Orbán feles többséggel feloszlatná a parlamentet
További Belföld cikkek
- Orbán Viktor elárulta, hogy mivel kezdett foglalkozni 2009-ben
- A csúcsforgalomban füstölt el egy villamos Budán
- Tizenhárom autó ütközött az M6-oson, teljesen megbénult a forgalom
- Kiderült, miért növekednek folyamatosan a várólisták Magyarországon
- Légvédelmi eszközöket telepítenek Magyarország északkeleti részébe, a honvédek is készenlétben vannak
A parlament feloszlatását tartaná a legjobb kiútnak a jelenlegi, kaotikusnak ítélt helyzetből Orbán Viktor. A Fidesz elnöke pártja elnökségi ülése után arról beszélt, hogy ennek kezdeményezéséről tárgyaltak ugyan, de döntés nem született. A parlament feloszlatásának kérdéséről a Fidesz évadnyitó frakcióülése nyilvánít majd véleményt.
Mindenesetre Orbán úgy vélte, hogy a kormányzásról nem a pártelvtársakat, hanem a népet kell megkérdezni. A Fidesz elnöke bízik benne, hogy ehhez, azaz a Tisztelt Ház szélnek eresztéséhez megszerezhető a parlamenti többség.
A legnagyobb ellenzéki párt azért elmegy a Fodor Gábor SZDSZ-elnök kezdeményezte, a szakértői kormányról szóló tárgyalásokra is. Hogy a delegáció ott milyen álláspontot képvisel majd, arról Orbán nem beszélt, mint mondta: előbb Fodorral közlik a véleményüket, csak aztán a nyilvánossággal.
A parlament feloszlatása nem volna jó megoldás a jelenlegi válsághelyzet kezelésére, mert újabb több hónapos szünetet eredményezne a kormányzásban, mondta el kérdésünkre Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke. Szerinte az országnak cselekvőképes kormányra van szüksége, az SZDSZ pedig végigmegy az úton, amit kijelölt magának.
Szent-Iványi István, az SZDSZ ügyvivője, az Európa Parlament képviselője – aki jelenleg Brüsszelben tartózkodik – kérdésünkre azt mondta, nem üdvözli Orbán Viktor kezdeményezését, szerinte korai lenne még megtenni ezt a lépést. Kifejtette, hogy a liberálisok csak akkor támogatnák a parlament feloszlatását, ha minden más lehetőség kimerült, de az SZDSZ még tárgyalni akar az MSZP-vel és a Fidesszel is.
Érdemben akkor viszonyulunk ehhez a kérdéshez, ha már a Fidesz-frakció döntött róla, mondta Gulyás József, az SZDSZ országos tanácsának elnöke. Hozzátette, az SZDSZ javaslata szerint a parlamenti pártoknak meg kéne vizsgálniuk a szakértői kormány felállításának kérdését, hogy cselekvőképes kormány lehessen, hiszen az országnak a kampánypolitizálás helyett most reálpolitikára van szüksége.
A politikai menetrend a következő napokban így alakul: csütörtökön az MSZP és az SZDSZ egyeztet a legmagasabb szinten, bár Fodor előre jelezte, hogy csak a szakértői kormányról hajlandóak tárgyalni. Lesz még egy ellenzéki megbeszélés is, amit az SZDSZ elnöke kezdeményezett, eredetileg szintén a szakértői kormányról. Ennek konkrét időpontját még nem tudni. A parlament őszi ülésszaka szeptember 15-én hétfőn kezdődik, a Fidesz évadnyitó frakcióülését is aznap tartják, még a parlamenti ülés kezdete előtt.
Az MDF már kezdeményezte a parlament feloszlatását, Dávid Ibolya pártelnök ezért hívta össze egyeztetésre az ellenzéki pártokat, mondta el kérdésünkre Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Kifejtette, bár elképzelhető, hogy az adótörvényekben nem tudnak megegyezésre jutni, de a parlament feloszlatásáról egységes álláspontot alakíthatnak ki, ezért az MDF örömmel fogadta Orbán Viktor kezdeményezését a parlament feloszlatásáról.
Az országgyűlés az alkotmány szerint – rendkívüli vagy szükségállapot kivételével – bármikor kimondhatja a feloszlását. Erről a képviselők egy egyszerű többséget igénylő szavazás során döntenek. Az egyszerű többséget igénylő szavazásokon – így születik egyébként a legtöbb parlamenti döntés – a határozatképességhez a képviselők több mint felének kell jelen lennie, és az indítványt a jelenlévő, szavazó képviselők több mint felének kell támogatnia, olvasható a Parlament honlapján.
Jelenleg 385 képviselői hely van betöltve – az MSZP-frakcióból hunyt el júniusban Szántó János Fejér megyei politikus, akinek a helyét még nem töltötték be –, ám a megválasztott képviselők közül kettő – Horn Gyula és Toller László – biztosan nem vesz részt a szavazáson. Így legfeljebb 383 honatya lehet benn a parlamentben, ebben az esetben 192 igen szavazattal mehet át Fidesz javaslata. Ha ez bekövetkezik, akkor a feloszlás kimondásától számított három hónapon belül országgyűlési választásokat kell tartani.
A parlament önfeloszlatására azonban kevés esélyt látunk. Mivel az MSZP-nek Horn és Toller nélkül 187 képviselője van – plusz ide számolhatjuk a függetlenként kormánytaggá lett Gyenesei Istvánt is –, a parlament feloszlatásának megakadályozásához elég, ha a 11 MDF-es és a 20 SZDSZ-es képviselőből 3 nemmel szavaz a Fidesz javaslatára (a Fidesz-frakció 139 tagú, ehhez jön még 23 KDNP-s és Gyenesein túl további két független honatya).
Sőt, átszavazni sem kell: az egyszerű szavazás logikájából – miszerint csak a szavazatot leadó képviselők számítanak – következően az SZDSZ és esetleg az MDF kormányt támogató képviselői azzal is segíthetik Gyurcsány túlélését, ha közülük 7-en nem mennek be a szavazásra (feltéve, hogy a 187+1 MSZP-s ott lesz). Ebben az esetben ugyanis 383-7=376 képviselő fog szavazni, amiből a 188 kormánypárti elég ahhoz, hogy az indítványnak ne legyen többsége. Kérdés, hogy a kis pártok hogyan döntenek, hiszen a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint sem az MDF, sem az SZDSZ nem veheti biztosra, hogy egy előrehozott választáson ismét bejut a parlamentbe.