Pert nyert a parlament a magánnyomozó ellen

Az 1998 augusztusában Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése nyomán kipattant megfigyelési ügyben az országgyűlés eseti bizottsága azt vizsgálta, hogy az előző kormányzati ciklus idején folyt-e közpénzekből, törvénytelen és titkos adatgyűjtés fideszes politikusok ellen. Faragó Lajos azért perelte be a Házat, mert megítélése szerint sértette jó hírnevét az a megfigyelési bizottság jelentésén alapuló országgyűlési határozat, amely szerint törvénysértő módon, a magánnyomozóra vonatkozó jogszabályok megsértésével járt el korábban az ügyben.

A Fővárosi Bíróság az elsőfokú bírósághoz hasonlóan kimondta, hogy perelhető az országgyűlés. A Ház a polgári törvénykönyv hatálya alá tartozik, és vagyoni kérdésekben jogok, kötelezettségek illethetik. Ezzel összefüggésben az FB elutasította az országgyűlés jogi képviselőjének a per megszüntetésére irányuló fellebbezését. Az FB a kifogásolt országgyűlési határozatról, az elsőfokú ítélettől eltérően, azt állapította meg, hogy az nem véleményt, hanem tényállításokat tartalmaz. Az országgyűlés azonban, mint államhatalmi szerv az általa meghozott határozatért személyiségi jogi perben nem vonható felelősségre.

Az ítéletet hirdető bíró kimondta: a megfigyelési bizottság jelentését elfogadó országgyűlési határozat közjogi aktus, amely bírósági úton nem támadható. Ennek egyébként is messze vezető következményei lennének - tette hozzá.

Az országgyűlés jogi képviselője az eljárás során azzal érvelt, hogy a Ház 1996 óta nem perelhető a költségvetési törvény rendelkezései szerint. Ennek illusztrálására az országgyűlés jogi képviselője a tárgyaláson jelezte a bíróságnak, hogy legutoljára ez év júliusában, egy 25 évre titkosított legfelsőbb bírósági ítéletben mondták ki, hogy személyiségi jogi ügyben nem perelhető az országgyűlés.

Faragó Lajos ügyvédje ugyanakkor azzal érvelt az eljárás során, hogy a Magyar Alkotmány és a nemzetközi egyezmények is biztosítják a személyiségi jogi jogsértés bírói úton történő orvoslásához való jogot, még abban az esetben is, ha ezt hivatalos személy követte el.

Az eljárás során a bíróságok nem mentek bele annak vizsgálatába, hogy megfelelnek-e a valóságnak a megfigyelési bizottság jelentésében szereplő kifogásolt állítások. A peres felek jogi képviselői úgy vélekedtek: a jogvita precedens jellege miatt nem zárható ki, hogy felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Bírósághoz, ám erről csak a megbízóikkal való konzultáció után születik döntés.