Zoltán
EUR 396,36 Ft USD 370,72 Ft GBP 468,68 Ft BUX 70 379 Ft OTP 17 640 Ft MOL 2 850 Ft
19 °C
29 °C
Menetrend
2024. június 23. 21:00
Svájc –
Németország –
Frankfurt Arena III. forduló
2024. június 23. 21:00
Skócia –
Magyarország –
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Leszavazták a legfőbb ügyészt

Vissza a közvetítéshez
Élő

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!

  • Az államháztartási hiányt az utolsó költségvetési tervezetben a GDP 2,9 százalékára csökkentették, azonban tudták: ez nem elég. Magyarország egy kicsi ország, kicsi gazdaság, ezért az IMF-hez fordultunk, idézte fel Veres János. A növekedési feltételek nemcsak nálunk, hanem valamennyi európai országban drámaian romlottak, így újból átdolgozták a költségvetést, és a módosított célhoz képest is javítani kellett a hiánycélon. Emiatt születtek meg az újabb súlyos kormányzati döntések: jövőre nem lesz 13. havi bérfizetés és béremelés a közszférában, a 13. havi nyugdíjat pedig 80 ezer forintban maximálták.

  • Az október eleji változathoz képest az államháztartása hiánya 400 milliárd forinttal csökkent, és GDP-arányosan 2,6 százalék lehet 2009-ben. A gazdaság 1 százalékos visszaesésével, az infláció 4,3 százalékra mérséklődésével számol a kormány, mondta Veres János.

  • A kormány szerint nem segítheti a költségvetés a belső piac élénkítését. Az adócsökkentés rontaná az egyensúlyt, miközben a vállalkozók, ha szűkülnek a piacaik, sok segítséget nem kapnak ettől. A prioritás a hiánycsökkentés - mondta a pénzügyminiszter.

  • A legtöbb területen a vártnál nagyobb kiadáscsökkentésről kellett dönteni, néhány területen azonban nem faragták le az eredeti előirányzatokat, mondta Veres János. Ilyen az uniós támogatások hazai, költségvetési társfinanszírozása. Jövőre a költségvetésben és a költségvetésen kívül 1000 milliárd forintnyi uniós pénz érkezhet.

  • Akárcsak idén, jövőre is 261 ezren dolgoznak a közszférában. Létszámbővítés tehát nem lesz, vagy, a pénzügyminiszter olvasatában: a közszférában megőrzik a munkahelyeket, senkit nem bocsátanak el.

  • A honvédelmi tárca költségvetését, a NATO-ban megszokott módon, GDP-arányosan állapították meg. A minisztérium a hazai gazdasági teljesítmény 1,11 százalékát kapja meg, ami meghaladja az idei mértéket.

  • A 261 ezres közszférából 6000 embert jelent a minisztériumok, 62 ezret a minisztériumi háttérintézmények dolgozóinak száma, derült ki a pénzügyminiszter dinamikusan eldarált expozéjából.

  • Az idei előirányzatnál 1,9 százalékkal több, összesen 1250 milliárd forintot kapnak az önkormányzatok a költségvetésből, amelyek reálértéken tehát az ideinél mintegy 2,5 százalékkal kevesebbhez juthatnak. Ehhez még több mint 300 milliárd forintnyi uniós pénz jöhet. A rászoruló önkormányzatok 12,5 milliárdot kaphatnak uniós pályázatokhoz önerőre.

  • A tartósan munka nélkül lévő, rendszeres szociális segélyből élők munkához juttatása kiemelt célja a kormánynak jövőre is. Ennek érdekében átalakítják a segélyezési rendszert, valamint több mint 40 milliárd forintot költhetnek az önkormányzatok foglalkoztatásra.

  • A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait is átírta a válság. A bevételi oldal csökken a kisebb gazdasági növekedés miatt, de változnak a kiadási tételek is. A költségvetésüket minimális hiánnyal tervezték, ami az egészségbiztosításnál jelentkezik, a nyugdíjalapnál nullszaldó lesz. A bevételek csaknem háromnegyede járulékokból származik majd.

