De még nincsenek a teremben százan.

Navracsics Tibor fideszes ésés Semjén Zsolt KDNP-s frakcióvezető is még hordja az ünnepi kokárdát, párttársaik viszont már nem ünnepelnek.

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik a mai parlament.

Gyurcsány Ferenc beszédét a Fidesz és a KDNP képviselői most sem nézik meg.

A másnaposság a mértéktartás erényének gyakorlásával kerülhető el, mondta Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában. A mértéktartás szerinte nemcsak húsvétkor, hanem a közéletben is fontos.

A miniszterelnök szerint hajlamosak vagyunk nem kitekinteni a világra. Ennek kapcsán a mai lapokból két hírt idézett: 1. Idén véget érhet az ír gazdasági csoda. 2. Olaszország és Franciaország után Németországban kiderült: a jövedelmek növekedését meghaladta az árak növekedése.

Vagyis az unió gazdasági növekedése lelassult, Ázsia és az USA olyan tempót diktál, amit csak változások sorozatával lehet követni.

Magyarországon nem a változások módjáról beszélünk, hanem arról: kell vagy nem kell, mondta Gyurcsány Ferenc.

Március 9-e tanulságairól szólva külföldi lapokból idézett. A Financial Times szerint a népszavazás elriasztotta a befektetőket. Egy másik lap (a miniszterelnök a címét nem mondta meg) irónikus kérdést tett fel: Szeretne-e megszabadulni az adófizetéstől? A lap szerint ilyen kérdést csak akkor lehetne feltenni, ha kimeríthetetlen olajmezőre leltünk volna.

A népszavazás után egy hitelminősítő leminősítette Magyarország hiteleit. Indoklásában azt írja: növekszik a költségvetési reformpolitika elutasítása.

Hozzunk sikert egy pártnak, vagy hozzunk sikert Magyarországnak? A kormányfő szerint ez a kérdés, és ez a kettő néha összeütközik.

A hitelminősítő döntése után drágább lehet Magyarország finanszírozása, kevesebb forrás lesz adócsökkentésre, miközben az összes parlamenti párt adót szeretne csökkenteni.

A kormányfő megismételte: a népszavazás után nincs benne dac, a nép döntését végrehajtják.

Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága hétfői ülésén minden ellenzéki módosító javaslatot leszavazott, amely a kormány által a március 9-i ügydöntő népszavazás végrehajtásához benyújtott törvényjavaslathoz érkezett. Többek között leszavazta a bizottság és a kormány képviselője is azt az ellenzéki indítványt, hogy a szerencsejátokok adójából, illetve az egyes minisztériumok költségvetésének egy részéből pótolják a kieső vizitdíjat, kórházi napidíjat és tandíjat. Csupán azt a bizottsági módosító indítványt támogatta a grémium és a kormány képviselője, amely nem változtatna a vizitdíj bevezetése miatt megemelt szociális ellátások összegén.

Az MVM-ről azt mondta: 1. Biztosítani kell az ellátást. 2. A legolcsóbb energiát kell biztosítani. 3. Erős, terjeszkedésre is alkalmas legyen a magyar villamosipari szektor.

A Magyar Villamosművek nemcsak erős lett, de nincs versenytársa, és nem szabad hagyni a túlerejét, túlhatalmát, versenytárs nélküliségét.

A viszonylag magas infláció egyik oka a túl drága energia, ezért is kell változás az MVM élén.

Az elemzők hiába sejtenek bonyolult politikai manővereket, Gyurcsánynak ki kell ábrándítani mindenkit: nem volt rajta nyomás.

Nem a Fidesz frakcióvezetőjének ínyére való, hogy külföldről veszünk idézeteket, de ha már Gyurcsány így tett, akkor ő Le Monde-ot idéz. A francia lap szerint súlyos vereséget szenvedett Gyurcsány.

Navracsics szerint a hitelminősítő sem a népszavazás miatt értékelte le az országot, mivel a költségvetésre jelentős hatással nincs, ez ugyanis a költségvetés egy ezreléke. "Az a kormány, amely a költségvetésének egy ezrelékét nem tudja átcsoportosítani, az alkalmatlan" – mondta.

