Gyurcsány a bankokat támadja

A világgazdasági válság nyomán kialakult magyarországi helyzetről és az ebből fakadó feladatokról ad tájékoztatást Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országgyűlés mai, rendkívüli ülésén, amelynek összehívását a kormány kezdeményezte.

A képviselőknek előzetesen eljuttatott írásbeli tájékoztató összefoglalja a világgazdasági válság hatására eddig megtett hazai lépéseket, de konkrétumokat nem tartalmaz arról, hogy mit tervez a továbbiakban a kabinet. A képviselőcsoportok a miniszterelnök tájékoztatója után két körben, 15-15 percben fejtik ki álláspontjukat. Ez után a kormányfő reagál a pártvéleményekre, javaslatokra.

A képviselők szavaznak a parlament feloszlatásáról szóló Fidesz-KDNP-javaslat napirendre tűzéséről és sürgős tárgyalásáról is, de az előzetes nyilatkozatok tükrében várhatóan nem kezdik meg az indítvány általános vitáját, mivel sürgős tárgyalást sem az MSZP, sem az SZDSZ nem támogatta. A Fidesz és a KDNP javaslata március 8-i hatállyal kezdeményezi a parlament feloszlatását; a két szövetséges ellenzéki párt szerint a júniusi európai parlamenti választásokkal egy időben kellene megtartani az új országgyűlési választásokat. (MTI)

Póthajjal erősített a parlament rendkívüli ülésére Dávid Ibolya. Az MDF elnöke (a sajtópáholy sasszemű hölgytagjai szerint) egy mesterséges hajjal felturbózott kontyformát adó spéci hajgumival emelte a külcsínt.

Búcsúzott az Országgyűlés: előbb Tasnádi Péter tragikus hirtelenségű halálára emlékezett a T. Ház, aztán Boross Péter mandátumvisszaadását hirdette ki Szili Katalin.

Az Országgyűlés már megint saját feloszlatásáról szavaz a Fidesz javaslata alapján. Navracsics Tibor azzal indokolt, hogy a válság mélye felé sodródó országnak cselekvésképtelen kormánya van, amelyik napról napra próbál túlélni, márpedig így nem juthat túl a krízisen. A demokrácia alfája és omegája, mondta a Fidesz frakcióvezetője, a választópolgár az alfája és omegája (négyévente, reccsen közbe egy szoci, így a népnek kellene dönteni, ki folytassa a kormányzati munkáját. De nem a nép fogja: az országgyűlés 197 ponttal nem vette tárgyalásba a feloszlatást.

Szili Katalin felajánlotta a pulpitust Gyurcsánynak, de a miniszterelnök nem kérte, és a helyéről (a parlamenti patkóból) állapította meg, hogy gazdasági világválság van, méghozzá az első igazán globális a történelemben. Azaz, magyarázta a kormányfő, nincs a világnak olyan szektora és ágazata, ami kivonhatná magát a krízis alól. A világ vezető vállalatai egyetlen nap alatt olykor 70 ezer embert rúgnak ki, 10-20 százalékkal esik a gazdaság teljesítménye, s immár az Európai Unió is recesszióban van.

Ahogy ígérte, az államfő is elment a rendkívüli parlamenti ülésre. Ott ül a páholyban.

Németország legnagyobb recessziójával néz szembe, a magyar forint 10-15 százalékot gyengült, a lengyel zlotyi pedig 70-et, de a font se úszta meg 40 százalék alatt. Miközben minden európai ország teljesítménye csökken, s ebből a trendből Magyarország sem vonhatja ki magát. És hogy meddig tart, azt Gyurcsány sem tudja, legalábbis nem ismer ilyen megbízható forrásból származó információt, igaz az Unió az év második felére számol növekedéssel, a Világbank meg jövőre.

