A miniszterelnök szerint nem vagyunk kellemes helyzetben, mert olyasmit kell kezelnünk, amit nem mi okozunk, hanem pár száz szélsőséges. A beszéd helyett másfajta cselekvésre is szükség van. Gyurcsány attól fél, hogy cselekvés helyett a parlamenti pártok egymással kezdenek veszekedni. Le akar ülni és megbeszélni, mit csináljanak, ezért azt kéri a parlamenti pártok elnökeitől, hogy az interpellációk elhangzása után beszéljék meg, hogy mit csináljanak.
A kormánypártok már tavaly ősszel szigorították a gyűlöletbeszédről szóló törvényt, de az akkori változatot a köztársasági elnök nem írta alá és az Alkotmánybírósághoz küldte. Az Ab. pedig megsemmisítette a szabályozást. Hétfőn a parlament elfogadta az igazságügyi minisztérium újabb változatát.
E szerint is indíthat polgári pert olyan személy, akit nem személyesen támadtak meg, de egy olyan csoporthoz tartozónak érzi magát, amely ellen valaki gyűlölködött. Ugyanakkor mentesülhet a felelősségre vonás alól az, aki bizonyítja, hogy magatartása nem volt olyan súlyú, amellyel megsérthette valaki személyiségi jogait.
A múltkorihoz képest fontos változás még, hogy a mostani javaslat nem teszi lehetővé, hogy kártérítést követeljenek a felperesek. Ehelyett polgári jogi igényeit érvényesítheti az, aki úgy érzi, megsértették. (FH)
Megszavazta az Országgyűlés hétfőn azt módosító csomagot, amellyel a közrend és az igazságszolgáltatás működésének védelmét próbálják hatékonyabbá tenni. A javaslat egyik része a Büntető törvénykönyv módosítása, amelyben megjelenik a közösség tagja elleni erőszak fogalma. Ennek lényege, hogy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik azt, aki bántalmaz valakit azért, mert valamilyen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozik, illetve ezt vélik róla. (FH)
Módosította a parlament a zaklatás és a közveszéllyel fenyegetés tényállását. Így mostantól akkor is meg lehet valakit büntetni, ha egészségkárosítónak tűnő anyagokat küldözget ijesztő kísérőlevéllel. Az utóbbi időben számos baloldali politikus kapott ilyesmiket, általában fehér port és lépfenére utaló szöveget. Az anyag egyik esetben sem volt veszélyes, de alkalmas volt a címzettek megijesztésére.
Szigorították a közérdekű üzem megzavarásával kapcsolatos szabályozást is: öt évig terjedő szabadságveszésre számíthat az, aki megrongálja ilyen üzem berendezéseit vagy vezetékeit. Nyolc év a büntetési plafon csoportos vagy fegyveres elkövetés esetén, és 15 év akkor, ha különösen nagy kárt okoznak. Büntetik a közérdekű üzem megzavarásának előkészületét is. Ezt a szigorítást az MTV székházának 2006-os ostroma indokolta.