A Fidesz frakcióvezetője idézte az Alkotmánybíróság tiltakozását, miután a kormányfő a múlt héten bírálta a testületet.

Gyurcsány gyenge és hiteltelen miniszterelnöke Magyarországnak, mondta. Arra bíztatta a kormánypárti képviselőket, hogy váltsák le a miniszterelnököt, mert ezt senki sem teheti meg helyettük.

A jobboldal becsapta az ország jelentős részét, mivel nem szóltak a népszavazás előtt, hogy van költségvetési kihatása, mondta az MSZP-s Göndör István. Európában még nem volt olyan népszavazás, ami az emberek pénzéről szólt.

A politikus elítélte a Fidesz újabb népszavazási fenyegetését.

Gusztos Péter (SZDSZ) szerint két hibát követhettek volna el a népszavazás után: ha nem hallják meg az emberek hangját, illetve, ha a kormány leállna a reformokkal.

A politikus az MVM-ről elmondta: a liberális párt már a 2007-es parlamenti vitában javasolta, hogy legyen valódi verseny a szektorban.

A jövő terveiről elmondta: pártja adó- és deficitcsökkentő alapot szeretne.

Az MDF elnöke szerint a hitelminősítő mindkét félnek üzent. A reformokhoz hiteles politika kell, úgy nem lehet végrehajtani, ha nincs egy hiteles miniszterelnök.

Az MVM-ről: az állami cég stratégiáját februárban fogadták el, majd néhány nap alatt felrúgták a népszavazás után. "Az MVM a reformkapkodás áldozatává vált" – mondta Dávid Ibolya.

Az MDF elnöke szerint ma már sokkal több érv szól amellett, hogy távozzon Gyurcsány, mint hogy maradjon.

Mondják meg, milyen állami jóléti kiadást csökkentsünk a népszavazással kiesett összegek pótlására, mondta viszontválaszában Gyurcsány Ferenc.

Minél strukturáltabb egy társadalom, annál strukturáltabb az adórendszer, idézte az APEH volt elnökhelyettesét a miniszterelnök.

Gyurcsány az egyik hitelminősítő véleményét hosszasan idézte angolul. A felolvasás után a miniszterelnök szabadkozott a kiejtése miatt. (A tévéközvetítésben a jeltolmács karba tett kézzel várta, míg véget ér az angol szöveg.)

A népszavazás előtt azt mondta az ellenzék, hogy a referendumnak nincs költségvetési hatása. Március 9-e után kiderült, hogy mégis van.

A népszavazás miatt csökkent annak lehetősége, hogy érdemi adócsökkentést lehessen csinálni, mondta Gyurcsány a viszontválaszában.

Az ellenzék szerinte abban a tévhitben tartja az országot, hogy lehet adót csökkenteni mások érdekének sérelme nélkül.

A kormány ki akar törni a féligazságok csapdájából, az ellenzéki oldalon ilyen törekvés nincs.

Mesterházi Attila napirend előtt bejelentette, hamarosan vízum nélkül utazhatnak a magyarok Amerikába. A szocialista frakcióvezető-helyettes szerint a rendszerváltás óta minden kormány megpróbálta ezt elérni, de eddig egyiknek se sikerült. Pedig Magyarország azt hitte, hogy a 89-es változás után automatikusan jár majd a vízummentesség. De az amerikaiaknak a demokratikus átalakulás nem volt elég, ahogy a NATO-tagság illetve az uniós csatlakotás sem. Mesterházi szerint érthetetlen okokra hovatkoztak: a beáramló munkavállalük hadára és a terrorizums veszélyére. Mesterházival együtt örült Draskovics Tibor igazságügyi miniszter is, a kormány részéről.

Boross Péter azon kesereg, hogy élhetnénk mi kellemesebben is, de ebben a saját gyarlóságunk akadályoz meg. De a figyelmet azért semmi nem gátolja, és a volt miniszterelnök észre is vette, hogy a népszavazás után nem indult meg a karének a csalásról. Hála Istennek, ugyanis ez a vád nagyon megviseli a választások technikai lebonyolítóit. Boross azt is kéri a Tisztelt Háztól, hogy a jövőben se kiáltsanak a különböző választások után csalót.