És a kormány nem mondana igazat, bizonygatta Gyurcsány, ha azt ígérné a népnek, hogy meg tudja védeni az ország népét. Nem, a kormány legföljebb tompítani tudja krízist, de Gyurcsánynak nincs kétsége, hogy sérülni fog az ország, és bitang nehéz lesz 2009. A nemzeti jövedelem 2,5-3 százalékkal csökken majd, így kevesebb bevétel csorog az államkasszába, pont akkor, amikor nagyon sokan várnak segítséget az államtól. Egyrészt vagy 20 ezer embert rúgtak ki az utóbbi időben, másrészt a kutya se foglalkoztatja a beszállítókat.

Gyurcsány a gázválságra hivatkozva arról beszélt, hogy milyen nehéz időszakon van túl az ország. Majd egy zsebkendőt kért.

Aztán jött az önkritika, persze csak magyar szinten, hogy mennyiben is felelős az ország a jelenlegi kátyúért, de hát kiderült, hogy nagyon: 2001 uán letért a fenntartható fejlődés útjára, és csak mostanra sikerült helyreállítani az egyensúlyt, miközben a magyar gazdaság legyengült, és elvesztette tartalékainak jó részét No meg először 2000-ben, aztán 2006-ban az ország leállt a reformfolyamatokról. Mi ez magyar fátum, tette fel a költői kérdést a miniszterelnök. Aztán azért kesergett, mert Magyarország politikai erői az utóbbi egy évtizedben lényegesen több energiát fordítottak egymás gyalázásra, mint kellett volna, s bizony problémafelvetésük, vitájuk olykor a kocsmai hangulatra hasonlított. Miközben sok politikus elhitette az országgal, hogy létezik egy harmadik út, és valahogy erőfeszítés nélkül is sikerre lehet jutni.

A szokásoktól eltérően a Fidesz és a KDNP frakciója nem vonult ki Gyurcsány beszéde alatt. Orbán Viktor is a helyén ül.

Amíg háború van, addig nem lehet az országban normális életet élni. Abba kell hagyni a háborút, abba kell hagyni egymás öldöklését, mondta Gyurcsány.

Miközben a térségbeli országok 2006 óta folytatták felzárkózásukat a fejlettebb európai uniós országokhoz, addig hazánk közeledése teljesen leállt.

És ha kitört a béke, akkor gyakorlatilag mindegy is Gyurcsány szerint, hogy ki kormányoz. Csak legyen béke, reformpolitika, alakítsák át a választási rendszert és legyen válságkezelés.

Válságkezelés amúgy van, magyarázta Gyurcsány, a betéteket időben garantálta a kormány, lehetővé tette, hogy a devizahitelesek forintalapra álljanak át, megemelték a diákhitelt, s ha kell a devizaalapú lakáshiteleket átvállalja adott időre az állam. És megpróbáltak pénzt pumpálni a bankokba, hogy túléljenek, illetve az állam egy csomó kedvezményes, alapvetően állami hitelt nyomhassnak ki. De a vállalkozások életbentartásához, pörgetéséhez szükséges kölcsönök túl lassan jönnek ki a pénzintézetekből, illetve áradnak a panaszok, hogy a bankok növelik az adminisztratív költségeket. De, nyugtatott meg mindenkit Gyurcsány, ezt a bankok nem tehetik meg, így a kormány leül velük, és megdorgálja őket.

Aztán Gyurcsány népet nevelt, mert megállapította, hogy a magyarok zöme a család biztonságát nem a munkából biztosítja, hanem a szociális juttatásokból. Márpedig, állapította meg a miniszterelnök, dolgozni kellene. És ezzel párhuzamosan át kellene szabni a szociális, foglalkoztatási adózási és TB-rendszert.

A versenytársaink sokkal kevésbé szenvedik meg a válságot, mint mi. A szlovákoknál bár szerény mértékű, 2-3 százalékos, de lesz gazdasági növekedés idén a mostani előrejelzések szerint. A lengyelek is felfele mennek, a cseheknél stagnálás körüli állapotra számítanak. Mi meg 2-3 százalékos recesszióba süllyedünk, pedig 2007-ben 1,1 százalékkal növekedtünk csak, tavaly pedig ezt a mértéket sem érte el a bővülés.

