Gyurcsány a bankokat támadja

A rendőrök korlátot (a kordonnál alacsonyabb fémkerítést) építenek valamiért a Parlament köré, de komoly rendőri mozgolódás nincs a környéken.

A világ eddig kétféleképpen reagált: ahol eddig hiteles pénzügypolitika folyt, ott gazdaságélénkítő intézkedéseket nyomtak, ahol pedig hiteltelen volt a költségvetés, ott gyámság alá került az ország, folytatta Hargitai János. Így a befektetői világ, amelyik életben tartja Magyarországot, állította Hargitai, nem egy uniós államként tekint Magyarországra, hanem Brazíliával és Ukrajnával sorolja azonos kategóriába. És ezek a hitelezők szorosan fogják a gyeplőt, Gyurcsány ugyan korábban azt mondta, hogy egy független ország miniszterelnökeként tárgyalt az IMF-fel, aztán kiderült, hogy a Valutaalap negyedévenként ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a hitelezéskor kikötött követelések.

A Magyar Nemzeti Bizottság (ezek az úgynevezett Kossuth téri tüntetők) fél háromra jelentett be demonstrációt a Kossuth tér sarkán lévő Vértanúk terére, ezért építenek korlátot a rendőrök, tudtuk meg a BRFK-tól.

Ja, és a hiteltelen Gyurcsány mondjon le, javasolja a KDNP-s politikus.

Különleges helyzettel kell szembenéznünk, olyan világgazdasági válsággal, ami a frissen megválasztott amerikai elnököt is elődje politikájval való szakításra kényszerített, kezdte mondandóját Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke. Felszólalása nyitótémája a magyar széthúzás volt, szemben az európai összefogással. Bibót idézte, aki hatvan éve írt a magyarok megosztottságáról. Fodor is megkérdezte, hogy a széthúzás vajon fátum-e. Személyes példát mutatva kijelentette, hogy sem a miniszterelnökre, sem a Fideszre nem akar mutogatni, hiszen ez az út nem vezet sehová. Ezután erkölcsről, józanságról, tiszteletről és szerénységről beszélt, mert ezeknek kellene vezetnie a politikusok gondolkodását. A kompromisszum fontosságát hangsúlyozva megállapodásra tett javaslatot: a Fidesz adjon fel az előrehozott választások követelésével, az MSZP vállalja, hogy végre a cselekvés útjára lép, kommunikációs offenzíva helyett tettekkel bizonyítson. Az SZDSZ-nek is önkritikusnak kell lennie, mondta, hiszen kormánypártként hibázott 2005-2006-ban.

Fodor Gábor örömét fejezte ki, hogy Gyurcsány Ferenc adó- és államigazgatási reformot hirdetett. De vajon elegendő-e ez, tette fel a kérdést. Szerinte a reformokhoz széleskörű támogatást kell nyerni előbb. A vagyonadó bevezetése például másfél-két év, hogyan tudnánk ezt megtenni, ha közte van egy választás, kérdezte. Csak úgy, ha megállapodás születik a parlamenti pártok között a cselekvési programról. A programot magát az SZDSZ amúgy támogatja, saját gondolataira ismer benne. Megállapodást javasolt az euróbevezetés céldátumáról is; a szociálpolitika reformjáról; a demokratikus intézményekbe vetett hitet megerősítő törvényekről - például a pártfinanszírozási , az ügynök-, az összeférhetetlenségi törvényről.

Dávid Ibolya arra jutott, hogy nem az a baj, hogy már sokadszorra gyűl válság tanácskozásra a politika, és a kormányfő fűtöl-fától tanácsot kér. A baj az, hogy eddig semmit nem valósított meg a kormány a tanácskozások felvetéseiből. És az MDF elnöke szerint az is baj, hogy ma is mellőzték a konkrétumokat, holott a politika és a gazdaság szereplőinek jó része már mindent elmondott, mégis beszakadt három hét után a büdzsé. De ez a válságkezelés egyébként nem politikáról és gazdaságról szól, hanem a gyerekek jövőéről. Az MDF ennek megőrzése érdekében képes komoly és mély áldozatokra van szükség.