  • Bár Veres János eddig még nem beszélt róla, olvasóinknak eláruljuk: a költségvetési törvény aktuális tervezetében - amely számításunk szerint a negyedik - 8457,93 milliárd forintnyi bevétel és 9231,27 milliárd forintnyi kiadás szerepel, ami 773,34 milliárd forintos hiányt jelent. A tb-alapoknál 6,7 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapoknál csaknem 19 milliárdos plusszal számolnak. Az államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya így nagyjából 760 milliárd forint lesz.

  • A költségvetési törvénytervezet mostani változata szerint 1173,846 milliárd forintot költ jövőre az állam adósságtörlesztésre. Ha ezt összevetjük azzal, hogy nagyjából 760 milliárd lesz a deficit, az látható, hogy az úgynevezett elsődleges egyenleg vastagon, 410 milliárd forint fölötti pluszban lesz.

  • A pénzügyminiszter közben felsorolta, milyen törvényeket kell módosítani a költségvetés megalkotásához, de ez annyira unalmas volt, hogy mi sem tudtuk követni. Beszédét azzal zárta, hogy a helyzet komolyságához méltó felelősséggel kell minden politikusnak részt vennie a költségvetési törvényjavaslat vitájában.

  • Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem puncsolt, elnöke arról beszélt, hogy a harmadik, áttervezett dolgozta nem különbözött markánsan a második vázlattól, pedig a válság okán kellett volna. Amúgy a büdzséterv tény, hogy az államháztartási egyensúly visszaállítását előmozdíthatja, de csak úgy, hogy a terheket a lakosságra nyomja, illetve elejét veszi a jövőbeni növekedésnek. Amúgy a fiskális szempontokra koncentrált a kormány, mondta Kovács Árpád, így semmi mást nem csinált, csak visszatervezte a keretszámokat. Amelyek helyességét nehéz megítélni, ugyanis az ÁSZ-nak átadott javaslat nem tartalmazta a kormány hosszútávú kötelezettségeit, illetve a büdzsé szempontjából fontos törvénytervezetek kialakításának mikéntje is hiányzott. Az ÁSZ elnöke oda is szólt Veresnek, mondván: a kollegialitás nem pótolja a normális tervezési mentrendet.

  • A pénzügyi biztonságot szolgálja viszont az IMF-csomag, már ha a kormány mértéktartóan használja fel,, magyarázta Kovács. Aki szerint nem árt egyes pénzeket igenis lehívni, hiszen az IMF-keret használata kiválthat pár előnytelen, már meglévő hitelt, úgyhogy a kabinet ne legyen bátortalan, olykor nyúljon hozzá a rendelkezésre álló 20 milliárd euróhoz.

  • Szabó Lajos a költségvetési bizottság szocialista alelnöke elismerte, hogy szokatlan körülmények között kell elfogadni a költségvetést. Dehát az élet meg a válság átírta a büdzsét. Így át kellett fogalmazni az MSZP hármas elvárását (szociális biztonság, növekedés, financiális egyensúly). A növekedést feledni kellett, a szociális biztonság már csak a legrászorultabbaknak jár ki, az egyensúly viszont mindenek felett.

  • Varga Mihály a költségvetési bizottság elnöke azt várta, hogy Szabó Lajos az '50-es évek sztahanovistáit követve felajánlja a büdzsé 120 százalékos megszavazását. Aztán rátér az ellenérvekre azzal a felütéssel, hogy ennyire kaotikus állapotok között még soha nem fogadtak el költségvetést. Ami az érdemi részeket illeti: Magyarország nem pusztán a világválság miatt szív, hanem az utóbbi évek rossz gazdaságpolitikája miatt is. Ennek része volt, hogy a szocialisták az utóbbi hat évben megduplázták az államadósságot, miközben elkótyavetyélték az állami vagyont. Ezzel párhuzamosan kúszott felfele az adóteher: Magyarországon vetik ki arányaiban az állam a legnagyobb sarcot. Ja és 10 százalék körüli lett az államháztartási hiány.

  • A rossz gazdaságpolitika következménye, hogy a lakosság eladósodott (hitelállomány 2007 végére 6700 milliárd), a bérek reálértéke pedig 2007-ben 4,6 százalékkal csökkent, illetve dübörögött a munkanélküliség. A konvergencia-program alapjaiban rossz volt, mert csak a hiánycsökkentésre koncentrált. Így köszöntött ránk a válság, mondta Varga, és a spekulációs tőke nem véletlenül vetette a leggyengébb Izland után Magyarországra magát.