És a nyugdíjon kívül persze billen a szociális rendszer is: egyrészt életbe léphet a rászorultsági elv, másrészt a ma mindenkinek egyformán adott juttatásokat bruttósítani kell, és bevonni az adózási körbe, úgy, hogy a szerény jövedelműeknek ez ne jelentsen plusz kiadást, a tehetősebbeknek pedig összességében ne jelentsen kiesét (azaz amit elvesztenek a szociális juttatásokon, azt adókönnyítéseken visszanyerjék.)

A megoldás az, hogy a járulékokat és a személyi jövedelemadót csökkenteni kell, el kell törölni a vállalati és a magánszemélyek különadóját, de nem egy-két százalékos tologatásra van szükség, hanem 1000 milliárdos átrendezésre. Ám majdnem ugyanennyivel növelni kell a másik oldalon a bevételeket, és csökkenteni a kiadásokat. Az adócsökkentés forrásai: szűkíteni az eddigi mentességek és kedvezmények körét, mérsékelten növelni kell az áfát, illetve a mai vagyoni típusú adókból egy átlátható rendszert gyúrni, ami egységes vagyonadó formájában jól megsarcolja a vagyonokat.

Miután véget ért a szakmai rész, Gyurcsány kiosztotta a képviselőket, hogy joggal hörög a nép, miszerint választottjai (legyenek országgyűlési vagy önkormányzati atyák) jogosulatlan és fölös előnyöket élveznek. Így átláthatóvá kell tenni a finanszírozásukat, le kell faragni a parlament létszámát, kurtítani kell az önkormányzati testületeket, át kell alakítani a választási rendszert, és átláthatóvá kell tenni a pártfinanszírozást. Ha a politika nem teszi ezt és továbbra is magát menti, figyelmeztetett a kormányfő, elveszti minden jogát az ország irányítására, képviseletére. Az meg mellékes, ki nyeri a választást, ha az ország a tét.

"Nemcsak az ülés, a helyzet is rendkívüli"- mondta Lendvai Ildikó, a szocialista frakció vezetője a miniszterelnök expozéjára adott válaszában. Megköszönte a Fidesznek, hogy most kivételesen végighallgatták a miniszerelnök beszédét. A feladat a védelem és a felkészülés, mondta. Ez a válság a gazdaság válságán túl modellváság is. Nem kell új társadalmi rendszer, nem lesz kommunizmus és remélem, nem lesz szélsőjobboldali visszarendeződés sem. "Rossz munkamegosztás, ha mi a kormányoldalon csak a világ szót hangsúlyozzuk, de ugyanígy rossz, ha az ellenzék egy része elhallgatja a világ szót, és csak a válságról beszél. Olyan ez, mintha valaki júniusban azt mondja, hogy tél van, januárban pedig azt, hogy ugye megmondtam".

"Az első nemzeti feladat a lehető legtöbb munkahely megvédése. A második, hogy készüljünk fel a válság utáni életre, egy új magyar modellre, amiben több a lehetőség" - folytatta Lendvai. A "sajátos magyar modellnek" két hibája is van: az alacsony foglalkoztatottság és a magas adóterhek, valamint a politikai túlfűtöttség. A politika iránt érdeklődők megosztottak, a kiábrándultak pedig azt érzik "húzzatok el mindannyian". "Nem kellenek az infantilis, gügyögő kampányszövegek". Lendvai szerint a kormánypártiak és az ellenzékiek annyira ismerik már egymás szövegeit, hogy akár helyet is cserélhetnének. Ezért Navracsics képzelt felszólalásából idézve bírálta a kormányt, majd hozzátette, hogy Navracsics persze jó szónok és intellektus, így nyilván most már nem ezt fogja mondani.