Ami a referendum konzekvenciáit illeti: Boross úgy érzi, hoy ez egy kőkemény tiltakozás volt a miniszterelnök és politikája ellen. Aztán Boross a kormányzati potenciálért aggódik, a mindenkoriért. Ugyanis szerinte a nyakló nélküli referendumok meggátolják az ország érdemi irányítását.

Hiller István meglepőt válaszolt a volt miniszterelnöknek: érdemi vitája nincs Boross megállapításaival. Ahogy egyébként a kulturális miniszter szerint a kormánynak sem volt a nép akarata kapcsán, ugyanis a referendum másnapján bejelentette: eltörli a vizitdíjat.

A csalás szó mellett azonban nem megy el Hiller, szerinte sokatmondó, hogy csak akkor emlegetnek visszás eredményeket, ha a baloldal nyer meg valamit.

A liberálisok leakadtak a népszavazásról, és gárdáznak. Gusztos Péter szerint akadnak csoportocskák, amelyek nem tolerálják mások véleményét, jelenlétét. Az SZDSZ frakcióvezető-helyettes azért ostorzza a Magyar Gárdát, mert annak tagjai bírósági tárgyalásukon nyomást gyakoroltak az ítészekre: a tárgyalótermben demonstráltak, és megszabták, hogy ki teheti be a lábát a tárgyalótermben.

Ez egy igazgatási szervezési kérdés, amiben Gusztos szerint a bíróságnak a szélsőjobboldali félkatonai szervezettel szemben keményen kellett volna fellépnie, mert megengedhetetlen, hogy egyes állampolgárokat, nevezetesen a cigány kisebbség tagjait kirekesszék a teremből.

Draskovics Tibor osztozik a liberális felháborodásban. Az igazságügyminiszter folyamatot fedezett fel, miszerint egyesek megpróbálják a demokrácia alapintézményeit megfélemlíteni. Például a képviselők házára hajigált Molotov-koktéllal, vagy éppen a Gusztos által emlegetett bírósági erőfitogtatással.

De téved az, aki azt hiszi, hogy a demokratikus jogállam gyenge, keményített be Draskovics. Aztán rátér a bíróság függetlenségének taglalására, ami azt jelenti, hogy az ítészeket nem érheti semmilyen nyomás. Erről persze a bíróság elnöke köteles gondoskodni, aki most mulasztott, pedig a rendőrség felajánlotta a segítségét, hogy megregulázza a Gárdát a tárgyalóteremben, ha kell. De a jövőben másképp lesz, Draskovics utasította a rendőrséget, hogy bírósági tárgyalás alatt ne lehessen az igazságszolgáltatási intézmények környékén demonstrálni.

A fideszes Hováth János történelmi sétára hívja a házat, hogy a képviselők megértsék a jelen állapotokat. Az időutazás 1944-be vezet vissza, március 19-ére, amikor Magyarország végképp elvesztette a lehetőségét, hogy kimeneküljön a háborúból, ugyanis jött a német megszállás. Horváth hosszan sorolja a letartóztatottakat, aztán a magyar holokausztról beszél, meg arról, miért épp azon a márciusi napon támadott Hitler, és miért nem érkeztek az angol légierő gépei. A jelenről nem derült ki semmi, és Szili Katalin is félbe szakítja Horváthot időtúllépés miatt.

A tanulságokat Hiller vonta le Horváth helyett. Megállapította, hogy a probléma akkoriban sem a vágányoknál kezdődött, ahol cigány és zsidó transzportok várták sötét szerelvényüket. A probléma igazából akkor kezdődött, amikor az agyakban megszületett egy szörnyű gondolat, ami szép lassan elfogadottá vált. Ez már erősebb áthallás, főként egy kiadós gárdázás után. Hiller el is jut odáig, hogy közösen kell azokat elutasítani, akik fekete egyenruhában menetelnek az utcán, hogy meggyalázzák a demokrciát (gyaníthatóan a Magyar Gárdára gondol).