Akár a Kehié is lehet a fantomjelentés

Intézkedjen a pénzügyminiszter a Postabank Rt-től 10 milliárd forint elvonásáról - javasolta a kormánynak egy most előkerült dokumentum, amely 55 oldalon át sorolja az 1998-2000-es adatokat a Postabank egykori cégeinek kiszervezéséről. A dokumentum állítólag nem más, mint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2000-ben készült, majd elsüllyesztett jelentése a Postabank 1998-as konszolidációjáról. Az alapos vizsgálatra valló jelentésnek azonban nincs gazdája: a Kehi akkori elnöke, Sepsey Tamás szerint neki semmi köze hozzá, a volt kancellária miniszter, Stumpf István pedig nem emlékszik, hat éve kapott-e valami ehhez hasonlót.

Maffia módszerek jelentése

Az Orbán-kormány 1998 decemberében határozatban utasította a Kehi elnökét, hogy ellenőrizzék a Postabank helyzetének rendezésére végrehajtott 152 milliárdos beavatkozás eredményét. Tény, hogy a Kehi a 2000. június 30-i kormányülésre készített egy jelentést, de annak részletei nem kerültek nyilvánosságra. (Helyette később minden érintett az Állami Számvevőszék 2003-as jelentésére hivatkozott, amely hat oldalon foglalkozott a PB Workouttal, amelyre az állítólagos Kehi-jelentés fókuszált.)

A Postabank konszolidációja óta többször előkerült a kérdés: kellett-e 152 milliárd forint a bank rendbetételére. A konszolidáció során a bank kétes kintlevőségeit, rosszul menő, vagy a bank működéséhez nem szükséges cégeit két, a Postabank által alapított cégbe a PB Workout Kft-be és a Reorg Rt-be tették át, az állam pedig ezek helyett pénzt adott a banknak. A két cég feladata volt, vagy lett volna, hogy minél több pénzt sajtoljon ki a megkapott cégekből, kétes hitelekből, ezzel is csökkentve a bank és az állam veszteségét.

Az állítólag húsz évre titkosított jelentés legközelebb az új kormány idején, 2003-ban bukkant fel ismét, amikor egy példány a Postabank-ügyben az iratismertetés során Princz Gábor és ügyvédje kezébe került. Princz Gábor természetesen azonnal nyilatkozott is az addig ismeretlen, az ő regnálását követő időszakot elemző jelentésről, és elképesztőnek minősítette az abban foglaltakat. A 150 milliárdos konszolidáció kérdése ekkor a parlamentben is előkerült. A SZDSZ vizsgálóbizottságot kezdeményezett, a Fidesz válaszul Belovics Ervint, a legfőbb ügyész helyettesét hívta be az országgyűlésbe, ahol Demeter Ervin kérdésére azt mondta, az ügyészség az irat létezésének tényéről csak a sajtóból értesült, és annak tartalmát sem is ismerte, ezért vizsgálatot is elrendelt, hogy kiderítse, hogyan került oda. A jelentés miatt kerekedett parlamenti vitában Áder János viszont már a "70-80-as évek olasz maffia módszereit" emlegette. A váratlanul előkerült jelentésről 2003 márciusában azt állította, hogy azzal a kormányzat csupán a büntetőeljárás alatt álló Princz Gábort akarja tisztára mosni.

Nem szakemberek voltak

Közleményben reagált a nyilvánosság számára ismeretlen dokumentumra Auth Henrik, a Postabank Princzet követő vezetője is, aki 2001-ben a Magyar Nemzeti Bank alelnöki posztjára került. Auth 2003-ban nem tagadta, hogy a Kehi-jelentés súlyos vádakat fogalmazott meg a bankkal kapcsolatban a PB Workout nevű cég gazdálkodásáról, ahova 30 milliárd forint értékben kihelyezték a Postabank portfoliójának számos cégét.

Auth akkor azt állította, hogy a Kehi-jelentésre mintegy hatvan oldalon adott válasz a Postabank, ezért a végleges hivatali jelentés nem is készült el. A volt bank elnök egyébként a sajtóban megkérdőjelezte a Kehi hozzáértését is, és azt mondta, hogy a dokumetum készítői "nem voltak pénzügyi szakemberek, és még csak alapvető banküzemtani ismeretekkel sem rendelkeztek".

A jelentést megkapta

Az Index birtokába került egy Sepsey Tamásnak címzett utasítás, amely szerint Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter öt hónappal egy állítólagos jelentés elkészülte után, 2000. decemberében utasítja a Kehi-elnököt, hogy 2001 végéig függessze fel a további vizsgálatot. A Stumpf által szignált levél azt is jelzi, hogy a kormányhatározat alapján elvégzett vizsgálat jelentését megkapta, de az abban javasolt további vizsgálati lépéseket nem tartja indokoltnak.

