Veres János pénzügyminiszter szerint 1350 milliárd forinttal csökkentené az MDF-es javaslat a költségvetés bevételeit, szemben az általuk feltüntetett körülbelüli nullszaldóval.
Az új kormányszerkezetet tartalmazó törvényjavaslatról dönt várhatóan ma az Országgyűlés.
A minisztériumok felsorolásáról szóló törvénymódosítás indoklása szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, továbbá az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium helyén három új tárca jön létre: az infrastrukturális ügyekért felelős Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a gazdaságfejlesztési ügyekért felelős Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, illetve az önkormányzati és az önkormányzatokhoz szorosan kapcsolódó más ügyekért felelős Önkormányzati Minisztérium.
A törvényjavaslat emellett lehetővé teszi, hogy egyes minisztériumokban: az igazságügyi és rendészeti, az oktatási és kulturális, valamint a szociális és munkaügyi tárcánál két államtitkár működhessen.
Az Országgyűlés a törvényhez benyújtott módosító indítványokról is szavaz, de nem dönt arról a Gyenesei István kijelölt önkormányzati miniszter által benyújtott javaslatról, amely az Önkormányzati Minisztérium nevét Önkormányzati, Sport és Turisztikai Minisztériumra változtatta volna, ugyanis a független országgyűlési képviselő az indítványt visszavonta.
Döntenek a március 9-i ügydöntő népszavazásról szóló, az Országos Választási Bizottság által készített beszámolóról, valamint a népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról szóló, a kormány által beterjesztett jelentésről.
Az MSZP visszavonja azt több-biztosítós törvényt, amelyet februárban botrányos körülmények között egyenként felállva megszavaztak, mondta Mikola István.
A fideszes politikus szerint akkor még azt mondták, csak így lesz valódi biztosítás. Szembesítette Gyurcsány Ferencet, Kökény Mihályt és Lendvai Ildikót akkori, magántőke melletti kijelentéseikkel. Most meg úgy tesznek, mintha mi sem történt volna, sőt politikai tőkét akarnak kovácsolni belőle.
Mikola szerint bocsánatot kellene kérnie a kormánynak az emberektől. Aki a társadalombiztosítást szétveri, a társadalmi közösséget, a nemzetet veri szét, mondta.
A kormány benyújtotta azt a törvényjavaslatot, ami az egészségbiztosítási törvény visszavonásáról szól, mondta Székely Tamás. Az egészségügyi miniszter szerint a kormány célja az egészségbiztosítási rendszer továbbfejlesztése, hogy a regionális különbségeket felszámolják.
Az egészségbiztosítás átalakításáról Székely társadalmi-, és nem pártvitát kezdeményez.
A kutatásfejlesztés és az innováció nagyon fontos dolog, mondta Magda Sándor.
Az MSZP-s politikus örül annak, hogy végre tárca nélküli miniszter felügyeli ezt a területet.
Szili Katalin ezen a ponton rászólt Magda Sándorra, mert egy napirenden szereplő kérdésről beszélt napirend előtt, ezt pedig tiltja a házszabály. Magda Sándor visszabeszélt az elnökasszonynak, majd gyorsan átterelte a szót arra, hogy mennyire örül Pálinkás József MTA-elnökké választásának is.
Molnár Károly megköszönte Magda Sándor és az innovációs eseti bizottság munkáját. Az új tárca nélküli miniszter a tudásháromszög (oktatás, kutatás, gazdaság) kialakítását tartja legfontosabb feladatának.
Magdához hasonlóan ő is gratulált Pálinkásnak, az új MTA-elnöknek.
A kisebbségi kormányzás elmúlt hetéről emlékezett meg Herényi Károly. Az MDF frakcióvezetője szerint most takarítják el azokat a romokat, amiket a koalíció hagyott hátra.
Kóka János szerinte felébredt csipkerózsika álmából, például zászlajára vette az egykulcsos adót. Az MSZP sem akar lemaradni, utalt Székely Tamás egészségbiztosítási törvényről szóló bejelentésére.
Most azonban a romeltakarítás kevés, egyeztetni kell a pártok között. Ezért hívott össze az MDF egy ötpárti találkozót a párt adócsomagjáról. A tárgyalássorozat célja: a méltányos közteherviselés, a középosztály megteremtése, a szegények felemelése.
Veres János pénzügyminiszter szerint 1350 milliárd forinttal csökkentené az MDF-es javaslat a költségvetés bevételeit, szemben az általuk feltüntetett körülbelüli nullszaldóval.
A tavaly elfogadott regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvényt méltatta napirend előtt a szabad demokrata Gusztus Péter. A törvénnyel nemcsak az egymillió, élettársi kapcsolatban élő heteroszexuális emberek jogviszonyát rendezte, hanem a melegkapcsolatban élőkét is.
Gusztos értetlenül áll azok előtt, hogy miért próbálják egyesek mások szabadságát korlátozni. Az SZDSZ-es politikus nem tudja elfogadni, hogy a konzervatívok miért mondanak morálisan ítéltet a különféle életformák között.
Soltész Miklós áttekintette, milyen hatással volt az MSZP-SZDSZ koalícióra a márciusi népszavazás a Tizenhárom nap ellenzékben című felszólalásában. Felszólította az SZDSZ-t a KDNP-s politikus: döntsék el, hogy Gyurcsány hatalomhoz való görcsös ragaszkodását támogatják vagy az ország többségének akaratát - mondta.
Gusztos Péter arról beszélt, hogy az állam és az egyházak kapcsolatának meghatározó eleme, miképp finanszírozza az előbbi az utóbbiakat. Az SZDSZ szerint az lenne a kívánatos, ha az egyházak és a civil szervezetek mind függetlenebbek lennének az állami pénzektől. Azaz bevételeik nagyobb részét az állampolgárok biztosítsák, például az adófizetők személyi jövedelemadójukból felajánlaható 1 + 1 százalékáról szabadon dönthessenek, illetve ez a keret ugorjon fel 3 százalékra.
Veres János pénzügyminiszter jelezte, hogy ő szintén szekularizáció párti. Az egyházi műemlékek védelmében azonban mindenképp be kell szállnia az államnak is. Ami az 1 százalékokat illeti, azokból a civil társaságok tavaly 8,4 milliárd forintot kasszíroztak, az egyházak 4,3 milliárdot. De az állam már csak azért sem szállhat ki teljesen a hitéleti támogatásból, mert például a nyugdíjasok, gyerekek álláspontját is képviselni kell, nekik viszont nincs 1 százalékuk.
Gusztos egyetértett az elvi alapvetésekkel, de szerinte igenis az egyháznak kell finanszíroznia a hitéletet, az optimális megoldás így az adófizetők adományozási szabadságának növelése lenne. Gusztos nem fogadta el a választ, de a szocialista kisebbség igen.