Vita a Petőfi-kripta felnyitásáról

Ép elmével senki nem gondolhatja, hogy Petőfi nő volt - fakadt ki az Indexnek Kovács László régészprofesszor, az MTA Régészeti Intézetének munkatársa, amikor a Petőfi család Fiumei úti sírhelyének feltárása kapcsán kérdeztük. A professzor, aki elmondása szerint 1992 óta ,,eszelősen küzd" azért, hogy bebizonyíthassa, a barguzini sírhelyben talált leletek nem lehetnek Petőfi Sándor földi maradványai, az Indexnek közölte: minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a Bajkál-tó melletti városban kiásott csontok egy nőtől származnak.

Az eredmények egybevágnak

A csontváz nőnemű Morvai Ferenc vállalkozó és Kiszely István antropológus 1989 júliusában a Bajkál-tó melletti Barguzin város egyik temetőjében kiásta egy Petrovics nevű Petőfi Sándornak vélt száműzött csontjait, majd azokat 1991 januárjában Moszkvából Amerikába csempészte ki. Kiszely évek óta azt állítja, hogy az AFIP DNS-laboratóriumának kutatói már tíz évvel ezelőtt egy férfi csontjainak nyilvánították a maradványokat. A Petőfi expedíció tagjai, elméletük bizonyítására évek óta szorgalmazzák, hogy hadd végezhessenek az esetleges rokonságot megállapító vizsgálatot a költő édesanyjának, Hrúz Máriának a csontjain. Vizi. E. Szilveszter, az MTA alelnöke szerdán az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy Petőfi Sándor feltételezett földi maradványainak vizsgálatát már 1994-ben befejezte az Amerikai Védelmi Minisztérium Fegyveres Erőinek Patológiai Intézete, s arról, hogy a csontmaradványok nőtől származnak már akkor értesítette a genetikai elemzést kérő Petőfi-expedíció vezetőit. A professzor a közeli napokban, hetekben sajtónyilvánosságot kapott hírek - a DNS-vizsgálat újbóli szorgalmazása, a Petőfi család budapesti kriptájának tervezett megnyitása - kapcsán írt levelet az intézethez, kérve: küldjék el ismételten az eredményeket. Az akadémikus szerint a Bajkál-tó melletti Barguzin temetőjében fellelt csontokat a világ legmodernebb vizsgálati módszerével analizálták. A maradványokat Kiszely István antropológus és Morvai Ferenc kérésére vizsgálta a washingtoni intézet. Az MTI információja szerint az 1994-es vizsgálatot a felkarcsontból vett minta alapján végezték. A hivatalos jelentésben szó szerint az áll: "az az ember, akiből a felkarcsont-töredék származik, nőnemű."

Kovácsnak a hét elején az amerikai fegyveres erők washingtoni patológiai intézetének (AFIP) vezetői, a Magyar Tudományos Akadémia kérésére elküldték az 1989-ben kiásott állítólagos Petőfi-csontváz DNS tesztjének eredményét, amely a régészprofesszor szerint egybevág az eddigi magyar és orosz antropológiai vizsgálatokkal, és egyértelműen a csontok női jellegét támasztja alá. A professzor ennek fényében csodálná, ha a fővárosi közigazgatási hivatalt vezető Grespik László továbbra is a Petőfi-kripta felnyitását szorgalmazná.

A tudományos világot nem vonják be

A professzor egyébként ,,csodálatos figurának" tartja a hivatalvezetőt, ám véleménye szerint tudományos kérdésekben, hozzáértés hiányában inkább nem kellene állást foglalnia. ,,A magyar őstörténetről tartott előadását hallgatva az ember a padlót karmolta volna kínjában" - tette hozzá a régész, aki nehezményezi, hogy ilyen ügyekben a hatóságok a tudományos világ véleményének kikérése nélkül döntenek.

A Magyar Tudományos Akadémia ugyanis csupán az álláspontját fogalmazhatja meg a konkrét ügy kapcsán, és csupán abban az esetben, ha erre felkérik. A Petőfi kripta felnyitása kapcsán azonban nem érkezett ilyen megkeresés.

,,Semmi szükség a kripta megbontására"

Szintén a tudomány, ezen belül is az irodalomtörténészek ügyből való kirekesztését nehezményezi a Petőfi Irodalmi Múzeumot vezető Ratzky Rita is, aki szerint ez nem csupán ,,csont-ügy, hanem nemzeti ügy és nem utolsó sorban interdiszciplináris kérdés". Demszky még úgy-ahogy figyelt a véleményünkre, Grespik azonban ki sem kérte azt - panaszolja a főigazgató asszony, aki szerint a DNS vizsgálatok fényében semmi szükség a kripta felnyitására. Ratzky szerint Grespik László saját ,,népszerűsége vagy inkább népszerűtlensége" miatt szorgalmazza a Hrúz Mária csontjainak vizsgálatát.

A kegyeleti bizottság még nem illetékes

A kripta felnyitása mellett foglalt állást Hadházi Gábor, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság (NKB) tagja, aki szerint Hrúz Mária csontjainak elemzése végre pontot tehetne a csaknem 12 éve húzódó vita végére. Hadházi szerint az ügy még nem jutott abba a stádiumba, hogy az NKB, vagy más hivatal illetékességét kellene vizsgálni. Jelenleg tudományos vita folyik, amelyben a felelősség az MTA kezében van -vélekedett Hadházi, aki azt is elárulta, az NKB egyelőre még csupán egy papíron létező, ám ilyen vagy hasonló helyzetekben technikai okokból döntésképtelen testület.

Az 1999-es kormányrendelet útján létrehozott 11 tagú grémium feladata, hogy döntsön arról, melyik temető, temetkezési- vagy emlékhely kerüljön be a nemzeti sírkertbe, ahol azután fokozott védettséget élvezne. Ám a hivatalos eljárás - Hadházi megfogalmazása szerint- még nem jutott el arra a szintre, hogy pontosan meghatározhatnák, ki kerüljön a nemzeti pantheonba. A régész szerint egyébként a költő édesanyjának minden esélye meg van rá, hogy a nemzet nagyjaihoz hasonló kitüntetett figyelembe részesítsék sírhelyét.

Grespik felnyitná a kriptát Annak ellenére, hogy Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője nemrégiben áldását adta a Fiumei úti temetőben lévő Petőfi-család sírjának felnyitásához, jelenleg még hiányoznak a földi maradványok bolygatásához szükséges végső engedélyek. Grespik László felhatalmazása ugyanis még korántsem elég a sírok feltárásához, ám az ügyben illetékes VIII. kerületi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) a hivatalvezető Dr. Kovács Aranka tisztifőorvos tájékoztatása szerint egyelőre nem kereste meg a kéréssel. Az ÁNTSZ részéről egyébként nem volna különösebb közegészségügyi akadálya a sírok felnyitásának, bár ilyen jellegű kéréssel ritkán fordulnak hozzánk- mondta el lapunknak Vámos Adrienn, fővárosi helyettes tiszti főorvos. Grespik a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott, amennyiben a barguzini csontváz egy nőtől származott, úgy még indokoltabb a DNS vizsgálat. A közigazgatási hivatal vezetője szerint a főváros és az MTA közreműködésével megnyitható a kripta.