Támadják a Mammut II megépültét

A Moszkva téri bevásárlóközpont építésével szemben több helyi lakos is kifogást emelt, elsősorban egészségügyi alapon. Az illetékes környezetvédelmi hatóság ugyan jóváhagyta a Mammut II építését, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) ez ellen többször is - sikertelenül - fellebezett. Pós Péter elnök az Indexnek elmondta: az épület blokkolná a légáramlatokat a környéken, és ez - a forgalomnövekedéssel együtt - rontaná a levegő minőségét.

Romlik a levegő - de mennyire?

A Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft. által - a Mammut Rt. megbízásából - készített hatástanulmány szerint az ,,amúgyis" rossz levegőt nem rontaná akkora mértékben a Mammut II megépülte, hogy ez okot adjon az engedély visszatartására. Becslésük szerint a forgalom csak 5-7 százalékkal növekedne a körúton.

A Mammut Üzletház Rt. általános igazgatója, S. Nagy Sándor az Indexnek elmondta: a körútmenti beruházások nemhogy rontani, de javítani fogják a helyzetet. Közölte: a helyi zöldterület a tízszeresére fog nőni a volt Ganz-telep átalakítása után (egy 38 ezer négyzetméteres park épül itt), és még egy tó is lesz. Ennek kivitelezésében ők is résztvesznek. S. Nagy szerint az sem igaz, hogy az épület blokkolná a légáramlatokat, mert a vizsgálat kimutatta: a szél ezen a környéken pont az ellenkező irányból, a Duna felől fúj.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint viszont a környéken egyértelműen az észak-északnyugati széljárás az uralkodó, vagyis az ő méréseik az ABOSZ állítását igazolják. Az ABOSZ elnöke szerint a környezetvédelmi hatóság ezt elhallgatta a kerületek elől, illetve félretájékoztatta őket. (Érdekesség, hogy egyik beadványában az ABOSZ elismeri: a Széna téri széliránymérő nem a legjobb helyen, szélvédett helyen van.)

A Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség munkatársa az Index megkeresésére közölte, hogy a felmérés elfogadásával és az engedély kiadásával ők letették voksukat. Az ABOSZ a hatóság döntését bíróságon támadta meg, a tárgyalás némi huzavona után a napokban folytatódik a Legfelsőbb Bíróságon.

Ingatlankrach fenyeget? Túlfűtöttség fenyegetheti a közép-kelet-európai ingatlanpiacot, és néhány éven belül egy esetleges krach akár a magyar gazdaság egyensúlyát is fenyegetheti - állítja a Közlekedés- és Fejlesztéspolitikai Intézet nevű amerikai intézet egy nemrég megjelent tanulmányában. A jelentés szerint az ,,ész nélküli építkezés" ingatlanbuborék kialakulásához vezet, aminek kipukkanása magával ránthatja a bankrendszert is. Dr. Walter Hook ugyanakkor az Indexnek elismerte, hogy a szakértők véleménye megoszlik a tekintetben, hogy vajon tényleg túlfűtött-e a magyar piac: az átmeneti gazdaság jellegzetességeiből adódóan ezt ugyanis nehéz megítélni. Az Indexnek nyilatkozó ingatlan- és bankszakértők szerint pedig banki válságtól nem csak azért nem kell tartani, mert a magyar bankszabályozás igen szigorú, hanem azért is, mert az elmúlt évek nagy ingatlanbefektetéseihez magyarországi bankok nem nyújtottak sok hitelt. Egy ingatlankrach így őket nem érintené annyira.

Az építésekről a kerület dönt

Gyakran hangoztatott kritika, hogy városfejlesztési szempontból a plázákat sokszor eleve ésszerűtlenül építik. Arról ugyanis, hogy felépül-e a befektető által javasolt bevásárlóközpont, a kerület saját hatáskörében dönt. Ha jogi kivetnivalót a közigazgatási szervek nem találnak a döntésben, a pláza felépülhet. Felsőbb kormányzati hatóság (például Budapesten a Városháza) ebbe nem is szólhat bele. Hiába léteznek magasabb szintű város- vagy területfejlesztési tervek, koncepciók, ezek nagyon tágak és rugalmasak - mondta az Indexnek Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. Beliczay szerint gyakran minimális egyeztetés sincs az egyes, egymás mellett lévő önkormányzatok közt, de a felsőbb szervekkel sem.

Foghíjasak fejlesztési koncepciók, gyenge alkupozició

,,Nem az a probléma, hogy a nagy területfejlesztési koncepciók rugalmasak, hiszen ezeknek éppen az a feladatuk, hogy teret engedjenek a helyi fejlődésnek" - vetette ellen az Index megkeresésére egy magát megnevezni nem kívánó építész. A szakértő szerint a gond inkább ott van, hogy gyakran maguknak az önkormányzatoknak nincsen saját, helyi fejlesztési tervük. Így ha valaki építkezne náluk, az egyeztetés szinte ad hoc alapon történik, meghatározott keretek, irányelvek nélkül.

Ez azért probléma, mert a - gyakran külföldi - építkező sokszor a legkevésbé sem érzékeny a helyi igények, finomságok iránt - fejtegette a szakértő. Ha koncepciója technikailag-jogilag megfelel a magyar szabályozásnak, akkor az lehet bűnronda, izléstelen, és a környezetbe a legkevésbé sem illő; ha az önkormányzat rábólint, az épület el fog készülni. A gyakran siralmas anyagi helyzetben lévő, befektetőéhes önkormányzatok pedig ritkán állnak a sarkukra (bár ilyen is akad). Egy átgondolt fejlesztési terv nélkül a helyzet nyilván még rosszabb, hiszen így ,,szinte bármi" felépülhet.