"A puha válságkezelés, nem válságkezlés" - mosta a kormány fejét az MDF elnöke. Ideje már kimondani, hogy az állam nem bírja tovább a kádári osztogatást, mert a költségvetés nem feneketlen zsák, hanem az adófizetők vékony pénztárcája. És a felmérések szerint az állampolgárok készek bevállalni egy kemény reformsorozatot (parlament megkurtítása, igazságosabb szociális juttatások, önkormányzati struktúra átalakítás, stb.)

Az SZDSZ volt elnöke rádióst játszik a parlamentben. A napi politizálástól visszavonult, de még mindig képviselő Kuncze Gábor a Klubrádió riportereként az imént Kóka Jánossal készített interjút. Magázódva. Gratulálunk.

A többi nem vitte át az ingerküszöböt, Dávid azt taglalta, hogy a félszocializmussal szakítani kell, meg abbahagyni a folyamatos szavalást.

A kormányfő nem tett utalást arra, hogy mikori határidővel kívánják átszabni az adó- és járulékrendszert, no meg a szociális támogatásokat. A parlament február 16-án kezdni meg a tavaszi ülésszakát. Nem gyorsított menetrend alapján 4-6 hét kell az adóváltoztatások letárgyalására. Ugyan az adókönnyítések azon nyomban hatályba léphetnének, mivel azok kedvezőek az adóalanyok szempontjából, ám a költségvetési egyensúly fenntartása megköveteli a mostani helyzetben, hogy az adó- és járulékcsökkentéseket az adóemelésekkel egyidőben vezessék be. Utóbbiakat legalább másfél hónappal bevezetésük előtt ki kell hirdetni. Magyarán: legkorábban június 1-jétől léphetnek életbe az adórendszert átszabó intézkedések. Ám sokkal szerencsésebb, ha a második félév első napjától, július 1-jétől módosulnának az adó- és járulékszabályok. Biztosat csak akkor mondhatunk, ha a kabinet egyértelművé teszi, mik a tervei az időzítéssel.

Miközben Császár Antal független képviselő a munkahelyekről és a munka becsületéről szónokolt, Bajnai Gyurcsányhoz hajol. Hogy mi megy a fülbe a szájból, azt nem tudni, de Gyurcsány határozottan ütögeti az asztalt.

Kuncze Gábor parlamenti tudósító lett. Most Gyurcsány Ferenccel készít interjút, bár hivatalosan csak később fog reagálni az ülésteremben elhangzottakra, egykori koalíciós partnerének már most értékeli a rendkívüli parlamenti ülés eddigi történéseit.

És eljött Veres János, aki elmagyarázta, hogy mostan reagálni kell a válságra az államháztartási jogszabályok betartásával. (Ha a változások a kiadási tételek 2,5 százalékát érintik, akkor módosítani kell a költségvetést, ha ez az arány 5 százalék, akkor pótköltségvetés szükségeltetik, de Veres szerint most még az egyik helyzet sem állt elő.) Így a kormány módosít, fő vezérfonala, hogy ha a makroszámok romlanak is, a pénzügyi egyensúlyt mindenáron meg kell tartani.

Gyenesei István felismerte, hogy az önkormányzatok bevételei csökkenek, egyes hitelekhez túl nehezen, másokhoz túl könnyen jutnak hozzá. Ki kéne az önkormányzati miniszter szerint találni valami helyes egyensúlyt. Szólt arról, hogy nő az önkormányzatok közüzemi tartozásainak a száma.

Varga Mihálynak már megint kútba estek a reményei, mert csak sztereotípiák hangzottak el a kormányfő expozéjában, és a konkrétumokat majd másfél hónap múlva teszik ki az asztalra. Az szégyen, jelentette ki a Fidesz alelnöke, ha egy miniszterelnök csak ennyit tud mondani egy rendkívüli ülésen, és még arra sem képes, hogy szembenézzen azzal a ténnyel, miszerint Magyarországot nem a világgazdasági válság, hanem a kormány gazdaságpolitikája taszította recesszióba Magyarországot. Nem véletlen, hogy 2007-ben a magyar gazdaság már csak 1 százalékkal növekedett, míg a környező országok 7-8 százalékot produkáltak.

