Nincs helyük a közéletben azoknak a tömörüléseknek, amelyek kárt okoznak akár egyetlen határon túli magyarnak is, mondta Boross Péter, az MDF szónoka, aki feltette a kérdést: a magyar baloldal lelkiismerete tiszta-e? Hányszor mosták össze a jobboldalt a szélsőjobboldallal? Miért engedi meg magának egy baloldali politikus, hogy a turult egy szélsőjobboldali jelképnek tartja?
A kormánypártok már tavaly ősszel szigorították a gyűlöletbeszédről szóló törvényt, de az akkori változatot a köztársasági elnök nem írta alá és az Alkotmánybírósághoz küldte. Az Ab. pedig megsemmisítette a szabályozást. Hétfőn a parlament elfogadta az igazságügyi minisztérium újabb változatát.
E szerint is indíthat polgári pert olyan személy, akit nem személyesen támadtak meg, de egy olyan csoporthoz tartozónak érzi magát, amely ellen valaki gyűlölködött. Ugyanakkor mentesülhet a felelősségre vonás alól az, aki bizonyítja, hogy magatartása nem volt olyan súlyú, amellyel megsérthette valaki személyiségi jogait.
A múltkorihoz képest fontos változás még, hogy a mostani javaslat nem teszi lehetővé, hogy kártérítést követeljenek a felperesek. Ehelyett polgári jogi igényeit érvényesítheti az, aki úgy érzi, megsértették. (FH)
Megszavazta az Országgyűlés hétfőn azt módosító csomagot, amellyel a közrend és az igazságszolgáltatás működésének védelmét próbálják hatékonyabbá tenni. A javaslat egyik része a Büntető törvénykönyv módosítása, amelyben megjelenik a közösség tagja elleni erőszak fogalma. Ennek lényege, hogy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik azt, aki bántalmaz valakit azért, mert valamilyen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozik, illetve ezt vélik róla. (FH)
Módosította a parlament a zaklatás és a közveszéllyel fenyegetés tényállását. Így mostantól akkor is meg lehet valakit büntetni, ha egészségkárosítónak tűnő anyagokat küldözget ijesztő kísérőlevéllel. Az utóbbi időben számos baloldali politikus kapott ilyesmiket, általában fehér port és lépfenére utaló szöveget. Az anyag egyik esetben sem volt veszélyes, de alkalmas volt a címzettek megijesztésére.
Szigorították a közérdekű üzem megzavarásával kapcsolatos szabályozást is: öt évig terjedő szabadságveszésre számíthat az, aki megrongálja ilyen üzem berendezéseit vagy vezetékeit. Nyolc év a büntetési plafon csoportos vagy fegyveres elkövetés esetén, és 15 év akkor, ha különösen nagy kárt okoznak. Büntetik a közérdekű üzem megzavarásának előkészületét is. Ezt a szigorítást az MTV székházának 2006-os ostroma indokolta.