"A magyar kormány elsők között hirdetett válságkezelő programot" - mondta Bajnai Gordon miniszter. Azóta ennek a programnak az ütemes megvalósítása zajlik - a napokban indul egy program, amiben a vállalkozások 50 millió forintra pályázhatnak. De a források mellett szűkülnek a piacok is, ezért hazai keresletnövelő projektekre is készül a kormány. Munkahelyvédő programok is indulnak, a programok több mint százezer munkahely megóvását célozzák.

2008 végén harmincezerrel több regisztrált munkanélküli volt, mint egy évvel korábban, mondta a miniszterelnöki expozéra adott válaszában Szücs Erika szociális miniszter. A miniszterasszony szerint fokozatosan egyre több segítséget adhat a kormány a foglalkoztatásigondok enyhítésére a vállalatoknak

A szocialisták megszokták, hogy mindenre mindenkinél jobban tudják a választ" - reagált Lendvai Ildikó hozzászólására Navracsics Tibor. Szerinte a parlamenti ülésteremben kiosztott brossúrák adatai hiányosak, de vállalta, hogy kiegészíti. Például azzal, hogy a gazdasági növekedés nem most torpant meg, és Magyarország az egyetlen ország, amit a közép-kelet európai térségben recesszióba fordított a válság, és míg 5 éve 5 százalékos volt a GDP növekedés, most mínusz 3 százalék. Az állmadósság és a GDP aránya pedig bőszen romlik: míg 2004-ben ez az arány 59 százalék körül volt, 2009-ben már 70 százalék. Navracsics következtetése: Gyurcsány miniszterelnöksége alatt gyöngült le az ország.

A Fidesz frakcióvezetője kimondta azt a szót, hogy "biodíszlet". Arra utalt, hogy a kormányfő erre használja a parlamentet, mert feleslegesen ülték végig Gyurcsány beszédét, nem tudtak meg semmit.

Aztán a Fidesz frakcióvezetője azon ironizált, hogy Gyurcsány szerint azért nem lehet választásokat tartani most, mert válság van. Akkor, firtatta Navracsics, ha jövő tavasszal is válság lesz, elmaradnak-e az országgyűlési választások?

Persze a Fidesz is tudja, hogy összefogásra van szükség, de választani kell, hogy az ellenzék Gyurcsánnyal vagy a választópolgárokkal fog össze, és bizony az ellenzék a népet választja, magyarázta Navracsics az előrehozott választások ötletét. "A programról beszélj" - követleték a bekiabáló szocialisták. Navracsics azonban inkább az euróról beszél, miszerint beszédében azért nem ostorozta Medgyessy Pétert, csak Gyurcsányt, mert az előző miniszterlnök már majdnem bevitte az eurózónába Magyarországot, csak Gyurcsány lehetetlenítette el a csatlakozást.

Hargitai János azon lovagolt, hogy amíg a T. Ház benn gyűl, addig kordonokat (valójában korlátot) építenek a Parlament körül, de Gyurcsány ne aggódjon, mert nem bántja senki. De legalább Gyurcsány kimondott végre pár dolgot, például most először ismerte el, hogy világgazdasági válság van, konstatálta a kereszténydemokrata honatya. Aki szerint azért ne verje a kormány a mellét, hogy a válságkezelés során Magyarország tévedett a legkisebbet, amikor mínusz 1 százalékos GDP-növekedést tervezett, és az unió most mínusz 1,6 százalékkal számol. De, ez Hargitai szerint nem ok a büszkeségre, hiszen Gyurcsány most vallotta be, hogy ez a mutatószám inkább 2,5-3 százalék körül alakul. És csak azért reagáltunk elsőként, bizonygatta Hargitai, mert Magyarországot fenyegette először az államcsőd. Amit ugyan túlélt az ország az IMF-hitel segítségével, de hogy 2010 után mi lesz, azt nem tudni.