Ha explicite, közvetlenül faragná meg a szociális támogatásokat, azon belül a családi pótlékot a kormány, akkor egy a Bokros-csomag idején született alkotmánybírósági határozat szelleme alapján a családi pótlék csökkentéséről rendelkező szabály kihirdetése és életbe lépése között legalább 9 hónapnak el kellene telnie. Tehát a parlamenti menetrendet alapul véve ez azt jelenti, legkorábban 2010 februárjában-márciusában léphetne életbe a családi pótlék lefaragása. Ám ha az összeghez nem nyúl a kormány, sőt, felbruttósítanák és ezt az emelt összeget megadóztatnák, így már nem biztos, hogy a 9 hónapos szabály érvényes.

És amikor a kormány mentni akarta a menthetőt a válságban, Varga Mihály szerint egyszerűen adóságcsapdába vezette az országot, ami hosszú távra determinálja a magyar jövőt. Úgyhogy Varga szerint az IMF-hitel nem az ország gondját oldotta meg, pusztán a magáét. Varga azt firtatta, miképpen fog egy kegyelemkenyérből élő ország kikeveredni ebből az adósságcsapdából, amikor a nép és az állam egyaránt nyakig ül az adóságban. Akkor, hangsúlyozta Varga, amikor hazánk eddig 2500 milliárd forint uniós támogatást kapott.

"Számoljon el" - szólította fel Gyurcsány Ferencet Soltész Mikós kereszténydemokrata képviselő. Elsőként a nyugdíjjal kapcsolatos elszámolást kérte számon a miniszterelnöktől. Szerinte a kormány nyolc százalékkal csökkentette a Ratkó-korszak mostanában nyugdíjba vonuló gyermekeinek nyugdíját. Emellett még a nyugdíjak vásárlóértéke is csökkent hét százalékkal, ráadásul még a 13. havi nyugdíjat is elvette.

Az ebédidő közeledtével megnőtt a parlamenti büfé forgalma, ahol a legfőbb beszédtémát Kuncze Gábor élő közvetítése adja. Többek szerint is visszás, hogy Kuncze kettős szerepben, képviselőként és rádiós tudósítóként van jelen. Felmerült, hogy egyáltalán összeegyeztethető-e a képviselői és az újságírói munka, ahogy az is, hogy vajon munkáltatója, a Klubrádió nem él-e vissza ezzel. Magát Kunczét egyelőre nem sikerült megszólaltatnunk, folyamatosan adásban van. Mondjuk most legalább nem az ülésteremből jelentkezik be, ahonnan egyébként mezei rádiós újságíró ezt nem tehetné meg.

Kóka János bánta egy kicsit, hogy nem ment el Davosba, de aztán úgy döntött, válságból a hazai az igazi, és inkább a rendkívüli ülésre jött. Ahol Rooseveltet magasztalta, aki azt mondta itt az ideje elmondani a teljes igazat. Na erre itt hiába várt sokáig az SZDSZ frakcióvezetője, például a miniszterelnök azt sem mondta ki, hogyha az állam fedezet nélkül ad (lásd a 13. bér elvételének kompenzálására elment 120 milliárd), akkor válság nélkül is bereccsen a költségvetés. Az viszont helyes volt, hogy az állam garantálta a betéteket, ahogy helyes volt az IMF hitel is, noha Ukrajna és Pakisztán előtt rohantunk hitelért a Valutaalaphoz. Az viszont nem helyes, hogy szinte lehetetlen számon tartani, hány reformprogrammal állt elő eddig a kormány, és egy sem valósult meg. És az sem helyes, hogy a régió sereghajtói lettünk.

Persze a szabad demokrata frakció az ellenzéket is kiosztotta, miszerint példátlan, hogy egy konzervatív párt balról próbál előzni, s így minden költségnövelő juttatást megszavaz, ám egyetlen kiadáscsökkentő lépésre sem hajlandó rábólintani. Ja, és az ellenzék konkrétumokkal sem szolgált, Varga Mihály legfeljebb Veres János autóbeszerzésébe tudott belekötni, amivel Kóka egyet is ért, de ezenkívül még elvárná a Fidesztől, hogy az itt szóvá tett 14 millió helyet mondjon valamit még vagy 1000 milliárdról, amit meg kellene takarítani, illetve visszafolyatni a gazdaságba.