  • És szép, hogy a miniszterelnök arról beszél, hangsúlyozta a volt pénzügyminiszter, hogy szerinte az IMF-hitel a csődtől mentette meg az államot, de Gyurcsány arról is beszélhetne, hogy miért kopogtatott majdnem a csőd. Az IMF-hitel pedig egyértelműen szégyen. Mert például Zambiával sorolja egy sorba Magyarországot, Csád például már nem szorul rá a szervezet pénzére. És, hozott be egy erkölcsi szempontot Varga, szégyen azért is, mivel a kormány úgy rakott a nép nyakába hosszú évekre szóló kötelezettségeket, hogy titkolta, milyen érvek mentén, és milyen feltételek alapján terheli a népet.

  • Amit a kormány kínál az egy brutális megszorító csomag, ami összességében az önkormányzatoktól elvesz mintegy 170 milliárdot, a közszféra béreit 120 milliárddal metéli (a közalkalmazottak bére reálértéken 10 százalékot zuhan), a családok szociális bevételeit pedig mintegy 90 milliárddal kurtítja meg.(Többek között a családi pótlékra szánt összeg 13 milliárddal rövidül, a közoktatási célokra 7 milliárddal jut kevesebb, a gyerekgondozási keret 3 milliárddal szűkül.)

  • Várhatóan jövő csütörtökön, november 13-án lesz a miniszterelnök által kezdeményezett gazdasági csúcsértekezlet. (MTI)

  • Mester László (MSZP) az igazságügyi és rendészeti minisztert kérdezte az önkormányzatok rendészeti feladatinak jogi, szakmai és finanszírozási kérdéseiről, így például tervezi-e a kormányzat a térfigyelés költségeit beépíteni az önkormányzati normatív támogatásba. Juhász Gábor államtitkár válaszolt: folyamatban van a vonatkozó törvénymódosítás, ami lehetővé teszi a térfigyelő rendszerekkel kapcsolatos jogi szabályozást, adatvédelmet, ilyesmit. Külön pénzt ettől függetlenül nem kapnak az önkormányzatok, mert a közbiztonság nekik is megéri, egyébként meg válság van. Mester László érezte a jó szándékot és elfogadta a választ.

  • Gulyás Dénes (Fidesz) az önkormányzati minisztert kérdezte: óvodások életveszélyben? Ugyanis az a hír járja, hogy az ürömi óvodában szivárog a gáz. Gulyás szerint a szocialista polgármester utasította hallgatásra az üggyel kapcsolatban a pedagógusokat. A háttérben a képviselő összefonódást sejdített: a polgármester jó barátja az épület kivitelezőjének.

    Gyenesei István miniszter szerint valami bűzlik az ürömi óvodában, de az a szennyvízcsatorna. A problémát azóta megoldották, gázszivárgás lehetőségét mind a gázosok, mind az ÁNTSZ kizárta. A fideszes képviselő szerint a miniszter rosszul válaszolt, mert értesüléseit nem vizsgálatra alapozta, és nem fogadta el a választ. Az országgyűlés igen.

  • Herényi Károly (MDF) interpellációjában a legfőbb ügyészt kérdezte, Kállai Ernő kisebbségi ombudsman Cigány Labdarúgó Bizottságára (CLB) vonatkozó beadványával kapcsolatban. A CLB 1997-ben alakult a Magyar Labdarúgó Szövetségen belül, de a képviselő szerint 2006-tól az MLSZ új elnöksége elkezdte lerontani a bizottság pénzügyi feltételeit.

    Amikor ezt a kisebbségügyi ombudsman szóvá tette, azzal pattintották le, hogy a bizottság nem ülésezett elég gyakran. Kovács Tamás legfőbb ügyész szerint az ügyészség felügyeleti jogköre ebben az esetben csak szervezeti kérdésekre terjed ki, bár a hiányos ülésezésért a szükséges feltételeket nem biztosító MLSZ hibáztatható. Néhány, az ombudsman által utólag eljuttatott információ azonban akár vizsgálatot is eredményezhet a jövőben. A képviselő nem fogadta el a választ. Az országgyűlés élénk bekiabálások mellett szintén elutasította a választ.