A napokban nyilvánosságra került, ám az érintettek által hamisítványnak vagy nem létezőnek nevezett jelentés a 10 milliárdos visszafizettetési javaslat mellett további cégek vizsgálatát indítványozza, és azt, hogy pénzügyminiszter vizsgáltassa felül a PB Workout részére értékesített eszközök nyilvántartási értékével megegyező 30 milliárd forint értékű értékpapír felhasználása a Postabank konszolidálásának folyamatában megfelelt-e az eredeti kormányhatározatnak. Az utasítás Sepsey szerint hamisítvány, Stumpf István pedig többszöri próbálkozásunkra sem reagált, ő írta-e alá a nevével jelzett dokumentumot.

Mértéktelen céltartalék

90 vagy 140?

Az állami szerepvállalás utólagos ellenőrzésének kérdése azért is jelentős, mert már a konszolidációt megelőzően felmerült: a Postabanknál keletkezett hiány kevesebb annál, mint amit a Princz Gábort követető menedzsment feltüntetett. A bank helyzetéről 1998-ban három könyvvizsgáló cég is készített jelentést: a választott könyvvizsgálóként eljáró Deloitte illetve az akkori Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet megbízásából vizsgálódó KPMG 1998 nyarán közel azonos eredményre jutott, a céltartalék-hiány mértékét 90-95 milliárd forint közötti összegben jelölték meg.

Néhány hónappal később a bank új vezetésének felkérése alapján vizsgálódó Ernst&Young azonban már lényegesen nagyobb, 140 milliárd forintos hiányt állapított meg. A különbség az ÁPTF-nek is feltűnt, az E&Y ráadásul szokatlan módon nem vállalt felelősséget az által készített jelentésért: az Index birtokába került Tarafás Imre 2000 májusi rendőrségi tanúkihallgatásának jegyzőkönyve szerint a volt ÁPTF elnök az E&Y jelentéséről azt mondta, azt "nem létezőnek tekintettem, miután felelősségvállalás nélkül ilyet készíteni lehet, de ennek súlya, értelme nincs".

A könyvizsgálói megállapítások közötti különbségre Tarafás levélben is felhívta Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter figyelmét, egyben jelezte azt is, hogy az ÁPTF a két korábbi jelentés alapján 92 milliárd forintos céltartalékképzési kötelezettséget írt elő. A felügyeleti elnök levelében a "konszolidáció átláthatóvá tételére" is felhívja a figyelmet, amit rendőrségen tett vallomása szerint úgy értett, hogy a könyvizsgálói jelentések között fennálló "óriási különbözetre tekintettel különösen szorosan kell ellenőrizni a Postabank céltartalékkal fedezett eszközeinek további sorsát".

A veszteségeket nem csökkentette

Az 1998 december 9-én hozott 1155/1998. kormányhatározat nem csak azt írta elő, hogy a KEHI köteles rendszeresen ellenőrizni a Banknál és a Reorg-Apport Rt.-nél az állami pénzeszközök felhasználását, hanem egyben felkérte az Állami Számvevőszéket is ugyanerre a feladatra. A Kehi jelentései titkosítottak, az ÁSZ viszont 2001-ben ellenőrizte a Reorg-Apport Rt. tevékenységét, 2003 áprilisában pedig elkészítette "A Postabank és Takarékpénztár Rt. konszolidációjának ellenőrzéséről" szóló jelentést.

A két workout cég, a Reorg és PB Workout Kft. munkáját is áttekintő anyag lényegesen kevésbé részletező, mint a vélt Kehi jelentés, de megállapítja: "a Workout Kft. az alapító okiratban és a társasági szerződésben megfogalmazott alapvető célokat csak részben teljesítette, és eddigi működése során a Bank korábbi veszteségeit nem csökkentette. A Workout Kft. vesztesége miatt a Banknak 2,8 milliárd Ft céltartalékot kellett képeznie, illetve elszámolnia a befektetés után, amely negatívan befolyásolta a Bank eredményét." A jelentés kézhezvételekor László Csaba akkori pénzügyminiszter azt írta az ÁSZ-nak: "A Postabank és Takarékpénztár Rt. konszolidációja során PB-Workout Kft-hez és a Reorg-Apport Rt-hez került követelésekkel való gazdálkodásra vonatkozó megállapításokat a szükséges információk hiányában nem tudom értékelni". László Csaba az Indexnek már nem akarta kommentálni egykori szavait.