Az itt a baj, hogyha a közalkalmazottakat (esetükben ugye az állam egyik zsebéből a másikba teszi át a pénzt) levesszük, akkor alig egymillió ember termeli az adóbevételeket, s az ő érdekeiket ráadásul a kutya sem képviseli, ugyanis a két nagy párt a választásokat eldöntő nyugdíjasok kegyeiért verseng, panaszkodott Herényi Károly. Márpedig az MDF frakcióvezetője szerint ha a kormány nem arra koncentrál, hogy miképp lehet a gazdaság tortáját újra és újra felosztani, ahelyett, hogy a torta újratermelésén gondolkozna, akkor itt komoly baj lesz.

Almássy Kornél független, volt MDF-es képviselő szerint a rendkívüli ülés az eddig elhangzottak alapján valójában inkább egy rendkívüli sajtótájékoztató. Az Index egy 2006-os címét idézve felvetette, hogy az ország immár harmadik éve válságban van, a kormány ehhez képest egyetlen olyan ötlettel sem állt elő, amelyik ne hangzott volna már el az elmúlt három évben. Ezután a vagyonadó ötletét bírálta, mely szerinte a középosztály megsarcolása. A szociális juttatások átalakításáról Monok és Mosonmagyaróvár példáját említette, ahol a polgármesterek maguk igyekeztek kötelező munkához kötni a segélyezést. A kormány további javaslatait is lózungnak nyilvánította, hiszen például a kisebb parlamentről is évek óta beszélnek. "Nem hiszem, hogy most megoldódna" - mondta. Végezetül előrehozott, rendkívüli választásokat követelt.

"Pár hónappal ezelőtt, a Nemzeti csúcson volt egy vitánk arról, hogy jó fórum-e, ha az ország vezetői leülnek, és megtárgyalják, hogy merre kéne mennie az országnak" - kezdte a felszólalásokra adott válaszát Gyurcsány Ferenc. "Talán itt a parlamentben törekedhetnénk ennél érdemibb megbeszélésre" - mondta, majd azt állította, hogy a mostani ülés célja a konkrét stratégiai célok megbeszélése. Konkrétumok sorolása helyett viszont inkább arról beszélt, hogy a parlamentben mégsem erről beszélnek.

Konkrétumokról szóló, a konkrétumokat az első öt percben nélkülöző beszéde folytatásában Gyurcsány Ferenc elbúcsúzott a parlamenti mandátumáról lemondott Boross Pétertől, majd megemlítette, hogy Sólyom László köztársasági elnökkel folytatott korábbi megbeszélésén Sólyom valóban azt mondta, hogy a cselekvés felelőssége a kormányé, de azt is mondta, hogy a többi pártnak is egyértelművé kéne tennie programját. A folytatásban továbbra sem említett konkrétumokat, ellenben bírálta a Fideszt, amiért az nem mond konkrétumokat. A beszéd ekkor már hetedik perce tartott.

A Szlovákiával példálózóknak azt üzente, hogy a szlovák minta követéséhez 3000 milliárd forinttal kéne csökkenteni a kiadásokat. Szemére vetette az ellenzéknek, hogy nem neveznek meg konkrétumokat, honnan is kéne elvonni a pénzt. Bírálta a Fideszt és a KDNP-t, hogy egyik vezérszónokuk, Varga Mihály a külföldi hitelekért bírálta a kormányt, míg másik vezérszónokuk azért, mert a kormány el akar vonni a néptől. "Az a párt, aki ilyeneket mond, lehet hogy van irtóztató nagy hatalmi vágya, de nincs irányítási képessége".

Tájékoztatási vágytól ég az SZDSZ-frakció. Kuncze ugye a Klubrádióban közvetítette a rendkívüli ülést, Gusztos Péter pedig a facebook-on teszi ugyanezt. Bejegyzései szerint unta a vitát, nem tudott meg semmi újat. Azt ígéri, minden hétfői ülésnapról közvetíteni fog. Hajrá.

Gyurcsány szerint sokan nem értették, hogy merre megyünk, de ő újra irányt mutatott: a munkára rakódó terheket csökkentik, s ezzel párhuzamosan nyesik a kedvezményeket, emelik az áfát, és bruttósítanak egyes szociális juttatásokat. És a miniszterelnök arra jutott, hogy programját a két kis ellenzéki párt érti, tehát csak a Fidesz buta, hogy nem fogja fel a lényeget: a célzott, adórendszeren keresztüli támogatásokat. És ehhez. konstatálta Gyurcsány, úgy tűnik megvan a parlamenti többség.